„A honfoglalásról nincs objektív kronológiai vázunk, időpontját csak következtetni tudjuk, hiszen semmilyen hiteles forrás nem őrizte azt meg.

Ma a történettudomány konszenzussal vallja, hogy a honfoglalás 895-ben történt, ami azt jelenti, hogy a 892-894 közötti időszak kortárs német évkönyveiben megőrzött magyar hadjáratok őshazából vezetett kalandozások voltak. Ám a 895-ös évszám merő logikával lett felépítve, mégpedig a következő módon:

Bíborbanszületett Konstantin azt állítja több helyen is, hogy a magyarokat a besenyők kergették be a Kárpát-medencébe, mégpedig pontosan abban az évben, amikor a magyarok a bolgárok ellen vívtak támadó háborút, azt viszont nem árulja el, melyik évben történt mindez.

A Fuldai Évkönyvek 892-től kezdve beszélnek magyarokról, a 895-ös évben fel is jegyzik a magyarok bolgár háborúját, viszont nem szólnak honfoglalásról, sem besenyőktől elszenvedett vereségről.

A magyar történettudomány a kiváló 19. századi Pauler Gyula nyomán úgy gondolja, hogy a Fuldai Évkönyvek 895-ös hadjáratához kell kötni Konstantinnak a besenyők általi beűzettetésről írt sorait.

Mára több történész is felvetette, hogy a besenyők űzésével magyarázott honfoglaláskép hamis, és a magyarok bejövetelének nincs köze Konstantin besenyő-bolgár történetéhez. A 895-ös évszámot azonban ezek a kutatók is a honfoglalás évszámaként tisztelik, ami viszont a kronológia rovására megy. Ha ugyanis helytelen a honfoglalás rekonstruálására kiötlött logika, akkor helytelennek kell lennie a kikövetkeztetett honfoglalás-évszámnak  is.”