Halálra éheztetett agárdi kisfiú: enyhítették az ítéleteket

Az első fokon eljáró Székesfehérvári Törvényszék tavaly májusban tizenöt év börtönre ítélte a 2013-ban halálra éheztetett, másfél éves agárdi kisfiú anyját, apját és anyai nagyszüleit. Az elsőfokú bíróság a szülőket és a nagyszülőket társtettesként, különös kegyetlenséggel, 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölésben találta bűnösnek. Az ötödrendű vádlott természetgyógyászra két év, három évre felfüggesztett fogházbüntetést szabtak ki halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt, és öt évre eltiltották a bioenergetikusi foglalkozás gyakorlásától. A hatodrendű vádlott háziorvos foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt egy év fogházat kapott első fokon, két évre felfüggesztve.

A táblabíróság jogerős ítéletében a szülők büntetését 12-12 év börtönre enyhítette. Az indoklásban megjegyezték: a törvényszék a maximális büntetést szabta ki, a másodfok azonban figyelemmel volt a vádlottak "korlátozottságára". Orvosi vélemény szerint ugyanis a szülők az egészséges étkezés megszállottjai voltak, és emiatt tudatuk beszűkült, ezért enyhítették büntetésüket. A másodfok a szülők esetében mellőzte a társtettesi minősítést.

A nagyapa büntetését 10, a nagymamáét 9 év börtönre enyhítette az ítélőtábla, és társtettes helyett bűnsegédként ítélte el őket. A szülők és a nagyszülők leghamarabb büntetésük kétharmad részének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra.

A természetgyógyászt foglalkozás körben elkövetett veszélyeztetésben találták bűnösnek, és a büntetését három év letöltendő börtönre súlyosították, és végleg eltiltották az alternatív gyógyászattól. A bíróság szerint ugyanis nem gondatlan volt, hanem szándékosan szegte meg szakmája szabályait, és nem hívta fel a szülőket, hogy forduljanak orvoshoz.

Az ítélőtábla a doktornő büntetését hat hónap - két évre felfüggesztett - fogházra enyhítette az idő múlására és arra hivatkozva, hogy az ő magatartása nem volt oksági kapcsolatban a gyermek halálával - elmulasztotta azonban a kisfiú egyéves állapotfelmérését.

Fotó:MTI

Az indoklásban a táblabíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a gyerek egészségesen született, nem volt fejlődési rendellenessége. Négy hónapos kora körül kezdett kialakulni a vízfejűsége, amelyet kórházban kellett volna kezelni. A szülők azonban természetgyógyászhoz fordultak, aki - a bíróság megfogalmazása szerint - "varázsvesszővel" próbálta a gyermeket gyógyítani egészen a haláláig.

A bíróság hangsúlyozta: a gyermek megdöbbentő állapotban volt, amikor 18 hónapos korában meghalt mindössze 4,5 kiló volt a szokásos 10-12 helyett. A szakértő szerint ha időben kapott volna orvosi ellátást és megfelelő táplálást a gyerek, akkor életben marad; a szülők hiába adtak enni neki, a betegsége miatt minden kijött belőle, holott gyógykezeléssel ezt meg lehetett volna szüntetni.

Az ítélőtábla szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, hogy az első-, a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottnak az orvosi kezelés elmulasztása miatti magatartása és a gyermek halála között ok-okozati összefüggés van A tárgyalás kezdetén a szülők és nagyszülők csak annyit mondtak, csatlakoznak a védőjük által elmondottakhoz, a természetgyógyász és a doktornő pedig arról beszélt, sem szándékosan, sem gondatlanságból, sem közvetve, sem közvetlenül nem volt közük a gyermek halálához.

A másfél éves kisfiú 2013 áprilisában halt meg Agárdon. Halálát heveny keringési elégtelenség, súlyos soványság, fehérjehiány és kiszáradás okozta. A szakértői vizsgálatok szerint a kisfiúnál vízfejűség, agykamratágulat és agysorvadás lépett fel, veleszületett bél- és emésztőrendszeri betegséget azonban nem találtak nála. A jó anyagi körülmények között, egy házban élő szülők és anyai nagyszülők a csecsemő gondozásáról, táplálásáról, az egészségügyi szakemberek, így a természetgyógyász kiválasztásáról is közösen döntöttek.

-MTI-