Dunaújváros Hetilap

Egyre kevesebb, de még mindig nagyon sok az abortusz

doszerk - 2017. január 9. 15:26

Az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent az abortuszok száma Magyarországon, bár még így is több tízezer ilyen beavatkozást végeznek évente. Vannak nők, akik meggondolják magukat, és inkább örökbe adják gyermeküket. Hazánkban sok gyermektelen pár szeretne babát, nekik éveket kell várniuk az örökbefogadásra.

Az adatokból kiderül: 2015-ben 31 176 terhességmegszakítás történt Magyarországon, ami a 2010-es mutatókhoz képest 23 százalékos csökkenést jelent. 2016 első negyedében pedig további 4,1 százalékkal csökkent az ilyen beavatkozások száma – tudta meg a lap Rétvári Bence államtitkár Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselőnek címzett írásbeli válaszából.

2010 és 2012 között a legtöbb terhességmegszakítást – átlagosan 8397-et – a 30–34 éves korosztályban végezték, míg 2013-ban és 2014-ben már a 20–24 éves nők kérték a legtöbb ilyen műtétet, átlagosan 7222-t.

Az utolsó pillanatban

A Magyar Nemzetnek Rucz Árpád, a Róbert Károly Magánkórház nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa arról beszélt: örvendetes, hogy csökken az abortuszok száma, ebben valószínűleg szerepet játszanak a felvilágosító előadások és a sürgősségi fogamzásgátló tabletták megjelenése is. – Ha lehet, mindenféleképpen szeretnénk elkerülni az abortuszt, de az a tapasztalat, hogy ha valaki már úgy megy el az orvoshoz, hogy semmiképpen nem tudja vállalni a terhességet, nehéz más irányba terelni – mondta.

Hangsúlyozta, hogy mindig komoly oka van annak, ha valaki úgy határoz: nem tartja meg a gyermeket. Ám előfordul, hogy a kezdeti elhatározás ellenére végül mégsem az abortusz mellett döntenek a nők. Praxisa során találkozott a nőgyógyász olyan 16 éves lánnyal, aki az édesanyjával ment el a rendelésre. Kérték a jegyzőkönyvet, ami az abortuszhoz szükséges, aztán néhány hét múlva azzal mentek vissza, hogy a lány mégiscsak megszüli a gyermeket. A kicsit aztán örökbe adták, de sajnos ez a ritkább forgatókönyv, hiszen ez Rucz Árpád szerint nagy áldozatot kíván az anya részéről. Ebben az esetben például egy évre kimaradt az iskolából.
 

Fotó:MTI

Arra a kérdésre, kötelezően mennyi időt kell adni egy nőnek arra, hogy átgondolja döntését, a nőgyógyász úgy válaszolt: miután az orvos megállapítja a terhességet, a terhességről szóló dokumentumokkal a Család Nővédelmi Szolgálathoz irányítja a pácienst. A védőnő állítja ki a megszakítási jegyzőkönyvet, de nem adja ki azonnal, csak három munkanap elteltével. Az új magzatvédelmi törvény éppen azért ragaszkodik ehhez a három naphoz, hogy lehetőséget adjanak a nőknek arra, hogy ismét átgondolják a helyzetüket, és esetleg másképp határozzanak. Ilyenkor előfordul, hogy meggondolják magukat a várandósok.

A terhességmegszakításnak egyébként szigorú szabályai vannak, 12 hetes korig szabad elvégezni a beavatkozást. Innentől igazolt kromoszómaeltérés vagy ultrahangvizsgálattal felismert súlyos magzati rendellenesség esetén lehet eltérni. Amennyiben egészségileg indokolt, mert az anya például a magzatot súlyosan károsító gyógyszeres – általában pszichiátriai – kezelésben részesül, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza a műtétet. Egyéb esetben azonban fizetni kell, ennek összege 37 ezer forint körül mozog.

– Nem tartom jónak, hogy egyfajta pénzbüntetést szabnak ki a terhesre, hiszen ettől nem fog csökkenni az abortuszok száma, és pszichésen mindenkit komolyan megvisel, hogy el kell vetetni a gyermeket. A praxisomban előfordult, hogy egy nő nem tudta vállalni a terhességet, aztán évekkel később, amikor már adottak voltak a feltételek, több babát is a segítségemmel hozott világra – mondta Rucz Árpád.

