A szakszervezetek szerint jó lépés a bérfejlesztés
A köztulajdonban lévő vállalatoknál működő szakszervezetek jó kezdő lépésnek tartják a kormány által bejelentett, három évre szóló, 30 százalékos bérfejlesztést, amely jelentősen javítja a dolgozók jövedelmi helyzetét és mérsékelheti a munkaerőhiányt - derült ki a szakszervezetek pénteki sajtótájékoztatóján.
Halasi Zoltán, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, a kormány csütörtökön jóváhagyta a köztulajdonban lévő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó vállalatoknál a munkáltatók és a szakszervezetek között született megállapodást, így azt meg lehet kötni az egyes vállalatoknál.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke ismertette: a hároméves megállapodás idén átlagosan 13-14, a következő évben 11-12, a harmadik évben pedig 5 százalékos béremelkedést tesz lehetővé, az egyes években ágazatonként különböző lehet az eloszlás. Hangsúlyozta, ez óriási lépés az állami tulajdonban lévő szolgáltató vállalatok esetében. A Munka törvénykönyve szerint a többségi állami tulajdonú szektorban nincs szabad béralku, elsősorban a tulajdonos határozza meg a bérmegállapodások tartalmát, ezért örvendetes, hogy már a tárgyalások megkezdésénél megszületett a döntés a 30 százalékos keresetnövekedésről. Halasi Zoltán elmondta, a MÁV csoport 36 800 munkavállalójából 12 ezret érint a minmimálbér és a garantált bérminimum emelése, ami bértorlódást okozott. A kormány döntése 2017-re 13 százalékos átlagos béremelést tesz lehetővé, a MÁV-nál 2017. január 1-jétől 25 ezer munkavállaló bére emelkedik 10-14 százalékkal. A szakszervezeti vezető szerint ez hatalmas lépés, emelkedhet a kezdő diplomás minimálbér, bizonyos munkakörökben rendezni lehet a nagy tapasztalattal rendelkező munkavállalók bérét. Vissza kívánják állítani az életkor, hosszú munkaviszony elismerését is a MÁV társaságainál.
Úgy vélekedett, a hároméves megállapodásnak köszönhetően jelentősen javul a MÁV munkavállalóinak helyzete, ez egy kezdő lépés ahhoz, hogy vonzó legyen a MÁV-nál dolgozni. Kiemelte, a megállapodás nemcsak arra lesz jó, hogy a bérről megállapodjanak, hanem hároméves középtávú együttműködési megállapodást fognak kötni a munkáltatóval, amely rendezheti például a korkedvezményes nyugdíjazás eltörléséből adódó problémákat, a munkaerőpiacról történő kivezetést, a csökkent képességű munkavállalók rekreációját, és része lesz a kollektív szerződés újragondolása is.
Pető Sándor, a Vízügyi Szakszervezetek Országos Ágazati Szövetségének (VSZOÁSZ) elnöke ismertette: az öt állami tulajdonú vízügyi vállalatnál mintegy 6500 munkavállalót érint a kormány döntése. Hangsúlyozta, nagyon szükség volt az aránylag magas szintű bérfejlesztésre. Azáltal, hogy a megállapodás három évre szól, jövőképet ad a munkavállalóknak, és reményeik szerint megállítja a munkaerő elvándorlását a víziközmű ágazatból. A vízügyi cégeknél a három évben átlagosan 13, 12, illetve 5 százalékos bérfejlesztés várható. A munkahelyi szakszervezeteknek le kell ülniük a vállalatok menedzsmentjével és áttekinteni, hogy "hol szorít a cipő", melyik csoportot milyen mértékben érintheti a bérfejlesztés - mondta a szakszervezeti vezető. Hozzátette, nem elégedettek teljes mértékben, még nagyobb bérfejlesztésre lenne szükség, de kezdetnek teljes mértékben elfogadható, és örvendetes a mostani emelés.
Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) elnöke arról számolt be, hogy a kormány által meghatározottnál magasabb bérfejlesztést szeretnének, a jövő héten folytatódnak a bértárgyalások, mivel nem született kompromisszum. Felidézte, amikor 2015-ben a 24 Volán társaságot összevonták, hiányzott a többlet bértömeg, amiből rendezni lehetett volna a régiósítás után a régión belüli bérfeszültségeket. Részben emiatt két év alatt hatalmas foglalkoztatási problémák keletkeztek, elsősorban az autóbuszvezetőknél. Úgy vélekedett, a bérfejlesztés első lépésként nagyban hozzájárul a volánosok jövedelmi helyzetének és munkakörülményeinek javulásához, a magasabb, kiszámítható jövedelem mellett kevesebben fogják elhagyni a szakmát, vonzóbb lesz a Volánnál dolgozni, de önmagában kevés lesz a foglalkoztatási problémák megoldásához.
