Rendesen beindult a magyar növekedés
Három éve nem látott mértékben, 4,1 százalékkal növekedett éves összevetésben a magyar gazdaság teljesítménye 2017. első negyedévében. A bővülés mértéke jóval meghaladja a nemzetközi intézmények és a piaci elemzők előzetes várakozását, ugyanakkor alátámasztja a tárca számításait.
A jó eredmény a novemberi hatéves bérmegállapodás és az adócsökkentések pozitív hatásainak, valamint az ipar és az építőipar jó teljesítményének köszönhető.
Az idei jelentős gyorsulás hátterében három fő mozgatórugó áll. Egyrészt az ipari termelés – a kedvező külső és belső folyamatok hatására – dinamikusan, 7,8 százalékos ütemben nőtt. Másrészt az építőipar is erős lendületet vett: az ágazat kibocsátásának mintegy 25 százalékos megugrása az infrastrukturális és vállalati fejlesztéseknek, valamint a CSOK miatt megugró lakásépítkezéseknek köszönhető. Harmadrészt a hat éves bérmegállapodás eredményeként dinamikusan emelkedő bérek erősítették a keresletet, ami magával húzta a szolgáltató ágazatok teljesítményét.
A növekedési folyamatok értékelésekor fontos hangsúlyozni, hogy a bővülés fenntartható, a gazdaság teljesítményének gyorsulása mögött nem az eladósodás áll. Ezt jól szemlélteti, hogy az államháztartás hiánya továbbra is visszafogottan alakul, miközben a külkereskedelmi egyenleg is masszív többletet mutat.
Nemzetközi összehasonlításban is jól szerepelt a magyar gazdaság, az első negyedévben az EU gazdasága átlagosan 1,9 százalékkal növekedett az Eurostat gyorsbecslése alapján, így hazánk bővülése mintegy kétszerese volt az uniósnak. Amióta Magyarország a saját útját járja, és visszaszerezte gazdasági önrendelkezését, hazánk gazdaságilag is erősödik. Ezért is fontos, hogy megvédjük hazánk önállóságát a gazdaság-, az adó- és a foglalkoztatáspolitikában is.
A következő negyedévekben is tartósan magas bővüléssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, 2017-ben a GDP volumene a Konvergencia Programban szereplő 4,1 százalékkal emelkedhet.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
Folyamatos együttműködésben a fejlődésért
2025. júl. 24.
Személyesen üdvözölte Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester Vass Zoltánt, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökét. A találkozó középpontjában a város gazdasági helyzete és a kitűzött célok álltak. A megbeszélás híre és az elnöki interjú itt!
Az energiaválság több dologra rávilágított
2025. júl. 23.
A cím magáért beszél – nem is olyan régen az ország legtöbb intézménye egyik napról a másikra azzal szembesült, hogy a hóvégi számla összege a sokszorosára növekedett. A hétköznapokban energiafüggésben élünk, ám gondos tervezéssel, nyugat-európai jó példákkal sokat javíthatunk a helyzeten.
"... jó a gyereknek, jó a mamának és a papának"
2025. júl. 23.
Dunaújvárosban abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nem kell messzire mennünk, ha kikapcsolódásra vágyunk. Olyannyira nem, hogy a nyári melegben számos lehetőség áll a rendelkezésünkre: működik az élményfürdő, nyitva az uszoda, elérhető a szabadstrand.
Gyászol a város, elhunyt Almási Zsolt
2025. júl. 22.
A város hivatalos honlapján látott napvilágot a megrendítő hír az első szabadon választott polgármester, Dunaújváros díszpolgára haláláról. Nyugodjék békében! A nekrológ mellett Pintér Tamás polgármester személyes hangú búcsúját is közöljük.
DSTV: tájékoztató a pályázatokról
2025. júl. 22.
A beszámoló már szerepelt hasábjainkon, most itt a DSTV összegzése arról, hogy az Európai Unió által finanszírozott pályázatokról tartott sajtótájékoztatót Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs alpolgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a források kulcsfontosságúak a város jövője szempontjából.
Városi vadvirágos parcella: az élő példa
2025. júl. 20.
Visszatérő téma hasábjainkon a városi közterek „visszavadításának” gondolata – ezúttal egy, pontosabban rögtön kettő kertvárosi példával szolgálunk. A kiégett gyepes területekkel szemben valódi alternatívát kínál a biodiverz, vadvirágos parcella – máris mutatjuk, hogyan.
Vasmacskák – összefogás a gyári kolóniákért
2025. júl. 19.
Mindig is tudni lehetett, hogy a vasmű területén kolóniákban élnek macskák – gondozásukat az ott dolgozók önkéntesen vállalták. Ellátták őket élelemmel, a szerencsésebbek otthonra is találtak a vasműsök között, a kevésbé szerencsések pedig a gyár területén éltek. A tömeges elbocsátással az négylábúak sorsa kilátástalannak látszik – ám van valaki, aki igyekszik megtalálni a megoldást.