"Védjük meg a brüsszeli bürokráciától Magyarországot!"
Az október 2-i népszavazás fontosságáról, a brüsszeli kötelező betelepítési kvóta, illetve az illegális bevándorlás veszélyeiről tartott lakossági fórumot dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára. Előadását teltház fogadta a Városháza „C” szárnyának rendezvénytermében.
A fórum házigazda szerepét dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő töltötte be, aki arról beszélt, hogy Magyarország és Európa jövőjét is meghatározó kérdésben adhatjuk le voksunkat az október 2-i népszavazáson. Mint mondta, meg kell védenünk értékeinket, és nemmel kell szavazni a kényszerbetelepítésre.
A fórum elején interjút készítettünk dr. Kovács Zoltán államtitkárral a népszavazás jelentőségéről.
- A feladat, amiért ezen a fórumon is sokan együtt vagyunk, hogy érveket adjunk azoknak az embereknek, akik komolyan veszik azt, hogy meg kell védeni az országot a migránsnyomástól, a migránshullámtól, illetve attól, hogy Brüsszel ránk kényszerítsen egy kvótát akaratunk ellenére. El kell mondani az embereknek, hogy milyen veszély leselkedik ez ügyben Magyarországra. Fontos az állampolgárok mozgósítása, hogy az október 2-i népszavazás minél magasabb részvétellel zajlódjon le. Magyarország eddig ritkán alkalmazta a népszavazás intézményét, de a fontos kérdésekben mindig volt népszavazás, akár az uniós csatlakozás, akár a NATO, akár a tandíj, vizitdíj ügyben. Most pedig az ország jövőjét meghatározó kérdésben lesz népszavazás: szeretnénk azt, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról, és arról, hogy kivel akarunk együtt élni.
A baloldali pártok többsége politikai kérdésként kezeli a népszavazást, és vagy távolmaradásra, vagy a kormány elleni szavazásra kéri szimpatizánsait. Mi a népszavazás jelentősége?
- Ez a népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy, rólunk, a magyar nemzetről szól. Ezért is fontos, hogy minél többen menjünk el az október 2-i népszavazásra, hogy védjük meg a brüsszeli bürokráciától Magyarországot, attól, hogy ránk kényszerítsenek olyan intézkedéseket, amelyekkel nem értünk egyet. Ha több millió ember elmegy szavazni, az egy komoly muníció a kormány számára, hogy elmondhassa, nem csak a kormány, az országgyűlés nem akarja, hanem az emberek sem. Erről szól a népszavazás, ezért mindenkinek el kell menni. Dunaújvárosban a 2014-es önkormányzati választáson negyven százalékos volt a részvételi arány, a parlamenti választáson hatvan százalékos. Most ötven százalék fölé kell menni. Minél magasabb lesz a részvétel, annál erőteljesebb a kormány felhatalmazása arra, hogy Brüsszellel szemben megvédje az országot.
A brüsszeli külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Magyarországot a határra épített kerítés miatt ideiglenesen vagy véglegesen ki kell zárni az Unióból.
- A brüsszeli külügyminiszter azt mondja, amit a Juncker-féle politikusok. Ez a liberális világ úgy gondolja, hogy az Európai Unió multikulturális lesz. Látjuk, csak nem nagyon beszélnek róla, hogy létrejöttek olyan zónák, ahová nem lehet bemenni, mert ott egészen más életmódot folytatnak az ott lévő akár muszlimok, akár más vallási emberek. Azt gondolom, hogy ezek az emberek ilyen módon szeretnék rákényszeríteni akaratukat Európára. Azt is mondják, hogy új munkaerő kell. Németországban mindössze 54 főt sikerült felvenni, úgy, hogy másfél millió bevándorló érkezett Németországba. Egyet viszont szeretnék leszögezni. A valóban szerencsétlen sorsú, nagyon nagy bajban lévőkre vonatkoznak a nemzetközi jog rendelkezései, őket menekültként tekintjük, és akként is bánunk belük, pontosan a nehéz sorsuk miatt. De a többség gyakorlatilag egy lassú folyamatban Európát kívánja elfoglalni. Nagyon kevés olyan képsort látunk, ahol a gyermekekkel vannak. A legtöbb bevándorló 25-35 éves, jó karban lévő fiatalemberek, akik szálláscsinálóként érkeznek Európába. Itt most nem csak Magyarország, hanem egész Európa jövője a tét. Már az is nagyon nehéz lesz, hogy mit kezdjünk az elmúlt esztendőben bejött mintegy másfél millió migránssal, akik között nagyon kevesen vannak az igazán nehéz sorsú emberek.
Nem tarthatunk az Unió retorziójától?
