Magyarország járványügyi helyzete stabil, senki sincs veszélyben a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt – jelentette ki az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-főorvosa rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A kanyaró elleni védelem hazánkban rendkívül magas, 98 százalékban oltottak a gyerekek, azok pedig, akik 1969 előtt születtek, valószínűleg átestek természetes úton a betegségen és kialakult a védettség.
Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa elmondta: március 2-án érkezett a bejelentés a makói kórházból, hogy több egészségügyi dolgozó magas lázzal és kiütéssel járó, kanyaróra emlékeztető megbetegedést kapott. A mintavételeket követően az OEK laboratóriumi vizsgálatai is megerősítették, hogy tizenkét esetből kilencnél valóban kanyaróról van szó, az egyik érintett egy, az intézményben ápolt beteg. A makói kórház dolgozói, az intézményben ápoltak és az érintett betegek hozzátartozói már megkapták a védőoltást.
Fotó:MTI
A szakember hangsúlyozta: az immunitás mértéke nagyon magas hazánkban, aggodalomra tehát semmi ok, jelenleg nincs kanyarójárvány-veszély.
Azok, akik 1969 előtt születtek, vélhetően természetes úton átestek már a kanyarón – annak idején ugyanis több nagy kanyarójárvány is volt –, és így életük végéig tartó immunvédelmet szereztek annak ellenére, hogy őket még nem oltották. Az 1969–1989 között születetteket egyszer oltották, míg azoknak, akik ’89 után látták meg a napvilágot, már két védőoltást kellett kapniuk.
A feltételezések szerint a fertőzés Romániából terjedhetett el, ahol több mint egy éve tombol a járvány, 2016 óta háromezernél is több kanyaróst diagnosztizáltak. Az epidemiológus szerint a mai világban elkerülhetetlen, hogy ne hurcoljanak be betegségeket a határon túlról: minden várnak vannak gyenge pontjai, ez nem jelenti azt, hogy a vár védelme veszélyben lenne, mindössze csak rá kell erősíteni – fogalmazott a szakember.
A vírus a lappangási időszakban is fertőzhet, tünetei kezdetben az influenzára emlékeztetnek – magas láz, hurutos tünetek, kötőhártya-gyulladás –, néhány nappal később válik egyértelművé a betegség, amikor megjelennek az arcon és a fejen a kiütések, míg végül az egész testet ellepik. A fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A vakcina beadása után két héttel alakul ki a védettség. Azokat, akik valamilyen okból nem kaphatnak oltást, úgynevezett passzív immunizációban részesítik, ez azt jelenti, hogy az ellenanyagot juttatják a szervezetbe.
-OPH-
