Megoldást keresnek a munkaerőhiányra

A helyi kamarában tisztújító ülést tartottak a közelmúltban, amelyen újabb négy évre választották meg az ipari tagozat elnökének Vass Zoltánt. Erről és a térség gazdasági helyzetéről beszélgettünk a város egyik nagyvállalatának vezetőjével.

- A feladatom, hogy összefogjam a helyi vállalkozásokat, elsősorban azokat, akik az ipari szektorban vannak jelen.  Az ipar szempontjából Dunaújváros egy jól ellátott terület, nagy háttérrel bír, ennek megfelelően az ipari tagozat súlya is nagy a Kereskedelmi és Iparkamarán belül. A helyi vállalkozásokat, a helyi vállalkozókat képviselni kell az országos kamarában, továbbá az országos kamara hatáskörébe rendelt véleményezési, törvény és jogalkotás véleményezési feladatokat is végre kell hajtani. Valamint, hozzátesszük a szükséges szakmai kompetenciákat egy-egy kormánydöntéshez, vagy országgyűlési döntéshez.

Városunk jó foglalkoztatási mutatókkal rendelkezik, alacsony a munkanélküliség. Az utóbbi időben országos problémaként jelentkezik a munkaerőhiány. Ezt Dunaújvárosban is érzik a vállalatok?

- Dunaújváros és a járás az egyik legkisebb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik az országban, ez a szám körülbelül 2,3-2,5 százalék között mozog. Az még jobban kiemelendő, hogy emellett a közfoglalkoztatottak száma az országos átlag alatt van, tehát azt lehet mondani, hogy a szabad munkaerő elfogyott a városban és környékén. Kapacitásnövelésre, kapacitás bővítésre nem igazán van lehetőség a régióban, hacsak valaki nem más régiókból próbál munkaerőt szerezni. Erre jó példa a Hankook, amely saját munkásszállóval rendelkezik ennek érdekében. A város építésekor nagyobb volt az ipari háttér, a foglalkoztatási képesség, mint a lakhatás lehetősége, ezért rengeteg munkásszálló épült abban az időben. Ezek a munkásszállók valamikor a rendszerváltás után átalakultak, nyugdíjas otthonok lettek. Ez a társadalmi folyamat sajnos nagy problémát okoz. Ha egy vállalkozás 8-10-20 embert szeretne foglalkoztatni, akik nem feltétlenül dunaújvárosiak, vagy környékbeliek, azoknak a lakhatást a cégeknek vagy a munkavállalónak egyénileg kell megoldani. Tehát nincs arra lehetőség, nincs olyan munkásszálló, amelyet 10-20-30 ember részére lehetne hosszútávra bérelni, elfogadható költségkeretben maradva. Ez az egyik legnagyobb probléma amellett, hogy valóban elfogyott a városban a munkaerő, de nem csak a szakképzett, hanem mindenféle munkaerő.

A közelmúltban indult el egy úgynevezett foglalkoztatási paktum, amely a térségi vállalatok, gazdasági szereplők problémáit méri fel, és az együttműködéssel megoldást keres rájuk.

- Úgy látom, hogy nagyon megváltozott a környezet, a körülmények, amióta ezt a kezdeményezést elfogadták, amióta ez a paktum a saját útjára indult. Az eredeti célja az lett volna, hogy csökkentsük a munkanélküliséget, és hogy minél több embert vezessünk vissza a munka világába. Azóta eltelt egy kis idő, és ma már azt a kérdést tesszük fel magunknak, hogy honnan lesz megfelelő mennyiségű és képzettségű munkaerő a járás, illetve a régió ipara számára a fejlődés érdekében. Számomra ez a legfőbb kérdés és nem az, hogy hány százalékot vagy tized százalékot tudunk még csökkenteni a munkanélküliségi rátán. Bármilyen furcsán is hangzik, de összehasonlítva néhány más térség adataival, Dunaújvárosban a bérszínvonal átlagon felüli. A statisztikák azt mutatják, hogy a régiónkban az átlagos bérszínvonal vonzó tud lenni az új munkavállalók számára, különösen, ha Kelet-Magyarországot vesszük figyelembe, viszont Nyugat-Magyarországot tekintve még mindig nem eléggé. A főváros közelsége is megosztó városunk számára, hiszen bizonyos szempontból sok előnnyel jár Budapest közelsége, de éppen ezért „elszívó” hatása is van, az esetleg magasabb bérek miatt inkább ott vállalnak munkát. Ez az elszívó hatás nagyon tud érződni a helyi vállalatoknál. Azt gondolom, hogy moderált formában, de egy folyamatos bérfejlesztés fog végbemenni az elkövetkezendő időben a városban annak érdekében, hogy ez ne legyen akadály, hogy vonzóbb legyen a városban munkát vállalni.

Mi jelenthet megoldást a munkaerőhiányra?

- Harminc-negyven évvel ezelőtt ez egy fiatal város volt. Azt gondolom, itt az idő, hogy az elöregedési folyamatot megfordítsuk, hogy ismét fiatal város legyen. Ezt el lehet érni az itt élő polgárokkal, de a családalapítás nem egy rövid távú megoldás. Úgy vélem, hogy egy átgondolt politikával a város és a környéke képes lehet arra, hogy olyan lakhatási körülményeket, ezzel párhuzamosan olyan munkalehetőségeket nyújtson, amely egy fiatal családnak, az életet most kezdő fiatal párok vonzó lehet, érkezzenek az ország bármely szegletéről. Tekintettel arra, hogy ez a város volt ennél lényegesen népesebb is, ezért azt ki lehet jelenteni, hogy a meglévő intézményrendszer, a kiszolgálórendszer, az iskolák, az óvodák, az egészségügyi szolgáltatás, a bolthálózat, és mindaz, ami a munkán túli életet jelenti, az megfelelően nagy. Lehet költeni rá, hogy a kor színvonalának megfeleljen, de ez a gerinc meg van a városban, munkahely is van, ezek a lehetőségek adottak. A megoldást az jelentheti, hogy fiatalítsuk a várost, elősegítsük azoknak az ideköltözését, akik munkahelyet és lakást találva itt tudják elkezdeni az életüket. Biztos vagyok abban, hogy ez a város tud vonzó lenni, tud olyan attraktív jövőképet mutatni a fiataloknak, amely megfelelő számukra. Ezzel megoldjuk a város elöregedési problémáját, megoldjuk a munkaerő problémáját, és azt gondolom, hogy hosszútávon biztosítjuk a közösség létét.