Két és fél óra garantált nevetés
Fantasztikus vendégjátékkal indította az évet a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. A szőke ciklon egy másodpercre sem hagyja unatkozni a nézőt.
Rejtő Jenő népszerű regényéből Szent Vajk készített színpadi adaptációt, egy zenés akciós vígjátékot. Nem egyszerű Rejtő Jenő történeteit színpadra vinni, ám Szente Vajk remek keretet adott neki.
A történet egyik főszereplője maga Rejtő Jenő, akit a kiadói már sürgetik, hogy írja meg regényét. Rejtő pedig a lakásban tartózkodó Magdával, annak apjával, a zongorahangolóval, a költöztetővel és a szomszéddal egy fordulatokban és humorban rendkívül gazdag történetet talál ki, illetve játszik el: vajon megtalálja Evelyn Weston a milliós örökséget rejtő Buddha szobrocskát, bejárva egész Európát és a Szaharát, miközben nyomában vannak üldözői is, akik szintén az örökségre pályáznak? A színészi alakítások zseniálisak, Őze Áron, Földes Eszter, Szerednyey Béla, Pusztaszeri Kornél és Csonka András mintegy huszonöt szerepet formál meg a darabban. A folyamatos nevetés garantált, megspékelve olykor a színészek improvizációs játékával. A két és fél órás előadás egy másodpercre sem hagyja unatkozni a nézőt, és a sok-sok szerep ellenére végig jól követhető a történet.
Csonka András elmondta, nagyon szeretik ezt a darabot játszani a csapattal:
-Fantasztikus a dunaújvárosi közönség. Volt már szerencsém ezt megtapasztalni, hiszen sok évvel ezelőtt a stúdióteremben játszottuk Garaczi László, Plazma című darabját. Nagyon örülök, hogy most ezzel a Rejtő darabbal jöhettünk ide, amit nagyon szeretünk. Boldog vagyok, hogy valamilyen módon részese lehetek egy nyitánynak, ami itt, a Bartók színház életében következik be azáltal, hogy kiváló kollégám, barátom, Őze Áron vezeti a teátrumot.
Őze Áron, a Bartók színház igazgatója Rejtő Jenőt játssza a darabban.
-Az, hogy teltház van, az egy nagy bizalom, és ezt köszönjük szépen a dunaújvárosi közönségnek. Nagyon nehéz Rejtő Jenő műveit színpadra állítani, hiszen olvasott műfajról van szó. Ez az előadás attól nyert, mert nem is akarja legyőzni Rejtő Jenőt, hanem a színház műfajába próbál valamit behozni Rejtőből. Szerintem sikerült is, mert ezt érezzük estéről estére.
A Szegedi Szabadtéri Játékok, a Művészetek Háza Gödöllő és a Játékszín közös produkcióját még kedden és szerdán 19 órakor játsszák a Bartókban.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.