1986: május elseje, atomfelhőben
A szovjet hatalom legfelsőbb szintjén 1966-ban megszületett egy döntés: építsenek Csernobilban nukleáris áramtermelő művet. Rohamtempóban megindult a tervezés. Négy év múlva kezdődtek a mélyépítési munkálatok.
1973-ban kitűzték a határidőt: az erőművet 1975-ben üzembe helyezik. De nem helyezték… Az építkezésen hiába vezették be a három műszakos munkarendet, hiába volt a kapkodás – csak két éves késéssel, 1977-ben sikerült az 1-es számú reaktorblokkot szolgálatba állítani. Hét év múlva aztán már négy blokk működött. És eljött az 1986-os év tavasza.
Április 26-án bekövetkezett a katasztrófa. A központi szovjet hírügynökség azonnal világgá röpítette a hírt: „Ma, hajnali 1 óra 23 perckor hatalmas robbanás rázta meg a Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es reaktorát. A gőzrobbanás következtében tűz keletkezett, ez újabb robbanások sorozatát indította el, és bekövetkezett a nukleáris olvadás.”
Nos, mindez nem igaz, ez egy általam most kreált álhír – az igazság: a szovjet hírügynökség semmilyen drámai vészközleményt nem adott ki. A vezetők titkolták a katasztrófát. De nem sokáig tehették. Svédországban rövid időn belül radioaktív felhőket észleltek. A szovjetek a kényszerűségből kiadott első jelentésben aztán bagatellizálni igyekeztek a balesetet, és egyszerűen csak Csernobili Erőműként említették a katasztrófahelyszínt – a korábbi nevéből szemérmesen kiradírozták Lenint. A legendán halála után évtizedekkel se eshetett mítoszromboló folt…
Pripjatyban, a háttérvárosban a robbanás után kitört a pánik. A szabadnapos munkások azonnal menteni indultak. A húsz kilométerre fekvő falu, a virágzó mezőgazdasági központ, Ditytki lakói is hallották a robajt, látták a tűz fényét, de vezetőik még két nap múlva is azt mondják nekik: csak egy raktár ég.
A magyar közvélemény ekkor még semmiről sem értesült. A katasztrófát követő délelőttön a Központi Fizikai Kutatóintézet néhány bátor munkatársa vállalta a kockázatot – az egzisztenciájukat veszélyeztetve fővárosi és vidéki tanintézményeket hívtak föl utcai telefonfülkéből, figyelmeztették a nevelőket, hogy a gyerekeket ne engedjék a szabadba. A suttogó propaganda megindult. Két nap múlva a Magyar Rádió az esti hírműsorában a BBC jelentésére hivatkozva tudatta a tényeket. Másnap hajnalban a felső vezetés letiltotta a további híradást, az esti szerkesztőt megbüntették. Később, amikor már nem lehetett tovább titkolózni, azt a „megnyugtató” információt közölték, hogy a szovjetek urai a helyzetnek, senkinek nincs félnivalója, bármit lehet enni, inni, és nem veszélyes a szabadban tartózkodni.
Így történhetett meg, hogy május elsején a félretájékoztatott emberek minden településen felvonultak, a ligetekben ették a virslit és itták a Kőbányai sört – majálisoztak. Emlékezetes ünnep volt…
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: "Három nő, egy eset" a Bartók színpadán
2025. szep. 21.
Kortárs színmű ősbemutatójára készül a Bartók Kamaraszínház, derül ki a DSTV összegzéséből. Lackfi János Három nő, egy eset című darabját viszi színre a társulat, a napokban a szerző jelenlétében kezdődött a próbák sorozata. Hangkép.
ICA-D: "Kitöltetlen" – Kim Corbisier emlékkiállítása
2025. szep. 20.
A Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) kiállítást rendez Kim Corbisier életművéből válogatva, az intézmény idei kiállítási évadának kiemelt eseményeként. Az emlékkiállítás különleges belga-magyar együttműködés keretében valósul meg, a tárlat megnyitójára jövő csütörtökön várják a vendégeket.
DSTV: diákfotók és gyerekrajzok a Restiben
2025. szep. 20.
Két kiállítással folytatódott a napokban a Resti Bisztró bemutatóinak sora, derül ki a DSTV összegzéséből. A Rosti iskola diákjai ezúttal egy fotós pályázatra érkezett művekből válogatta, de a tárlaton a Dunamenti Regionális Népfőiskola rajzversenyének legjobbjai is láthatók. Hangkép.
Ars Sacra: előadás és tárlat a főtemplomban
2025. szep. 18.
A dunaújvárosi római katolikus gyülekezet is újra bekapcsolódik az Ars Sacra című fesztivál országos programsorozatába: eseményeikre a Krisztus Király Főtemplomban várják az érdeklődőket szombaton.
Képregény-kalandorok, ne kíméljetek! (galériával)
2025. szep. 17.
Hibátlan formátum, remek helyszín, minden ízében parádés kínálat – a műfaj(ok) rajongóinak nagy-nagy örömére: idén immár hatodik alkalommal rendezték a Dunaújvárosi Képregényfesztivál elnevezésű összetartást, amelynek Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) biztosított helyszínt múlt szombaton.
Izgalmas, színes évadra készül a Bartók Kamaraszínház
2025. szep. 14.
Komoly kihívások egész sora vár a Bartók Kamaraszínház társulatára az előttünk álló évadban – a teátrum egész sor új bemutatóval csalogatja a közönséget. Ráadásul nyáron is aktív volt a színházi kollektíva – az is kiderül az összegzésből Csadi Zoltán művészeti igazgatóval.
Szabad Szemmel az ICA-D-ben: "Kék Pelikán"
2025. szep. 14.
1988-ban a végéhez közeledő szocialista állam Magyarországon engedélyezte, hogy bárki igényelhet világútlevelet. Ezzel kinyíltak a határok, és végre szabadon lehetett utazni. A Kék Pelikán című animációs dokumentumfilmmel startol a KineDok dunaújvárosi sorozatának új évada!