Ugrás a tartalomhoz Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez a honlapon
Címlap

Top nav left

  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő
2025. dec. 28. Kamilla
FacebookYoutube
  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
főoldal
Menü
Dunaújváros Hetilap

Tusványos 27 – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában

Közélet
Tusványos
Erdély
Bálványosi Nyári Szabadegyetem

facebook megosztás

Pálinkás István - 2016. júl. 20., 19:21

Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! - ez a mottója az idei XXVII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor programjának, amelynek a hagyományoknak megfelelően az erdélyi Tusnádfürdő ad otthont július 19-24. között.

Németh Zsolt (elnök, Külügyi Bizottság, Országgyűlés) a rendezvény egyik alapítója arról beszélt, hogy napjainkban a bel- és külpolitika határvonalai feloldódtak, és ez azzal függ össze, hogy Európában úgy tűnik, valódi válsághelyzet alakult ki.

- Úgy gondolom, látnunk kell, hogy Európában ma gondok vannak. Ezt nevezhetjük Európa válságának is, ami rendkívül összetett. A legfontosabb elemeit úgy foglalhatjuk össze, hogy háború a környezetünkben. Ezzel összefüggésben van a migráció, szintén nem elválasztható módon a terrorveszélytől. Az európai intézmények válaszai nem helyes erre a problémára. Sokszor zsarolóak, agresszívek. Márpedig, ha az európai társadalmakban a félelem uralkodik, akkor a félelmet nem fogja föloldani az agresszív, zsaroló, gyakran jogsértő válasz. Ezekre a kérdésekre jó, hosszútávon fönntartható válaszokat kell adni. Mi Európához tartoztunk mindig, és oda fogunk tartozni a jövőben is. Ezért nem teszünk le arról, hogy képviseljük a keresztény Európa értékvilágát, gondolatiságát. Bízunk abban, hogy nem csak a külhoni magyarok, hanem a szomszédjaink is, a Visegrádi országok is, és az egyre szélesebb Európában is támogatást tudunk ehhez a keresztény Európához szerezni.

A megnyitón jelenlévő és hozzászóló Potápi Árpád János (nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Miniszterelnökség) meggyőződését fejezte ki, hogy az elmúlt hónapokban Európában zajlott terrortámadások miatt erős népszavazásra számíthatunk október 2-án:

-Európa, Brüsszel ránk akar telepíteni migránsokat, illetve olyan embereket, akik nem európai gyökerekkel, és nem ezzel a kultúrával szocializálódtak, nevelkedtek. Úgy gondolom, hogy a közvélemény markánsan elutasítja majd ezt a kérdést. Nem csak a magyarországi szavazatokra számítunk, hanem minden külhoni magyar véleményére is. Az ő véleményük is egyértelmű, amit meg kell mutatnunk majd október másodikán. Nem gondolnám, hogy az európai problémák úgy lennének megoldhatóak, hogy befogadunk egy-két, akár tízmillió betelepülőt. Munkaerőgondokat sem tudja megoldani. Látjuk, hogy Nyugat-Európában milyen gondokat okoznak a több évtizede ott élő vendégmunkások, azok leszármazottai. Mi nem szeretnénk Közép-Európában, a Kárpát-medencében egy ilyen Magyarországon élni.

Már a megnyitón jelen voltak sokan azok közül, akik vitafórumot, előadást tartanak a rendezvényen.  Gulyás Gergely (alelnök, Országgyűlés) a Milyen Európát akarunk?,  s a van-e Közép-európai keresztény vízió Európa számára című előadáson nagyon egyértelműen különbséget tett egy politikus hitbéli magatartása és politikusi minősége között. Portálunk kérdésére válaszolva:

