Egy angyaltrombita végzete
Közintézményben járok. Egy iratra várnom kell, addig is sétálok egyet az udvarban; mit udvar – igazi park. Fű, fa, virág, minden burjánzik.
Felfigyelek egy lefordított műanyag vödörre, a kivágott alján apró növény kandikál ki. A vödör fehér palástján meglepő felirat: „Szia! Locsolj meg! Trombitavirág leszek.” No, hát egy „angyaltrombitát” tisztelhetünk a fejlődésben visszamaradt, szinte felismerhetetlen növénykében. A felirat szerzője ismeretlen – az ötlet kedves, a társadalmi munkára felhívás derűt varázsol. Ám sikert nem hozott. A kis trombitavirág halódik.
Mármost két eset lehetséges: vagy nem volt foganatja a noszogatásnak – vagy épp az ellenkezője: buzgalmukban az önkéntes kertészek túllocsolták, s ezért maradt amolyan egyszálbélű, csökött kis egyed. Bár az esetleges túlöntözésnek ellentmond, hogy kifejezetten vízigényes virágról van szó. Jobb sorsú testvérei még szeptemberben is kitartanak, virágoznak, amíg csak tudnak. Ez a szomorú sorsú kis „lény” viszont már csak abban reménykedhet, hogy – cáfolva mediterrán származását – csodával határos módon odakint is áttelel, s majd új életre kel jövőre. Erre jobbára csak felnőtt társai képesek. Drukkolok neki. Ha teljesíti küldetését, hatalmas bokorrá, valósággal fává is nőhet – ültetője megtisztelte bizalmával, mert tűzött mellé egy jókora karót. Ha sikerül, tavasszal már kapaszkodhat fölfelé.
Ez a mutatós virág amúgy nem túl barátian viselkedik azzal, aki érintkezik vele: hallucinációt, átmeneti amnéziát is okozhat. Az illatos szépséget tehát messziről szabad szeretni. A gondoskodást csak a látványával hálálja meg. De azzal igen. Ismerősöm kertjében egy szép példány pompázott, egészen tavalyig. Akkor a gazda cseperedő kisfia tipegni kezdett, s a növénynek nem volt kegyelem. Szomorú végét a kapa teljesítette be.
Dolgom végeztével, elmenőben a parkon vágok át. Látom, egy fiatal lány ásványvizes palackból locsolja a kis virágot. Nem tudja, hogy már késő. De a jóindulat megvan…
A rovat további hírei: Kultúra
A velünk, bennünk élő történelemről is mesélt a múzeumok kavalkádja (galériával)
2025. jún. 23.
Két intézmény három helyszínen csalogatta a Múzeumok Éjszakája című országos programsorozat keretében a vendégeket múlt hét végén városunkban. A program gazdag és változatos volt – ráadásul aki azt hiszi, hogy ez a móka a múltról szól, nagyon nagyot téved: a közös munkálkodás, ténykedés, az alkotó energiák kibontása is nagyon fontos szerepet kapott a kínálatban.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Hamlet szindróma"
2025. jún. 22.
Minden szempontból drámai hangütésű darabbal zárja az évadot a KineDok sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden délután.
DSTV: haza pályán muzsikált a Quimby
2025. jún. 22.
Kitüntetett szerepet kapott a Quimby zenekar az Ambrózia Fesztiválon, derül ki a DSTV összegzéséből. A városunkban alakult banda két alapemberét sikerült elcsípni a "hazai pályán" rendezett múlt vasárnapi koncert előtt. Hangkép.
DSTV: a Martinász története
2025. jún. 20.
Folytatja a város köztéri szobrait bemutató sorozatot a DSTV csapata. A Szoborváros harmadik részében a Martinász-szoborhoz és a Borovszky emlékparkhoz látogattak el – Hodik Mónika történész-muzeológus kalauzolásával. Hangkép.
DSTV: rádiótörténelmi csemegék
2025. jún. 18.
Sok érdeklődőt vonzott az Intercisa Múzeum új időszaki kiállítása, derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézményben Szól a rádió – fejezetek a rádiózás történetéből címmel nyílt bemutató, régi kincsek egész sorát vonultatva fel a vendégeknek. Hangkép.
"Múzeumok Éjszakája": gazdag lesz a kínálat
2025. jún. 17.
Folytatják az elmúlt esztendők hagyományát, ismét kitárják kapuikat az intézmények a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos programsorozatban. Gőzerővel készülnek a dunaújvárosi bázisok is!
DSTV: a színpadosok is vizsgáztak
2025. jún. 17.
Folytatódott az évzáró bemutatók sora a Violin Alapfokú Művészeti Iskola növendékei számára, derül ki a DSTV összegzéséből. A színházi tagozatban tehetségüket bontogató fiatalok a hagyományokhoz híven a Bartók stúdiótermében vizsgáztak a közelmúltban. Hangkép.