Közel másfél órás zenés varázslat, amely megeleveníti az 1930-as évekbeli kabarévilágot, benne öt olyan karaktert, akiknek a szerelmi életét, beteljesült vagy éppen viszonzatlan vágyait ismerhetjük meg. A Kuplékirály avagy Vencel, mikor veendsz el? premierje péntek este volt a Batókban.
Közel másfél órás zenés varázslat, amely megeleveníti az 1930-as évekbeli kabarévilágot, benne öt olyan karaktert, akik szerelmi életét, beteljesült vagy éppen viszonzatlan vágyait ismerhetjük meg. A Kuplékirály avagy Vencel, mikor veendsz el? a Bartók Kamaraszínház legújabb stúdiótermi darabja, amely a péntek esti premierje után elnyerte a közönség tetszését.
Bár nem sok mindent ismerhetünk Weiner Istvánról, annyi bizonyos, hogy az 1930-as években a pesti éjszaka császára volt, számos kuplét írt, közülük talán a legismertebb a Lőwinger című szerzemény. Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba egy olyan darabot írt, amely Weiner István kupléira volt felépítve. Megkeresésüket, a darab rendezését Őze Áron, a Bartók színház igazgatója nagy örömmel vállalta.
- Ennek a műfajnak írott, fölépített, dramatizált darabjával még soha nem találkoztam. Amikor elolvastam az anyagot és meghallgattam a dalokat, teljesen lenyűgözött, hogy ez mekkora kincs. Úgy gondolom, ez a műfaj, ez a kor olyan humorba ágyazott, már majdnem cinikus életszeretetet és életbölcseletet tartalmaz, hogy mindig foglalkozni kell vele- mondta lapunknak a premier után Őze Áron.
Hozzátette, az egyik legnehezebb műfajról van szó, amelyhez kell egyfajta szakmai bátorság a színészek részéről, ugyanakkor rengeteget lehet belőle tanulni. A darabban három színész játszik öt karaktert. A zongorista főhőst, akiért minden nő odavan, Jászberényi Gábor alakítja, az őt ostromoló négy hölgyet pedig Lapis Erika és Kakasy Dóra. Mindegyik dalnak külön története van, a színészek pedig kiválóan adták elő benne az érzelmi hullámokat, a vidám, a humoros és olykor pajzán gondolatoktól cseppet sem mentes mondanivalót. A díszlet tökéletesen megteremti a korabeli világ hangulatát, a Bartók táncosai pedig még jobban rásegítettek arra, hogy az akkori kabarék, mulatságok miliője megteremtődjön, mind a női, mind a férfi nézők legnagyobb örömére.
A végig vidám hangulatú darab azonban tartogat drámai hatást is a legvégén. Mint azt Őze Áron elmondta, a XX. század történelmének nagy kutatója, és mindenképpen szerette volna egy kis szeletét megmutatni a darabban annak, hogy erre a világra hogyan hatott a Berlinben az 1930-as években elkezdődött folyamat.
