Aki Újváros védjegyét alkotta
Éppen ma lenne száz éves ikonikus szobrainak megalkotója, Somogyi József, aki több korszakos művel örvendeztette meg a dunaújvárosi lakosokat.
Még állt a sátor- és barakktábor, még az emberi minőségű lakóházak töredékét sem húzták fel, de a város 1950-ben már köztéri szobrot kapott. Az Öntelt mackót. Sokak szerint Újváros legkedveltebb szobra. Meglehet. A gyerekek a döntőbírók: ők nap mint nap leteszik voksukat a szökőkút játékos figurája mellett.
Ha a köztéri alkotásokat afféle tájékozódási pontnak, irányjelzőnek tekintjük, kétségkívül az Aratók kerül az első helyre. Soha jobb helyszínt egy szoborkompozíciónak! Már az, hogy a legnépszerűbb sétahelyen, a Duna fölötti platón áll, garantálja az állandó figyelmet.
És akkor vegyünk egy újabb szempontot: a szimbólum erejét. Kétségtelen, hogy a város karakterét legjobban a Martinász jeleníti meg. Ez a szobor leegyszerűsítve: történeti összefoglaló. Jelképhordozó. Dunaújváros védjegye.
Mindhárom mű egy olyan embernek köszönhető, akinek a város sosem volt sajátja – ő viszont egy kicsit a városé. Somogyi Józsefet a művei kötik ide. A Sopron vármegyei Félszerfalva (Trianon után: Hirm, Ausztria…) volt a szülőhelye. A győri bencéseknél, majd a pápai református kollégiumban tanult. Tizenhárom éves volt, amikor a tehetséges fiatalt Győr híres szobrásza, Borsos Miklós kitüntette figyelmével.
Pesten ért művésszé – és Dunaújvárosban lett befutott: addig is ért el sikereket, jegyzett alkotó volt, de az 1960-ben avatott Martinász lett az a szobra, amelyet „kiemelkedő, korszakjelző” műként értékelt a művésztársadalom. Pedig évekig senkinek se kellett ez a szobor. 1953-ban már kész volt, de más városok vezetői nem látták eléggé „hősi” sugallatúnak. Valóban – Somogyinak esze ágában sem volt szocreál „munkáshőst” formázni. Egy hús-vér ember hiteles alakját mintázta.
Képek forrása: internet
Olyan munkásét, aki dolgozik, s a munka végén akár fáradtnak is lehet láttatni… A mester tényleg korszakos művet alkotott. Az egyébként vonalas városvezetés túllépett önmagán, amikor a rendhagyó Martinászt fölvállalta. Azóta is a település ikonikus szobra. Városteremtő iparának szimbóluma.
Somogyi József 1916 júniusában – ma épp száz éve – született.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: "A fiú" próbája a Bartókban
2024. okt. 28.
Világhírű író művét viszi színpadra a Bartók Kamaraszínház, derül ki a DSTV összegzéséből. Florian Zeller A fiú című novelláját Dicső Dániel rendezésében láthatja majd a közönség – a fontos témákra reflektáló darab próbái a napokban kezdődtek.
Értékes római kori kincsek kerültek elő a legutóbbi feltárások során
2024. okt. 20.
Pintér Tamás polgármester és az Intercisa Múzeum munkatársai sajtótájékoztató keretében mutatták be azokat a római kori leleteket, amelyek a Mondbach kúria előtti terület feltárása során láttak napvilágot.
DSTV: könyvek az olvasás szolgálatában
2024. okt. 20.
A könyvek csodavilágába kalauzolja a nézőt a DSTV összeállítása. Nekünk, felnőtteknek jobb esetben már nem okoz gondot elolvasni és értelmezni a szavakat, mondatokat, de a gyerekek esetében más a helyzet. Létezik azonban segítség. Hangkép.
"Rohadjon meg az összes" – kötetbemutató az Utószó sorozatában
2024. okt. 18.
Pimaszul fiatal író nagyon erős első kötettel: Schillinger Gyöngyvér vendégeskedik a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiájának sorozatában. Kötetbemutató hétfőn, várják a betű barátait.
DSTV: étkezési szokások a római korban
2024. okt. 18.
A gasztronómia témái kerülnek szó szerint terítékre az Intercisa Múzeum sorozatában, derül ki a DSTV összeállításából. A Múzeumok Őszi Fesztiválja helyi programja keretében a római kori étkezési kultúráról hallhattak előadást az érdeklődők. Hangkép.
Változatos programsorozat csalogatta a betű barátait a József Attila Könyvtárba
2024. okt. 16.
Mesés programok sorával, irodalmi délutánnal, játékokkal, akciókkal, vagyis eseményözönnel készült a József Attila Könyvtár – az Országos Könyvtári Napok sorozatát tartották a közelmúltban.
Kinek érdemes mezőgazdasági öntöző szivattyút vásárolnia?
2024. okt. 16.
A hírekben rendszeresen olvashatunk arról, hogy az aszályos időszakok komolyan megkeserítik a gazdák életét. Rendszeres locsolás nélkül manapság gyakorlatilag lehetetlen Magyarországon növényeket termeszteni. (X)