Ádám István, a Postások Független Érdekvédelmi Szövetségének (POFÉSZ) elnöke elmondta, hogy a Magyar Postánál december elején kezdődtek a bértárgyalások. A megemelt minimálbért és garantált bért mindenki megkapta január 1-jétől, ami teljesen elvitte a bérfejlesztésre fordítható összeget, ezért nagyon kellett a kormányzati segítség. A postásoknál idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig legalább 6 százalékos bérfejlesztés lesz. Figyelembe vették a különböző bérpolitikai irányelveket, lesznek kiemelt területek, a többletjuttatás egy része odamegy, ahol legjobban "ég a ház", ahol a legnagyobb a fluktuáció. Hozzátette, bízik abban, hogy jövő héten meg tudnak állapodni a munkáltatóval, és márciusban kifizetik az emelést, amit nagyon várnak a dolgozók. Annak firtatására, mit adnak a szakszervezetek cserébe, lemondanak-e például a sztrájkjogról, a VDSzSz Szolidaritás elnöke elmondta, kollektív erejű megállapodás ellen nem lehet jogszerűen sztrájkot hirdetni. Palkovics Imre hozzátette, a megkötött megállapodás jogszabálynak számít, sztrájkot érdekvitában lehet hirdetni, ahol nincsenek jogszabály által meghatározott feltételek. A Munkástanácsok elnöke elmondta továbbá, hogy a közszolgálati vállalkozások konzultációs fóruma más kérdésekben is szeretné összehangolni a szakmák, ágazatok igényeit, ezek között említette a megszünt korkedvezményes nyugdíjakat, a Munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosítását. Beszélt arról is, hogy a szakszervezetek nem adják fel azt a törekvést, hogy a nemzetközi jog keretei között a sztrájk eszközét használni tudják.
-MTI-
A rovat további hírei: Közélet
DSTV: véradások az ünnep jegyében
2024. dec. 14.
A téli ünnepek időszakában sem csökken a vérigény, derül ki a DSTV összegzéséből. Az önkéntesek számára több lehetőség is adódik – az MMK-ban például a Mikulás jegyében szerveztek "csapolást" a közelmúltban. Hangkép.
"Jó példákkal szolgálunk arra, hogyan kell bánni a pályázatokkal"
2024. dec. 13.
Előadóként vett részt a Külügyminisztérium egyik alapítványa által szervezett konferencián Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester a közelmúltban. A tanácskozás témája a közvetlen Európai Uniós pályázatok tervezéséhez kapcsolódott.
Gyakran ismételt kérdések az időskorúak önkormányzati támogatásáról
2024. dec. 13.
Évente két alkalommal támogatja Dunaújváros Önkormányzata a városban élő időskorúakat. Tavasszal már megérkezett a támogatás, most karácsony előtt pedig ismét érdemes figyelni, mert az érintettek a december havi távhő-szolgáltatási díjból, jóváírás formájában kapják meg a pénzt.
Pénzügyi döntések sora a közgyűlésen
2024. dec. 12.
Az esztendő utolsó rendes ülését tartotta városunk közgyűlése a Városháza "C" szárnyában ma délelőtt. A testület 40 témában hozott döntést nyílt ülésén, zárt ajtók mögött további kettőt.
"Besegítettek" a Mikulásnak a képviselők
2024. dec. 12.
Szent Miklós ünnepe hagyományosan a meglepetés, az ajándékozás öröméről szól. Az önkormányzat, a városvezetés és a képviselőtestület tagjai is mindent elkövettek, hogy a lehető legtöbb dunaújvárosinak örömet tudjanak okozni ezen a napon.
Elkészült a járdafelújítás
2024. dec. 12.
Október elején jelezte már Motyovszki Mátyás önkormányzati képviselő, hogy még az idei esztendőben járdafelújításra kerül sor a Római krt. 7-11. számú lépcsőházak előtt. Néhány napja végeztek a munkálatokkal, az új járda elkészült.
Sebők András 90 éves lett, sok boldogságot!
2024. dec. 12.
90 évvel ezelőtt Küküllőkeményfalván született, most pedig Dunaújvárosban él: Sebők András bácsit születésnapja alkalmából Barta Endre alpolgármester látogatta meg otthonában. A Petőfi-rajongó biológiatanár szívesen nosztalgiázott székelyföldi évtizedeiről, de mint mondta: Dunaújvárost csak szeretni lehet.