A magyar kulturális hagyományok sokszínűségét bemutató kiállítás nyílik az Intercisa Múzeumban Kallós Zoltán erdélyi és moldvai gyűjtéseinek eredményeként létrejött óriási tárgyi anyagából. A tárlatot csütörtökön délután Vámos Gabriella és Mogyorósi Ágnes, néprajzos muzeológusok nyitják meg.
A Magyar Művészeti Akadémia életmű díjával és a Kossuth-díjjal is kitüntetett Kallós Zoltán valóban egész életével bizonyítja, hogy a gyűjteménye (népdal, mesék, tárgyi emlékek) valóban a nemzeti emlékezet kollektív kincses ládája. Többek közt erről is beszélgettünk a tárlat anyagának rendezése közben Vámos Gabriellával:
- Aki a néprajz iránt érdeklődik, nem kerülheti ki Kallós Zoltánt. Én leginkább a balladakutatás során találkoztam vele, hiszen a hetvenes években megjelent Balladák könyve az – noha Bukarestben jelent meg – ami önmagában úttörő volt a Moldvában gyűjtött anyaggal. Ha néprajzról, vagy erdélyi népi kultúráról beszélünk, akkor joggal gondolom, hogy Kallós Zoltán meghatározó. Nem csak a folklór – hanem a tárgyi gyűjtései miatt is. A Mezőséghez kapcsolódó gyűjtése azért is kincs, mert egyedülállónak mondható.
Lehet mindezt értékben kifejezni akkor, ha történetesen elszakíthatatlan múltunk életvilágától?
- Ennek felbecsülhetetlen eszmei értéke van. Azt meg tudjuk állapítani, hogy egy kalotaszegi viselet vagy egy párnavég mennyibe kerül. Azt azonban, hogy a tárgyak mögött mi van, az felbecsülhetetlen. A Kárpát-medencei magyarság, Erdély kapcsán leginkább a szórvány magyarsági lét az, ami meghatározó. Ebből különösképpen a moldvai csángók emelkednek ki. Nagyon nehéz ezt az egész hátteret a tárgyi anyagon keresztül megragadni. Mert tudjuk azt, hogy egy moldvai pendelyes ingnek mik a díszítőmotívumai, de hogy ezekenek mik is a pontos jelentései a közösségen belül (egy román tömbön belül vállalva a magyarságot), az itt felfoghatatlan. Mindaz, ami ott megfigyelhető, meghatározó eleme a Kárpát-medencei magyarságnak.
Minden mozzanatában szenvedélyesen valós tartalmakkal szolgál tehát az Intercisa Múzeumban bemutatni kívánt anyag, hiszen Kallós Zoltán évtizedeken keresztül járta a Mezőség, Kalotaszeg, a Gyimes-völgye, Moldva településeit. Gyűjtéseiből hanglemezes válogatások jelentek meg, archív felvételeiből több hangzóanyag-sorozatot szerkesztett és adott ki. Nevelői hatása rendkívüli jelentőségű, mivel hosszú évek során fiatalok tömegeivel ismertette és szerettette meg a magyar népművészetet.
