A ledermedt képernyő
Az öreg, miután végzett a kertben a délutáni tennivalóval, bevonult a hátsó szobába, az ő nyugalom-birodalmába, ahol még a felesége se igen zavarja. Kézbe vette a távirányítót és a tévé felé bökött. De nem a jól ismert adó képe jött be: hangyák millióit látta nyüzsögni.
Nofene! Bökött megint egyet, jött a vaksötét, majd újabb bökés, és újabb hangyavonulás. Pár másodperc múlva pedig a képernyőt eluralta a nagy kékség.
Nem tudta mire vélni. Riasztotta ezermester cimboráját, akiről tudta, a boyler vízkőtelenítésétől a villanypásztor reparálásáig szinte mindenhez ért. Hátha ehhez is. Jött a szaki, távirányító kézbe, bökés, fejcsóválás. Elsőként a jelhozó kábelt szemlélte, de az illesztő a helyén. Követni kezdte a vezeték útját egészen föl, a padlásig, ahol a műholdas tányér felől a kábel a házba lép. Hosszas szöszmötölés, majd kiáltás: megvan! – és mutatta a gazdának a sérülést. Biztosan az ács volt – gondolta az öreg. Délelőtt járt nála a tetőmester, hogy az őszi esők előtt szerszámaival a hibákat kijavítsa, tán neki sikerülhetett egy rossz mozdulattal a tévét vakká-süketté tenni.
A cimbora elugrott kábelért, forrasztópákáért, az öreg meg leült a kisszobában, és bánatosan nézte a kék mezőt. Sosem volt igazán filozofikus alkat, így nem is jött rá a helyzet tanulságára: arra, hogy milyen megnyugtató ezekben a percekben tévét nézni. A képernyőn ugyanis az állandóság sugallata. A mozdulatlanság ígérete. Ezen az „adáson” nem kell töprengeni, nem késztet erőfeszítésre, nem fáraszt és nem izgat fel. Úgy, ahogy van, a nyugalmat árasztja. Ha az unoka betévedne a szobába, nem kellene kikapcsolni, védve őt, nehogy olyat lásson, amihez még kicsi. Elbambulva nézte, nézte hosszan a készüléket. Eszébe se jutott, hogy az egyszerűségében is megkapó tévés produkciót látja: magát a teljességet, a tökéletes összhangot. A képélesség hibátlan, nincs tónusdifferencia, a színhelyességgel sincs semmi baj, a nagy kékség állandó, mással össze nem téveszthető. És ebben a műsorban csak ez kap szerepet.
Két óra múlva végzett az ezermester. És élettel telt meg a képernyő. A gazda számára megváltás volt ez a kétórás szilencium, a sanyarú nélkülözés után. Más olvasatban persze ez százhúsz perc nyugalom – de ő ebbe bele se gondolt. Azon töprengett, a kedvenc szappanopera milyen új fordulatait szalaszthatta el. Amit azért soha nem tudott életvalóságként értelmezni.
Sándor András – igen, „az” a Sándor András, az ötvenes években Sztálinvárosba száműzött író, ’56 októberének egyik kulcsfigurája – írta majd’ fél évszázaddal később, a kereskedelmi tévék térnyerésekor egy jegyzetében: „Bakkarát és rulett izgalma a hajószalon levegőjében, táncforgatag a hajó nagytermében, rikoltoz a zene, s fürge riporterek jegyzetelnek, leadnak, sugároznak a nagyon fontos dolgokról, amelyek ezen a fényes óceánjárón történnek.” Az öreg ezen a napon két órán át nélkülözte a „fényes óceánjáró” eseménykrónikáját. Amely neki, a dolgos embernek nem volt több: épp csak a munka utáni pihentető mese.
A rovat további hírei: Kultúra
Koncertözön és programkavalkád a zeneiskolában
2025. ápr. 07.
Idén is nagyszabású kínálattal készül a Sándor Frigyes Hétre a jeles muzsikus-zenepedagógus nevét viselő művészeti iskola: minden napra jut érdekes program – ráadásul már mától!
DSTV: a Viadana nagy visszatérése
2025. ápr. 07.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTVÖ összegzése arról, hogy tomboló sikert aratott a Kortárs Művészeti Intézetben a Viadana Kamarakórus. Az együttes több év szünet után koncertezett újra Dunaújvárosban – szépszámú közönség és vastaps köszöntötte újra. Hangkép.
Utószó: Kemény István és verses lovagregénye (!) a folyatásban
2025. ápr. 06.
Kemény István József Attila- és Baumgarten-díjas költő, író, esszéíró lesz a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) sorozatának következő vendége; az irodalom barátait szerdán délután várják a magyar költészet napja alkalmából rendezendő eseményre.
Kiss Kálmán varázslatos vendégeskedése az Utószó sorozatában
2025. ápr. 03.
Versben mondta el, minden túlzás nélkül: humorral és nagy mesélőkedvvel körített rendhagyó irodalomórákká vált a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája legutóbbi eseménye: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár volt, akivel Gyöngyössy Csaba beszélgetett kedden délután.
Folytatódik a "Rosti a Restiben" sorozata
2025. ápr. 01.
A Rosti diákjainak műveiből nyílt tárlat szép sikert aratott a Vasmű úti egységben, a következő bemutatót szerdán délután ajánlják a vendégek figyelmébe. Kajtár Lara önálló tárlattal rukkol ki.
Több mint 220 programot kínál a Wunderbar Fesztivál
2025. ápr. 01.
Országszerte mintegy 190 intézmény vesz részt a Wunderbar Fesztivál több mint 220 programot kínáló programsorozatában április 5-ig.
Kiss Kálmán költő lesz az Utószó vendége
2025. már. 31.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) élő irodalmi antológiája április 1-jén, kedden délután folytatódik: az Utószó című sorozat vendége Kiss Kálmán költő, író, tanár lesz, akivel Gyöngyössy Csaba beszélget.