A rendőrség előzetes baleseti statisztikai adatai alapján az idei év eddig eltelt hónapjaiban a személyi sérüléses közúti balesetek száma enyhe mértékű növekedést mutat, ugyanakkor a halálos áldozatok, a súlyosan sérültek és az ittasan okozott balesetek számában jelentős csökkenés tapasztalható.
Az időarányos adatok kedvezőbbek, mint amelyeket a hazai közúti közlekedésbiztonság eddigi legkedvezőbb évében, 2013-ban mérhettünk. Az adatokat részletezve: az előzetes baleseti statisztikai adatok alapján Magyarországon 2016. január 01. és augusztus 31. között 1 605 személysérüléses közúti balesetet okoztak, 1,5%-kal többet mint 2015. azonos időszakában (akkor 22-vel kevesebb, azaz 1 583 balesetet regisztráltak).
Amennyiben a közúti balesetek alakulását súlyosságuk szerint vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma az elmúlt nyolc hónapban mintegy 16%-kal (50-ről 42-re), a súlyos sérüléses balesetek száma pedig 12,5%-kal (503-ről 440-re) csökkent. A könnyű sérüléses balesetek számát 9%-os növekedés jellemzi (1 030-ról 1 123-ra).
Az adatokból az is látható, hogy az összes személyi sérüléssel járó közúti baleset zömét, több mint kétharmadát (70,0%-át) a könnyű sérüléses balesetek képezték. A súlyos sérüléses baleseteknek az összes baleseten belüli aránya 27,4%, a halálos kimenetelű balesetek részaránya pedig 2,6% volt.
A legfontosabb közlekedésbiztonsági mutatónak Európa-szerte a halálos áldozatok számának alakulása számít. Ezen a területen a hazai adatok kifejezetten kedvezően alakultak, hiszen nyolc fővel kevesebben vesztették életüket közúti balesetben az év eddig eltelt nyolc havában a hazai utakon, mint egy évvel ezelőtt, azonos időszakban. Az 52 fő helyetti 44 fő halálos áldozat 15,4%-os csökkenést jelez.
A balesetben meghalt személyek mellett hasonlóan fontos baleseti mutató a súlyosan sérült személyek számának alakulása, melyet 2015. óta az Európai Unió kiemelten kezel. Ezzel kapcsolatban ugyancsak pozitív változásokról számolhatunk be, hiszen 2016. I-VIII. havában 67 fővel kevesebben sérültek meg súlyosan hazánk közútjain az előző évhez képest. A büntetőjogi értelemben 8 napon túl gyógyuló, azaz súlyos sérülést szenvedett személyek száma 577-ről 51-re, 11,6%-kal csökkent. Ezzel szemben a 8 napon belül gyógyuló, könnyen sérültek száma (akiknek többsége zúzódásos, ütődéses, rándulásos, vagy éppen karcolásos sérülést szenvedett) 1 555-ről 1575-re nőtt, mely 1,3%-os többletet jelent.
Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában – valamennyi közúthasználóra vonatkoztatva – idén augusztus végéig kedvező trend tapasztalható.
Az előzetes adatok alapján a 2013. évi 202 balesettel, és a tavalyi 154 balesettel szemben 2016. január 01 és augusztus 31 között összesen 127 személysérüléses közúti balesetet okoztak szeszesitaltól befolyásolt állapotban (ez 37,1%-kal kevesebb, mint a 2013. évi, és 17,5%-kal kevesebb, mint a 2015 évi időarányos adatok).
Az ittasan okozott baleseteknek az összes személyi sérüléssel járó közlekedési baleseten belüli aránya igen alacsony szintre, 7,9%-ra esett vissza (a tavalyi 9,7%-ról). A közúti közlekedési balesetek főbb okai vonatkozásában nem történt érdemi változás. Továbbra is első helyen emelhető ki az abszolút és relatív gyorshajtás (az összes baleset mintegy 27%-a), másodikként az elsőbbségi jog meg nem adása (24%), harmadikként pedig a kanyarodás szabályainak meg nem tartása (19%). Gyalogos hibájából 70 közúti baleset történt, ami az összes baleset mintegy 7,0%-a, míg a műszaki hibára visszavezethető balesetek száma mindössze 8 volt.
A regisztrált személysérüléses közúti baleseteken belül 1 011 baleset okozása (az összes baleset 63%-a) a személygépkocsi vezetőkhöz kötődik, ami abból is adódik, hogy a közúthasználókon belül a személygépkocsi vezetők részaránya a legmagasabb. A személyszállító járművek vonatkozásában második helyen a kerékpárosok állnak, akik összesen 208 személysérüléses balesetet okoztak.
A kerékpárosoknak az összes okozón belüli arányuk augusztus végére elérte a kimagasló 13,0%-os értéket, ami jóval magasabb a forgalomban képviselt arányuknál.
A segédmotoros kerékpárosoknak némi kerekítéssel 4,0%-os (64 baleset), míg a motorkerékpárosoknak ennél magasabb, 7%-os (108 baleset) a részarányuk a balesetek okozásában. A személyszállító járműveken túl a tehergépjármű vezetők által okozott balesetek száma 107, ami az összes baleset 7%-ának felel meg.
Az augusztus havi közúti baleseti adatok átlag feletti fontosságát jelzi, hogy több évtizedre visszanyúló tapasztalatok alapján a legtöbb személysérüléses közúti baleset, valamint a legtöbb halálos áldozat ebben a hónapban történik, ami jelentős részben a szabadságok és az idegenforgalmi fő szezon miatti jelentős forgalom-növekedésre vezethető vissza.
-OPH-
![Életmentő emlékérmet kapott a "hős szomszéd"](/sites/all/files/styles/rovat/public/images/news/bev/15491.jpg?h=817b0c73 "Életmentő emlékérmet kapott a "hős szomszéd"")
