Mesevilág költözött a Bartókba
A vasárnap egyértelműen a gyerekek napja volt a Bartók Kamaraszínházban, hiszen a délelőtti Sajtkirály című darab premierje után egyből a Csukás István rajzpályázat kiállításának megnyitójára került sor az aulában.
A Sajtkirály című mesejáték bemutatójával indult a mai mesés nap a Bartókban. A dolgos próbafolyamat meghozta gyümölcsét, az elsadás nagy sikert aratott. Lassan hatvan éve ír és alkot hazánk legnagyobb mesélője, Csukás István, aki április 2-án ünnepli 81. születésnapját. A Bartók Kamaraszínház, az író életműve előtt tisztelegve rajzpályázatot hirdetett diákok számára. A rengeteg pályaműből válogatott kiállítás megnyitójára vasárnap, a Sajtkirály című darab premierjét követően került sor.
Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap
A nagy sikert aratott előadás után gyerekek százai hallgatták Őze Áront, a Bartók igazgatóját, aki 2014 augusztusában alapította a Csukás István-díjat. Mint mondta, Csukás István egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a megnyitón, így otthon, családjával ünnepli születésnapját, de az okleveleket természetesen nem mulasztotta el aláírni személyesen. Ezek átadásában Őze Áronnak a Sajtkirály színészei, írója, Dóka Péter, valamint rendezője, Balatoni Mónika segédkezett. A megnyitó után az emeleten stílszerűen sajtos falatkákkal várták a gyerekeket a társulat tagjai, ahol finom pentelei sajtokat kóstolhattak kedvükre. Az igazgató ígérete szerint azonban nem maradunk Csukás István művei nélkül, egyúttal le is leplezte a jövő évad egyik első bemutatóját, ami nem más, mint a Mesélj Münchhausen című zenés játék, amit az író 1991-ben készített, és amelyhez Bergendy István írta az azóta klasszikussá váló zenéket.
Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap
A Sajtkirályt a hónapban további három alkalommal is láthatják a nézők. Gulyás Hermann Sándor, vagyis Bibóca, a tehén szerint az általános iskolás gyerekek számára kitűnő szórakozást nyújt a darab, ami remek családi programot kínál, melyen a szülők sem unatkoznak, ők is jól szórakoznak majd az előadások során. Kedvcsináló galériánk:
Sajtkirály a Bartókban
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Szoborváros V.
2025. okt. 24.
Újabb érdekes epizóddal folytatódott a DSTV köztéri szobrokat ismertető városjáró sorozata. A Szoborváros című magazin V. epizódjában két, a Béke téren található köztéri alkotást mutatnak be Hodik Mónika történész-muzeológus közreműködésével. Hangkép.
Vastapsot érdemelt, csodás matinékoncert a Viadanával a Magyar Nemzeti Galériában
2025. okt. 22.
Remek ősbemutató és a régi repertoár nagy kedvencei, gyerekkari közreműködés és parádés finálé: emlékezetes hangversenyt adott a főváros ikonikus koncerthelyszínén a Viadana Kamarakórus múlt vasárnap. És már készülnek a folytatásra – az is nagyon erősnek ígérkezik!
DSTV: 22 éves a Cimbora Klub
2025. okt. 21.
Ünnepi eseményről tudósít a gyermekkönyvtárból a DSTV összeállítása. A József Attila Könyvtárban működő Cimbora Klub fennállásának 22. évét ünnepelte a közelmúltban – ahogy szokták, a közösség tagjai idén is "Ki mit tud?" produkciókkal és tortával köszöntötték egymást. Hangkép.
Nagy László nyomában a József Attila Könyvtárban
2025. okt. 20.
"Öntörvényű konok csillag" – ezzel a címmel rendeznek a Nagy László 100 emlékév keretében irodalmi estet a József Attila Könyvtárban kedden délután.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Csillagokban bízva"
2025. okt. 19.
A nápolyi asztrológusnak, Lucianának megvan a biztos módszere arra, hogy ügyfeleit hozzásegítse vágyaik teljesüléséhez. Cosodás filmmel folytatódik a Szabad Szemmel sorozata a Kortárs Művészeti Intézetben (ICA-D) kedden.
DSTV: találkozás a gyermekkönyvtárban
2025. okt. 19.
A gyermekkönyvtárban is sok-sok elfoglaltságot rendeztek az Országos Könyvtári Napok színes programsora keretében, derül ki a DSTV összegzéséből Először fogadták például Schmöltz Margit írónőt, aki az alkotás műhelytitkaiba is beavatta az ifjú könyvbarátokat. Hangkép.
Tiszta forrásból – Ravasz Erzsébet elfelejtett öröksége a festészet napján
2025. okt. 18.
A festészet napja október 18. – az alkalomból Pásztor Bertalan 2002-ben született írását közöljük, amelynek fókuszában a kivételes tehetségű, ám jelentőségéhez mérhető elismerést sem életében, sem 1991-ben bekövetkezett halála óta nem kapott helyi alkotó, Ravasz Erzsébet életműve áll.