Kockázatok

A szakértő szerint a korai stádiumban, az 5–8. héten elvégzett műtét esetében minimális a kockázata annak, hogy a beavatkozás során szövődmények lépjenek fel a nőnél, és ezek jelentősen ritkábban jelentkeznek később is. A 10-11 hetes terhesség megszakítása során viszont gyakrabban sérül a méh, többször lép fel gyulladás a beavatkozást követően, ami későbbi meddőség oka is lehet.

Sok nőgyógyász egyáltalán nem végez abortuszt. Az orvosok ugyanis vallási alapon már visszautasíthatják a beavatkozást.

Azok a nők, akik a korábbi példához hasonlóan meggondolják magukat, és nem szakítják meg a terhességet, számos segítséget vehetnek igénybe. A Magyar Nemzetnek Molnár Csabáné Etelka, a Gólyahír Egyesület önkéntese arról beszélt: rajtuk kívül a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, az Ágacska Alapítvány, valamint a Bölcső Alapítvány is foglalkozik örökbefogadással.

– Nálunk kizárólag nyílt örökbefogadás van, ennek lényege, hogy a várandós nő elmondhatja, milyen szülőket szeretne gyermekének, és a párok igényeit is figyelembe vesszük. Találkozókat is szervezünk, ahol személyesen is megismerkedhetnek az örökbeadók és az örökbefogadók – mondta Molnár Csabáné Etelka. A Gólyahír Egyesület jóvoltából évente átlagosan hatvan baba kerül új családba, de a várólista rendkívül hosszú, náluk átlagosan öt évet kell várniuk a házaspároknak egy gyermekre.

-OPH-

A rovat további hírei: Közélet

Fejlesztésekkel a lakóközösségért

Fejlesztésekkel a lakóközösségért

2025. jan. 31.

A Március 15. téren tavaly újranyitott postára már nagy szükség volt. A 2. számú Postapartner szolgáltató helyen a napokban újabb fejlesztések valósultak meg, de a körzet képviselője, Kálló Gergely szerint nem csupán a posta csinosítására vannak tervek. 

Két pályázati projektről is egyeztettek

Két pályázati projektről is egyeztettek

2025. jan. 30.

Két, az Európai Unió támogatásával futó projekt megbeszélése is zajlott a Városházán a közelmúltban. Az egyik az úgynevezett SteelCityZen program, amiben Dunaújváros projektvezetőként 9 ország 11 városának munkáját fogja össze, és a munkahelyteremtésről szól. A másik pedig egy városi fakataszter megvalósítását célozza.

Az emberi kapcsolatok számára és minőségére a legbüszkébb

Az emberi kapcsolatok számára és minőségére a legbüszkébb

2025. jan. 27.

Motyovszki Mátyás a 3-as választókerület önkormányzati képviselője, aki a legtöbb, a körzetében megválasztott képviselőtársához hasonlóan tavaly októberében a második ciklusát kezdte a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben. A következő beszélgetés szól a múltról, a jelenről és természetesen a jövőről is.

Dunaújváros oktatásáért – évtizedeken át

Dunaújváros oktatásáért – évtizedeken át

2025. jan. 26.

Dunaújváros közgyűlése minden évben kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – ezúttal újra az oktatási szféra kitüntetettjei következnek! 

Pálhalma, a legcsendesebb városrész

Pálhalma, a legcsendesebb városrész

2025. jan. 24.

Ahány városrésze van Dunaújvárosnak, annyiféle képet mutat. És ez természetesen igaz Pálhalmára is, ami mindig is egy különleges településrésze volt városunknak. Orosz Csaba, a terület önkormányzati képviselője szerint itt szinte mindig csend van és nyugalom.

DSTV: karitatív kezdeményezéssel rukkol ki a kórház

DSTV: karitatív kezdeményezéssel rukkol ki a kórház

2025. jan. 24.

Jótékonysági bált szervez a Szent Pantaleon Kórház és "Az emberek egészségéért" Alapítvány. A leendő támogatók nemes cél mögé állhatnak be – a szervezők ugyanis modern, emlőrák szűrésére alkalmas mammográfiai berendezésre gyűjtenek. Hangkép.

Vita nélküli döntések az év első közgyűlésén

Vita nélküli döntések az év első közgyűlésén

2025. jan. 23.

Közel 20 témát tárgyalt nyilvánosan városunk közgyűlése, további kettőről pedig zárt ajtó mögött határoztak a képviselők a naptári év első testületi ülésén. A tanácskozás során szinte kivétel nélkül egyhangú döntések születtek a Városháza "C" szárnyában, a napirendre került témák nem hoztak vitát.