A Jókai Mikszáthot hoz a Bartókba

A négy bérletes darabról Csadi Zoltán, színész, rendező, a Bartók Kamaraszínház igazgató-helyettese beszélt részletesebben lapunknak, elsőként a Mikszáth Kálmán klasszikus regényéből készült adaptációról, a Különös házasságról.

-A nyitó előadásunk a komáromi Jókai Színház társulatának vendégjátéka lesz. Fontos számunkra, hogy még inkább nyissunk a határon túli magyar társulatok felé. A komáromi társulat nagyon sokat bizonyított az elmúlt évek alatt, hiszen számos díjat begyűjtöttek és nagyon komoly színházi műhellyé váltak. Nem véletlen, hogy a Kossuth-díjas Valló Péter is visszatérő rendezője a színháznak, aki a Különös házasság című Mikszáth regény Závada Pál adaptációját is színpadra állította. A megvalósítás izgalmas és különleges színházi ötlet egyszerre, jó terep a színészeknek a különleges megnyilatkozásra, csodálatos jelmezekkel, frappáns díszlettel.

A bérlet második darabja szintén egy regényadaptáció, Alexandre Dumas Kaméliás hölgye. A vaskos regény sok fiatalnak és idősnek jelent életre szóló olvasmányélményt.

-Abban a szerencsében részesülnek a nézők, hogy nem kell elolvasni a regényt, enélkül is nagyszerű élményben lehet részük a színházban, hiszen olyan különleges világot teremt, ami alapvetően is jelen van a regényben. Az emelkedettség, a leheletfinom, érzékeny, romantikus világ gyönyörűen jelenik meg az adaptációban, így igazi, különleges színházi csemegének ígérkezik. Ez a Bartók színház társulatának saját előadása vendégművészekkel kiegészülve, Király Attila rendezi. Visszatérő vendégművész Vándor Éva, aki az egyik nagyobb szerepet alakítja a produkcióban, és Kocsó Gábor is szerepel vendégművészként.

A bérletkonstrukció harmadik előadása egy magyar származású, de Brazíliába emigrált író darabja, Joao Bethencourt Telitalálat című vígjátéka. Az előadás a Szentendrei Teátrumnak a produkciója, de bizonyos szemszögből sajátunkként is tekinthetünk rá.

-Abban a különleges élményben van részünk, hogy ezt az előadást a színházunk művészeti igazgatója, Sipos Imre állítja színpadra, az egyik főszerepet pedig a Bartók igazgatója, Őze Áron alakítja a darabban. Az egész történet egy totószelvény körül forog, hihetetlenül vicces és komikus helyzetek kerekednek abból, amikor úgy tűnik, hogy megtalálták, vagy elveszítették a nyerő szelvényt, vagy amikor egyezkednek, esetleg próbálják maguknak megkaparintani. Azt gondolom, hogy a decemberi, karácsonyi rohanásban egy igazi színházi, szórakoztató élményt jelenthet majd a nézőknek.

A bérlet utolsó darabja januárban kerül műsorra, a magyar szórakoztató irodalom egyik klasszikusa, Rejtő Jenő remeke, A szőke ciklon, amit Szente Vajk adaptált színpadra. Ezt a zenés akció-vígjátékot a Játékszín játssza nagy sikerrel.

-Szerepelnek az előadásban a Bartókba visszatérő nagy művészek, például Szerednyey Béla, Csonka András, Józsa Imre. Rejtő Jenőt a darabban Őze Áron alakítja, a szőke ciklon Földes Eszter. Egy zongorista kíséri végig az előadást, remekbe szabott dalokat hallhatunk majd, izgalmas, jópofa díszlettel. Januárban a tél kellős közepén visszacsempészi egy kicsit a nyarat, a szórakozást, hiszen a sivatagba is eljutnak a főhőseink, és a hidegben majd remélhetőleg felmelegíti mindannyiunk lelkét ez a produkció.

Az őszi bérleteket változatlan áron kínálják. Egy ötven százalék kedvezményre jogosító kupont is kapnak a bérletek mellé, amely bármely stúdiótermi előadásnál fel lehet használni. Ezzel az a célja a vezetésnek, hogy azok a nézők, akik esetleg idegenkednek a stúdiószínpadtól, azok kedvezményes áron megtekinthetnek egy stúdiótermi előadást, amely bár meghittebb, finomabb, egyszerűbb eszközökkel dolgozik, tud ugyanolyan izgalmas színházi élményt nyújtani, mint amilyet egy nagyszínpadi produkciók.