Kezdődik a parlamenti szezon

A legutóbbi parlamenti ülésnaphoz képest ma már jóval magasabbak a minimálbérek. Folytatódnak az ágazati béremelések is, az elmúlt napokban arról is sikerült megállapodni, hogy az állami nagyvállalatok dolgozói 30 százalékos béremelést kapnak. Ezeken túl jelentősen csökkentek a vállalkozások adói, miközben érdemben csökkent a legfontosabb élelmiszerek és az internetezés áfája. Magyarország tehát tovább erősödött.

A magyar gazdasági modell az árral szemben is bizonyította működőképességét, hiszen a gazdasági növekedés tette lehetővé az adócsökkentéseket, az idén is folytatódó ágazati béremeléseket és a családi otthonteremtési támogatások növelését – mondta Dömötör Csaba.

A politikus az elmúlt időszak eredményei közül kiemelte, hogy 27 éve nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség: 12 százalékról 5 százalék alá csökkent. Hangsúlyozta, hogy januártól a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás bérminimum 25 százalékkal nőtt, és ezek jövőre tovább emelkednek 8, illetve 12 százalékkal. Emellett a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkent, ezzel a legalacsonyabb lett Európában, továbbá bővültek a családi adókedvezmények: idén már 211 milliárd forint áll rendelkezésre otthonteremtési támogatásokra. Mindeközben érdemben csökkent a legfontosabb élelmiszerek és az internetezés áfája – tette hozzá.

Fotó:MTI

A jövő héten kezdődő parlamenti ülésszak kormányzati terveiről szólva Dömötör Csaba azt mondta, 2017-ben is folytatódnak az ágazati béremelési programok: ötödik évéhez ér a pedagógus életpálya modell, folytatódik a rendvédelmi dolgozók béremelése, továbbá a szakorvosok bére több lépcsőben 207 ezer forinttal nő, az ápolóké pedig 65 százalékkal. Hozzáfűzte: az elmúlt napokban arról is sikerült megállapodni, hogy az állami nagyvállalatok dolgozói 2019-ig 30 százalékos béremelést kapnak.

Az elkövetkező időszakban a kormány meg akarja védeni ezeket az eredményeket, és további adócsökkentésekkel szeretné segíteni az újabb béremeléseket – jelentette ki.

Emellett Magyarországnak keményen ki kell állnia a nemzeti érdekekért egyebek mellett az energiaszabályozás, a migráció, az „ügynökszervezetek” átláthatósága, az adó- vagy a foglalkoztatáspolitika terén – fogalmazott. Ezek a témák várhatóan a parlament napirendjén is hangsúlyosan megjelennek majd. Ezekben a fajsúlyos kérdésekben mindenki joggal várja el az ellenzéki pártoktól, hogy a nemzeti érdekeket képviseljék, ám a baloldalon „újra beindult a koncért, pozíciókért való határtalan marakodás”, a Jobbik pedig „továbbra is mindenre képes a hatalomért” – jelentette ki.

Az államtitkár az olimpiai népszavazásról kérdésre válaszolva azt mondta: a törvény egyértelmű, tehát ha kellő számú aláírást hitelesítenek, akkor kiírják a helyi népszavazást. Azzal kapcsolatban, hogy a Momentum Mozgalom pénteken 266 ezer, a budapesti olimpia rendezését nem támogató aláírást adott le a Fővárosi Választási Bizottságnak, azt mondta: a kormánynak mérlegelnie kell a helyzetet, de a pályázat benyújtójaként a fővárosnak kell értékelnie és döntenie arról. A Fővárosi Közgyűlés jövő héten napirendjére tűzi a kérdést – tette hozzá.

Kifejtette, hogy mivel a pályázat benyújtásakor a közgyűlésben konszenzus alakult ki annak támogatásáról, a baloldali pártoknak felelniük kell arra, miért rúgták ezt fel. Bár az aláírásokat elsősorban a Momentum Mozgalom gyűjtötte, a baloldal 180 fokos fordulatot vett ebben a témában, vagyis megerősítette a népszavazási kezdeményezést, és ez volt a legfontosabb körülmény ebben az ügyben – jelentette ki.

A politikust azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal több édesipari termék esetében eltérő minőséget tapasztalt az osztrák és a magyar termék között. Dömötör Csaba hangsúlyozta: „nem vagyunk másodosztályú európaiak, nem lenne jó, ha másodosztályú élelmiszert kapnánk”. Jó lenne egy megnyugtató, őszinte válasz a cégektől, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy kevesebb tápanyag van a Magyarországon értékesített árukban – mondta. „Azt a választ nem nagyon tudom elfogadni, hogy azért, mert a magyarok ezt így szeretik” – fogalmazott.

Szerinte a kormánynak is vizsgálnia kell, hogy az érintett cégek törvényt sértettek-e, illetve támogatandónak nevezte egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását.

-OPH-