Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn újabb ülést tartott, amelyen ismét napirenden volt az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metro beruházásáról szóló elmarasztaló jelentése. Az ülésen Dr. Galambos Dénes, térségünk országgyűlési képviselője, a gazdasági bizottság tagja is jelen volt.
Az eddigi meghallgatásokra az akkori szocialista vezetők nem mentek el, a hétfői ülésre Tarlós István, Budapest főpolgármestere kapott meghívott.
Dr. Galambos Dénes, térségünk országgyűlési képviselője, a gazdasági bizottság tagja az ülésen elmondta, örömmel fogadta, hogy a főpolgármester jelen van az ülésen, miközben a felelősök, az elkövetők nem mernek a bizottság elé állni és válaszokat adni a 4-es metro anomáliáira.
- Abban reménykednek, hogy megúszhatják. Abban reménykednek, hogy a polgári kormány, a Fidesz-KDNP parlamenti többsége és Budapest jelenlegi vezetése eltakarítja majd a Gyurcsány-Bajnai kormányok és Demszkyék által hátrahagyott újabb sokmilliárdos csalást. Az EU 59 milliárd forintnyi támogatást követel vissza, 166 milliárd forint esetében álláspontja szerint bűncselekmény történt- fogalmazta dr. Galambos Dénes, majd azt kérdezte többek között a főpolgármestertől, hogy a főváros vitatja-e az OLAF jelentésben foglaltakat, vagy fizet? Rendelkezik-e forrással Budapest a támogatás visszafizetésére, annak menedzselésére, és ha nem, úgy a központi költségvetésnek kell-e helyt állnia?
- Ebben az esetben az országnak, a vidéknek kell megfizetnie a Gyurcsány-Demszky beruházás lopásaiért? Megjegyzem, ha így van, a szerényebb körülmények között élő magyar vidéknek kétszer kellene megfizetnie a budapesti négyes metróért: egyszer a beruházás állami támogatásakor és ismételten most, az Unió által visszakövetelt összeg esetében. A választókerületem települései nem akarnak fizetni ezekért a lopásokért- mondta dr. Galambos Dénes.
Tarlós István a bizottsági ülésen kiemelte, a tartalmilag kedvezőtlen szerződések miatt korábban a BKV és a számvevőszék is tett feljelentéseket. Azt is mondta, a beruházásnak négy vagy öt módosítása volt, ezekben szabott határidők közül egyet sem tartottak be. Az OLAF-jelentésben szereplő valamennyi, az unió által különösen kifogásolt nagy közbeszerzési szerződést (példaként az Alstom-, a Bamco-, a Siemens-szerződést említette) a 2006-os választások előtt bonyolították, a 36 legsúlyosabb OLAF-észrevétel esik erre az időszakra. A jelentésben a 2010 utáni időszakról egy észrevétel van, pedig 2015-ig vizsgálták az eseményeket. Hozzátette, 2010 előtt egyetlen metrószerződést sem látott a fővárosi közgyűlés, azokat nem vitték közgyűlés elé. Az ügyben az elmúlt hetekben elhangzott állításokkal kapcsolatban kiemelte: valótlan állítás volt, hogy 2011 januárban a beruházásnak 373 milliárdos a költsége, mert az nem tartalmazta a kötelező kötelezettségvállalásokat (M1-M7 közös bevezető, parkolók) mintegy 15 milliárd forint értékben. A többletköltségek a 2004-2009 között szerződések nem teljesítéséből származtak, azokat a közgyűlés jóváhagyta. A teljes bekerülési költség 406 milliárd forint lett.
A főpolgármester azt is mondta, a főváros vizsgálóbizottsága folyamatosan dolgozik, ezt az anyagot felajánlotta a gazdasági bizottságnak. Tarlós István a teljes korábbi fejlesztési stratégiát elhibázottnak nevezte, és rámutatott arra, hogy az elmúlt 6 év alatt több nagyberuházás történt Budapesten, mint amennyi az előtte lévő 10-15 évben.
-MTI/Molnár Emese-
