Az Alapjogokért Központ vezetője szerint az uniós bevándorláspolitika központosítása sértené a tagállamok alkotmányos identitását, és ilyen hatáskört az unióba való belépéskor nem ruházott át senki Brüsszelre. Több következménye is lehet annak, ha a népszavazás érvényes és eredményes lesz.
Sértené a tagállamok alkotmányos identitását az uniós bevándorláspolitika központosítása. Ilyen hatáskört az unióba való belépéskor nem ruházott át senki Brüsszelre – mondta Szánthó Miklós a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint emiatt lehet döntési hatásköre az Országgyűlésnek, és három úton indulhat el érvényes és eredményes népszavazás esetén.
Az első, hogy széles és kötött mandátumot ad a kormánynak a tanácsi tárgyalások során – ez egy gyenge megoldás lenne – vélte.
A második, hogy módosítja a menekültügyi törvényt olyan értelemben, hogy kényszerbetelepítéssel összefüggő menekültügyi eljárásokat nem folytat le Magyarország. Ebben az esetben kötelezettségszegési eljárás indulhatna hazánk ellen – jegyezte meg.
Fotó:MTI
A harmadik, egyben legerősebb megoldás az lenne, hogy ha – alsóbb jogszabályi kibontásokkal – az Alaptörvényben rögzítenék azt, amit az Alkotmánybíróság egy párhuzamos indoklásában egyszer már kimondott, vagyis, hogy egyetlen olyan szabály, vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel, amely Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítené – sorolta a lehetőségeket Szánthó Miklós.
Zupkó Gábor: a népszavazás után minden visszatér a régi kerékvágásba
A népszavazás nem érinti az EU döntési mechanizmusát, elsősorban belpolitikai jelentősége van, és ha túl vagyunk rajta, minden visszatér a régi kerékvágásba – nyilatkozta Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője a Magyar Nemzet szombati számában.
El kell választani egymástól az októberi népszavazás jogkövetkezményét és az azt kísérő politikai kommunikációt. Egy kampány mindig egyszerűsít, ennek következtében az emberek hajlamosak egyoldalúan tekinteni egy problémára – mondta Zupkó Gábor, aki negyedszázaddal ezelőtt a Fidesz kispesti alpolgármestere, majd polgármestere volt. Az Európai Bizottság képviselője emlékeztetett arra, hogy a legfrissebb, júliusi adatok szerint eddig Magyarországra egyetlen menedékkérőt sem telepítettek át.
Zupkó Gábor ugyanakkor megjegyezte azt is: az unió nem tekint “politikai játékszerként” a kerítésre, amely a schengeni határőrizeti kötelezettség teljesítésének egyik eszköze és Magyarország eredményesen használja.
-OPH-