- Az Unió mindent bevet, hogy elrettentse Magyarországot attól, hogy népszavazást tartson. Nagyon félnek a népszavazástól a Brexit óta, vagyis az angolok kilépése óta. Egyébként maga Brüsszel, és a brüsszeli bürokraták taszították abba az irányba az Egyesület Királyságot, hogy kilépjenek az Unióból. Azt gondolom, hogy az Unió nem a brüsszeli bürokratákról szól, hanem a nemzetállamokban élő emberekről, rólunk szól, hogy mi mit szeretnénk. Természetesen vannak olyan ügyek, amiben lehet közösen együttműködni, de vannak olyan ügyek, amelyek a nemzetállam hatáskörében vannak, és azokat nekünk kel eldönteni. A déli határt meg kell védeni. Ha megnézzük, Görögország alkalmatlan, mondhatnánk úgy is, hogy „nem törődöm” ebben az ügyben. Macedónia pici, a balkán pedig mindig egy puskaporos hordó. Gyakorlatilag nekünk kell megvédeni mind Európát, mind hazánkat a nem jó szándékkal jövő emberekkel szemben, mint ahogy a történelem folyamán nem először.
Amennyiben a magyarok döntő többsége nemmel szavaz, és elutasítja a kényszerbetelepítést, az elindíthat egyfajta lavinát az Unió többi tagállamában?
- Nyílván minden ország más- és másként gondolja ezeket a kérdéseket. Szerintem a Visegrádi Négyek komoly erőt mutatnak fel ebben az ügyben is. Ma a legvilágosabban a Visegrádi Négyek fogalmazzák meg az Unió mellett és vele szemben adott kérdésekben az álláspontjukat. Nagyon szép példája, hogy mi is segítünk egymásnak, például a határvédelemben, legutóbba a csehek jöttek védeni a déli határt. Úgy gondolom, a Visegrádi Négyeknek komoly felelőssége van Európa sorsa iránt, és a legfelelősebben gondolkodnak ebben az ügyben.
Dr. Kovács Zoltán a területi közigazgatásért felelős államtitkár, így a közigazgatási szolgáltatások fejlesztéséről is tanácskozott Cserna Gábor polgármesterrel még a fórum előtt.
- Van egy elhagyatott rendelőintézet Dunaújvárosban. Az a célunk, hogy a mind a Modern Városok Program keretében, mind pedig a környezetvédelmi és energiahatékonysági programból felújítsuk, és egy helyre koncentráljuk benne a járási- és kormányhivatalt. Így abban tudunk segítséget nyújtani az embereknek, hogy egy helyen intézhetik ügyeiket, amely a közigazgatás-szolgáltatás illetően nagy előrelépést jelent Dunaújvárosnak. Régen jártam már ebben a városban, akkor még tornászként. Abban az időben olyan kiváló helyi tornászok voltak, mint például Kovács Péter, Supola Zoltán, Miskovicz András. Ugrásszerű változást lehet látni, elég, ha csak a megújult főtérre tekintünk. Az elmúlt években végrehajtott fejlesztésekkel Dunaújváros a „csinált város” formájából szépen alakul át egy polgárok számára élhető várossá.
A rovat további hírei: Közélet
Évzárót tartottak, ami mulatsággal zárult
2024. dec. 16.
Hagyományos évzáró ünnepséget rendezett szombaton délután a Római városrészi Civilházban a Dunaújvárosi Epilepsziások EPI Egyesülete. A rendezvény köszöntőkkel kezdődött, amit meglepetés vacsora követett, végül zenés mulatság zárta.
Figyelem! Igazgatási szünet lesz a Városházán
2024. dec. 14.
Az önkormányzat tájékoztatja a lakosságot, hogy 2024. december 23. (hétfő) és 2025. január 3. (péntek) között igazgatási szünet lesz a Városházán, és ez idő alatt a Polgármesteri Hivatalban nem lesz ügyfélfogadás.
DSTV: véradások az ünnep jegyében
2024. dec. 14.
A téli ünnepek időszakában sem csökken a vérigény, derül ki a DSTV összegzéséből. Az önkéntesek számára több lehetőség is adódik – az MMK-ban például a Mikulás jegyében szerveztek "csapolást" a közelmúltban. Hangkép.
"Jó példákkal szolgálunk arra, hogyan kell bánni a pályázatokkal"
2024. dec. 13.
Előadóként vett részt a Külügyminisztérium egyik alapítványa által szervezett konferencián Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester a közelmúltban. A tanácskozás témája a közvetlen Európai Uniós pályázatok tervezéséhez kapcsolódott.
Gyakran ismételt kérdések az időskorúak önkormányzati támogatásáról
2024. dec. 13.
Évente két alkalommal támogatja Dunaújváros Önkormányzata a városban élő időskorúakat. Tavasszal már megérkezett a támogatás, most karácsony előtt pedig ismét érdemes figyelni, mert az érintettek a december havi távhő-szolgáltatási díjból, jóváírás formájában kapják meg a pénzt.
Pénzügyi döntések sora a közgyűlésen
2024. dec. 12.
Az esztendő utolsó rendes ülését tartotta városunk közgyűlése a Városháza "C" szárnyában ma délelőtt. A testület 40 témában hozott döntést nyílt ülésén, zárt ajtók mögött további kettőt.
"Besegítettek" a Mikulásnak a képviselők
2024. dec. 12.
Szent Miklós ünnepe hagyományosan a meglepetés, az ajándékozás öröméről szól. Az önkormányzat, a városvezetés és a képviselőtestület tagjai is mindent elkövettek, hogy a lehető legtöbb dunaújvárosinak örömet tudjanak okozni ezen a napon.