-Nyilvánvaló, hogy az utóbbi hónapok történései az EU-t olyan döntések elé állítják, amelyekkel régóta nem szembesült. Az, hogy az egyik legerősebb tagállamában egy demokratikus választáson döntenek úgy a polgárok, hogy a jövőben nem kérnek az EU-tagságból (Anglia), ez nyilvánvalóan olyan erős kritika a közösség számára, amelyről a politikai következtetéseket nem elegendő az adott tagállamban levonni, hanem a tagállami intézményekben is le kell vonni. Magyarország azok közé tartozik hosszú ideje, aki úgy gondolja, hogy az EU közösség, a tagság iránti meggyőződést éppen az erősíti, ha azokat a kritikákat meg tudjuk fogalmazni, amelyek arra mutatnak rá, hogy az EU ma nem működik jól.

Mik ezek az okok?

Hagyományosan az a bürokrácia, ami Brüsszelt jellemzi, nem javítja, hanem rontja az EU működését. Nem közelíti, hanem távolítja az uniós polgárokat az EU intézményrendszerétől. Ehhez társult az elmúlt bő évtizedben egy olyan ideológia, aminek semmi köze nincsen a hagyományos európai értékekhez. Ugyanakkor intoleráns módon az önnön kizárólagosságát hirdeti. Aki ezzel nem ért egyet, és Európa tradicionális értékeire hivatkozik, nem tekinti szalonképesnek az unión belül. A normalitás forradalmára van szükség.

Figyelve a párbeszédeket, migrációs hullámról vagy katonai invázióról beszélünk, mert konfliktus bőven van?

- Az EU vezetői a hagyományos európai értékeket nem vállalják. Ez gyakorlatilag olyan politikához vezet, aminek, ha nem is célja, de mindenképpen velejárója az identitás felszámolása. Ebből egyenesen következik, hogy az Európai Bizottság vezetői, akik amúgy is minden európai válság kezelésében a gazdasági világválság óta megbuktak, nem látták, nem ismerték föl a veszélyét annak, ha a világban vannak konfliktusok, és ott nem tudunk helyben segíteni, hanem azt gondoljuk, hogy több millióan más kultúrával, más vallással, másfajta szokásokkal rendelkező embereket Európa fogad be, az nem csupán gazdaságilag jelent hihetetlen kihívást, hanem elsősorban azt a társadalmi együttélést teszi tönkre, ami Európát hosszú ideig jellemezte: párhuzamos társadalmak jönnek létre. Ebben nem a kulturális sokszínűségünk marad meg, hanem olyan népcsoportok érkeztek Európába, akik nem kívánnak a többségi társadalommal együtt élni. Nem is kívánnak integrálódni. Látjuk azt is az elmúlt két évben, mekkora terrorveszélyt, biztonsági kihívást jelent az a népvándorlás, ami Európába elindult. Ez is annak a felelőtlenségnek a közvetlen következménye, hogy egy háborús régióból, mindenféle ellenőrzés nélkül engedtünk be embereket. Az volt jó európai, aki az anarchiába működött közre, s ezt ünnepelte. Mi, magyarok, akik azt mondtuk, hogy talán az egyezményeket be kellene tartani, mi voltunk rosszak. Az elmúlt egy évben kicsit változott a helyzet. A bizottság módosított álláspontján, a német kormány még nagyobb módosításra kényszerült. Ma pedig már mindenki elismeri azt, hogy a külső határvédelem az első prioritás.

A rovat további hírei: Közélet

Diplomaátadó a Dunaújvárosi Egyetemen

Diplomaátadó a Dunaújvárosi Egyetemen

2025. feb. 28.

Az elmúlt években sokan és egyre többen döntöttek úgy, hogy az egyetemen folytatják a felsőfokú tanulmányaikat. Idén összesen 167 tanuló tett államvizsgát – nekik gratulált és tőlük búcsúzott az intézmény kollektívája és a városvezetés képviselői. 

Lélekmozgató Program az Aranyban

Lélekmozgató Program az Aranyban

2025. feb. 27.

