Egyre gyakrabban élnek szerződésben foglalt ellenőrzési jogukkal a szoftverfejlesztő cégek, főként – és nem véletlenül – a pénzügyi évzárásuk előtti időszakban.
A hazai felhasználók körében végzett tavalyi és idei szoftvergazdálkodással és licenceléssel, vagyis a használati engedélyekkel kapcsolatos felmérésünk azt igazolja, hogy – összhangban a világtrenddel – Magyarországon is sűrűsödnek a gyártói szoftveraudit-megkeresések – közölte a Világgazdaság megkeresésére Zsoldos Sándor. Az IPR-Insights tanácsadó cég vezérigazgatója szerint ez nem véletlen, hiszen a szoftvergyártó cégek éves forgalmában jelentős szerepet játszanak az auditok révén szerzett bevételek, és ez a felismerés hamar oda vezetett, hogy a pénzügyi periódusuk zárása előtt egyes gyártók gyakoribb ellenőrzésbe kezdenek.
Emiatt is fontos, hogy jellemzően a tavasz végén zárja üzleti évét két olyan gyártó is – az Oracle május 31-én, a Microsoft pedig június 30-án –, amely dobogós helyet foglal el a szoftverhasználatot legaktívabban ellenőrző cégek sorában. Emiatt a következő hónapokban több hazai vállalat és intézmény is számíthat rá, hogy valamelyikük levélben keresi meg őket. Ezt követően az audit kezdetéig általában szűkös az idő a szoftverhasználat felmérésére, a licencek előkeresésére, ezek összevetésére, a valós szoftverigény meghatározására és mindezek alapján a szoftverhasználat optimalizálására.
Enélkül pedig nagy valószínűséggel tetemes kiadások várhatók egy gyártói audit végén. „Ez annyira igaz, hogy az elmúlt években arra is volt példa, hogy az auditor megkeresése után kérték a segítségünket, és közel egymilliárd forintnyi kilátásban lévő hiányt sikerült a töredékére leszorítanunk – mondta a vezérigazgató. – Emiatt is fontos előre felkészülni az ilyen vizsgálatokra, ehhez pedig felmérésünk szerint egyre több cég és intézmény vesz igénybe külső tanácsadó céget. A tapasztalatok szerint minél nagyobb szervezetről (minél több szoftverlicencről) van szó, annál nagyobb az ellenőrzés valószínűsége.”
Gyakran az egyes gyártók auditorai is „nagyvonalúan” felajánlják ingyenes segítségüket a felkészülésben, de érdemes fenntartásokkal kezelni ezt az ingyenességet. A szoftvergyártó ugyanis magától értetődően a licencértékesítésben érdekelt. Abban a biztos tudatban ajánlja ellentételezés igénye nélkül szolgáltatását, hogy az ott elvesztett, egyébként igen drága tanácsadói óráit busásan kompenzálják majd a feltárt hiányosságokból fakadó új licencértékesítések.
Ezzel szemben a független licencelési tanácsadó számos olyan megoldást tud javasolni az ügyfeleknek, amellyel jelentősen tudják optimalizálni a szoftverhasználatot legális keretek között, és ilyen esetben van lehetőség a nem indokolt használat megszüntetésére is. Sok cégnél jellemző ugyanis, hogy számtalan teljesen kihasználatlan engedélyköteles szoftvert is telepítenek a munkatársak számítógépére. Ez pedig a nagyobb cégeknél akár több százmillió forintos felesleges kiadást okozhat. Mindenesetre – tette hozzá Zsoldos Sándor – a megtakarítás mértéke általában sokszorosan meghaladja a licenctanácsadói díjat, amit a gyártói auditorok elengedtek volna. Az nagyon változó, hogy hol mekkora hiányt tár fel egy-egy gyártói audit, és jellemzően nem is hozzák nyilvánosságra utána a számokat.
Viszont azoknál a cégeknél, ahol proaktívan igénybe vették a tanácsadók segítségét, és akkor fordultak hozzájuk, amikor még nem is kaptak megkereső levelet valamely gyártótól, nemritkán több százmillió forintos nagyságrendű fizetési kötelezettséget sikerült megelőzni.
-OPH-
