A cél a még olcsóbb otthonteremtés

Egy januári Kormányinfón jelentette be Lázár János miniszter a kormányzati szándékot, miszerint „törvénymódosítást kezdeményeznek annak érdekében, hogy a CSOK-ot igénybe vevők könnyebben tudjanak lakóházat építeni. Az építési szabályok egyszerűsödnek a vezetékes ivóvízre, az üdülőövezetekre és a zártkertekre vonatkozóan” – mondta.

A Világgazdaság konkrétumokat firtató levelére, amelyben a tervezett módosítás részleteiről és időpontjáról érdeklődött a lap, a Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszul annyit írt, hogy a támogatási rendszer kiterjesztését a kormány folyamatosan vizsgálja, és az ügyben kormánydöntés még nem született. Hozzátették: a cél változatlanul az, hogy még több család jusson saját lakáshoz, és még olcsóbb legyen az otthonteremtés.

Kétségtelen, hogy a lakóövezeti, az üdülőövezeti és a külterületi telkek – utóbbi kategóriába tartoznak a zártkertek is – aktuális piaci ára jelentős mértékben különbözik országszerte. Az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László a Világgazdaság kérdésére elmondta, hogy a felkapott területeken, a fővárosban, a népszerű megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban már nagyon kevés a jó helyen lévő, beépíthető telek.

A telekhelyzeten már a tavalyi módosítás is próbált segíteni, amikor külterületi telkeken épült ingatlanok után is lehetővé tették a CSOK igénylését, de még mindig óriási különbség van a telekárakban a lakóövezetekben és az üdülőövezetekben. Ennek oka részben az engedélyeztetésben szereplő megkötésekben keresendő, másrészt pedig a lokációban. A külterületi és üdülőövezeti telkek ugyanis jellemzően nem azokon a területeken találhatók, amelyek az ingatlanberuházók első számú célpontjai lennének. Az aktuális ingatlanhirdetésekből az is látszik, hogy a telekkínálat kisebb részét teszik ki azok az üdülőövezeti telkek, amelyeket a jövőben beépíthetővé nyilvánítanak, ezeknek az ára is jóval alacsonyabb a lakóövezetiekénél. Ha a beharangozott módosítás hatályba lép, vélhetően az üdülőövezeti telkek ára is emelkedésnek indul: de valódi felértékelődés akkor tud realizálódni, ha az infrastruktúra-fejlesztések ezeken a településrészeken is megvalósulnak.

A lakóházépítés jelenlegi feltétele, hogy legyen ivóvíz, de az vételezhető bevizsgáltatott kútról is, illetve az is elfogadható, ha a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van, vagy a telektől gyalogúton mérve legfeljebb 150 méteres távolságon belül, egyéb módon biztosított a vízellátás. Egyelőre nem tudni, hogy a vezetékes ivóvízre vonatkozó szabályok egyszerűsítése milyen további módosításokat eredményez a gyakorlatban. Fáy Piros vezető tervező építész elmondta, a telek beépítésének feltételei között jelenleg is szerepel a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvízellátás biztosítása.

A megengedett beépítési százalék a külterületi ingatlanoknál az elmúlt években már többszörösére nőtt; mezőgazdasági területen, telekmérettől függően, korábban legfeljebb 3 százalékos beépítést engedélyeztek, ma 10 százalékos is lehetséges – jegyezte meg az építész, hozzátéve, a meglévő lakóépületek bővítését maximum 300 négyzetméterre 2017. január elsejétől már megkönnyítették.

-OPH-