Rejtély Pentelén: a visszatérő

2016. július 30. (szombat) 8:19 - Várkonyi Balázs

Nemes barkóczi Rosty Pál 2016. július 27-én – e hét szerdáján – hajnalban ébredt. Korán kelt mindig, de ez a reggel nem a megszokott volt. Minden tagja fájt, na igen, a régi nyavalyám, gondolta. 1870 óta szenvedett a betegségtől.

A szobában minden ismeretlen volt. Töprengett, de nem emlékezett, melyik fogadóban szállhatott meg. Fölöltözött. Kilépett a folyosóra. Ott se, a tágas hallban se látott semmit, ami bármire is emlékeztette volna. Egy pulton furcsa szerkezetek, fölötte felirat: Recepció. No, miféle slendrián francia ez! – mérgelődött magában, és gondolatban kijavította: Réception. A pult mögött a kissé kihívóan öltözött, fedetlen vállú ifjú hölgy kedvesen mosolygott, és átnyújtott néhány friss meg régebbi újságot. Emlékeztető – mondta.

Rosty Pál keresett egy félreeső fotelt, leült. Kézbe vette a legfelső, szokatlan kinézetű lapot. Tekintete a dátumra esett: 2016. Kővé dermedt. Hogy lehet ez? Az utolsó emlékképet 1874. december 7-éről őrizte: a kedves pentelei házáról, szerető családtagjairól, a barátairól, a betegágyáról… de mit keres itt, ebben a 142 évvel későbbi valóságban?

Felötlött benne, hogy ez a nap, július 27-e a „Hét Szent Alvó” emléknapja. Felidézte a III. századi Kis-Ázsiában élt mártírok legendáját: a kereszténységük miatt üldözött hét ifjút egy barlangba befalazták. Mégsem teljesült be a végzetük. Kétszáz év múlva, álmukból ébredve az eretnekek között kezdték hirdetni a feltámadás csodáját. Tán engem is feladatra szólított vissza az Úr? – villant át az agyán, bár nem igen hitte, hogy személyét méltónak tartaná a Teremtő ekkora figyelemre. Idegesen olvasni kezdett.

Szörnyű hírek léptek elő az újságból. „Nem fogtok nyugodtan aludni a házaitokban, föl fogjuk robbantani otthonaitokat” – üzente a németeknek egy szíriai muzulmán férfi. És robbantott a békés bajor városban. Rosty Pál elborzadva olvasta a tudósításokat. Merénylet Brüsszelben. Kisgyermeken tett erőszak Bécsben. Robbantás Isztambulban. Tizenéves áldozatok Münchenben. Tömegmészárlás a nizzai Promedane-on. Baltás támadás Würzburgban, újabb üzenettel: „A saját házatokban foglak benneteket lemészárolni!” Az utolsó méregcseppeket jelentő két hír pedig: a 11 éves palesztin kisfiú lefejezése… és az agg francia pap, Hamel atya bestiális meggyilkolása a templomban. Akkor kiáltott fel: elég!

Döntött. Sürgönyöz politikus barátainak, sógorának, Trefort Ágoston miniszternek, régi szabadságharcos huszártiszt bajtársainak, a müncheni, párizsi emigrációból ismert hazafiaknak, felhívva őket a cselekvésre, hisz az idegenek a határainknál vannak – de belényilallt: ugyan, hol vannak már a régi társak… Szemében könnycsepp jelent meg. Kiesett kezéből az újság. Nemes barkóczi Rosty Pál, a hajdani felvilágosult világutazó, a Tudományos Akadémia tagja, a fővárosi közélet tisztelt alakja, választott falujának, Dunapentelének szellemi-erkölcsi irányjelzője örök álomba merült.

A látomás itt megszakad.

A történetet a valóság írja tovább. Amíg Európa nem tanul meg védekezni.

A rovat további hírei: Mesél a múlt

 Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

Dunaújváros 70: remek online összeállítással jelentkezett a József Attila Könyvtár

2020. május 05. (kedd)

Visszaemlékezések, remek képek és fontos dokumentumok, hangképes összeállítással koronázva – pazar kollekcióval ünnepelte a városépítés kezdetének 70. évfordulóját az intézmény. A végén a film kötelező darab minden lokálpatriótának!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

Boldog születésnapot, Dunaújváros!

2020. május 02. (szombat)

Foltos, alig kivehető kép az első dokumentált felvételek egyike a városépítés kezdeteiről – a Duna-parti sikló építését örökíti meg. Itt és így kezdődött az új város építése 1950. május 2-án – összeállításunk Garancz István korabeli naplójának részleteivel eleveníti fel a 70 éve történteket. Boldog születésnapot, Dunaújváros! 

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

Dunaújváros mesél: Az ember és a gyár

2020. február 14. (péntek)

Csodálatos kincset talált a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blog: a Jelenkor című  irodalmi és művészeti folyóirat 1986-os számában Bertha Bulcsu író életútinterjúja olvasható Borovszky Ambrussal, a Dunai Vasmű legendás vezérigazgatójával. Az alábbiakban az interjú bevezetőjét idézzük – kedvcsináló céllal; egy valódi főszereplő szemüvegén át elevenedik meg a városépítés hőskora!

Az acél és a szén városa - angol szemmel

Az acél és a szén városa - angol szemmel

2020. február 05. (szerda)

Szaszkó Istvánnak a Mozgó Világ hasábjain megjelent, Sztálinváros és Komló párhuzamos történetét feldolgozó írt tanulmányát teljes terjedelmében a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon találják az olvasók – az alábbiakban néhány szemelvényt közlünk az összegzésből, bevallottan kedvcsináló céllal!

A közétkeztetés dolgozói nevében…

A közétkeztetés dolgozói nevében…

2020. január 21. (kedd)

Vastag-e a sör “gallérja”, mennyi hús van a főzelék mellett, tiszta-e a kanál, kés, elég erős-e a fekete kávé; elég gyors-e a kiszolgálás az üzemi étkezdékben, – az emberek ezen keresztül mérik le a közétkez­tetés és a vendéglátóipar dolgozói­nak munkáját. Nincs új a nap alatt: a Sztálinváros című lap 1955-ös cikke a DunaújvárosMesélPontHu várostörténeti blogon.

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

Dr. Senki újra támad: Út a múltba - 2001

2020. január 20. (hétfő)

A párosan épített panelháztömbök unatkozva támaszkodnak egymásnak, mint akik már semmi újat nem tudnak mondani a másiknak. A nyári délután napsütésében még szürkébbnek látszik hosszú, vaskos testük: olyanok, mint két őr a vártán...

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

2020. január 17. (péntek)

Várostörténeti kalandozás htomi blogján - a poszt az Igaz Szó című lap 1965-ös írását eleveníti fel. Nagyra törő tervek és persze pártállami frázisok - ezzel együtt is kötelező! Dunaújváros mesél!