A Magyar Parasport Napját minden esztendőben február 22-én ünneplik. Országszerte és a határon túli iskolákban is számos ehhez kapcsolódó programmal készülnek a gyerekek. Az Arany János Általános Iskolában egy héten át érzékenyítő foglalkozásokkal hívták fel a gyerekek figyelmét a mozgáskorlátozott emberek mindennapi nehézségeire.

Nagykarbantartás kezdődik a Pentele hídon

Nagykarbantartás kezdődik a Pentele hídon

2025. feb. 27.

Bár messziről változatlanul gyönyörű látványt nyújt a Pentele híd, közelről és de pláne közlekedésbiztonsági szempontból már nem ennyire rózsás a kép. Az M8 autósztráda Duna fölött átívelő szakaszán hamarosan több karbantartási feladatot kezdenek a szakemberek.

Folytatódik a lomtalanítási akció idén is

Folytatódik a lomtalanítási akció idén is

2025. feb. 27.

Dunaújvárosban már megszokhatták a lakosok, hogy tavasszal és ősszel lomtalanítási akciósorozat kezdődik. Ebben az évben sem lesz ez másképp – először az újtelepi ÖKO-napon adhatják le a lakók a feleslegesség vált holmijukat. 

Faápolók – a városi fák hosszabb életéért

Faápolók – a városi fák hosszabb életéért

2025. feb. 26.

Érdekes témával folytatja ismeretterjesztő sorozatát az ÖKO-Klub Dunaújváros közössége: a faápolás titkaival találkozhatnak az érdeklődők a Városháza "A" épületének földszinti tanácstermében csütörtökön.

DSTV: gondolatok a szolidaritási adóról

DSTV: gondolatok a szolidaritási adóról

2025. feb. 26.

A hírről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése arról, hogy 1,72 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie idén városunknak. Az újabb kormányzati elvonás egyúttal azt is jelenti, hogy minden dunaújvárosi 41 ezer forintot tesz a közösbe. Hangkép.
 

DSTV: véradás a farsang jegyében

DSTV: véradás a farsang jegyében

2025. feb. 25.

Jól ismert helyszínnel folytatódott a véradások sora, derül ki a DSTV összegzéséből. Farsangi véradásnak adott otthont a Munkásművelődési Központ a napokban – már a nyitány alkalmával is sokan várták a csapolást. Hangkép.
 

  • További hírek

Friss hírek

  1. Dobogós helyek az évzárón

  2. A szilveszteri petárda helyett költsön idén újra kutyatápra!

  3. Újabb bravúrban reménykednek az Acélbikák

  4. DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

  5. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

Videók

Embedded thumbnail for DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

DSTV: szorgos közösség a Vasváriban

Embedded thumbnail for DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

DSTV: évet értékelt Tomanóczy Tibor

Embedded thumbnail for DSTV: mézeskalács a múzeumban

DSTV: mézeskalács a múzeumban

Top hírek

  1. Eltűnt, nagyon keresik Németh Zsoltot

  2. Szép gesztus a szenteste előtt

  3. DSTV: a birkózók is elbúcsúztatták az évet

  4. Csodás együttállás, frenetikus élmény

  5. Karácsonykor is előzzük meg a tűzeseteket!

Galéria

A szeretet lángja is ég

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria) - fotó:

Az öröm rózsaszín gyertyája is fénylik (galéria)

DKSE évzáró (2025) - fotó:

DKSE évzáró (2025)

Dunaújváros Hetilap

XIV. évfolyam 50. szám - 2025.12.19.

2025. © DS Média Kft. •  Médiaajánlat • Szerzői jogok • Adatvédelem • Impresszum • Közéleti hetilap • RSS

  • Közélet
  • Sport
  • Sziréna
  • Dunaferr
  • Mozaik
  • Kultúra
  • Oktatás
  • Friss hírek
  • Galériák
  • Videók
  • Hetilap
  • Távhő