Egy korsó „védőital” orvosi receptre?
Gyógyszertár, sorállás, dögmeleg. Lassan haladunk, a patikárius hölgy minden pácienst tanácsokkal lát el. Tudja, mondtam már – int egy vékony fickót –, sok folyadékot! Amaz serényen bólogat, mire a mögöttem álló testes úr: Én már a mai három korsómat megittam… S hogy kétségünk se legyen, mi volt a három korsóban, hozzáteszi: ideje lenne már a sört is receptre adni!
Hogy mennyire közel jár az igazsághoz, azt egy minap olvasott cikkből tudom: az Egyesült Államokban a kórházi kezelés alatt az orvos jogosult a betege számára az ebédhez sört rendelni. Persze kizárólag a kór természetének függvényében; és csakis ritka esetben.
Csehországban, a sörfogyasztók Mekkájában némely cég ’a sör fél egészség’ szlogent igyekszik terjeszteni, és nem egy orvos is csatlakozik hozzájuk. Nálunk sokkal kevésbé megengedő az orvostársadalom: noha egy-két betegség gyógyításában szerintük tényleg jótékony hatása lehet egy kevés sör elfogyasztásának, ugyanakkor számos esetben ez éppen a tünetek előidézője lehet, tehát tilalmas. Az addiktológus doktorok már a legkisebb mennyiség veszélyeire is figyelmeztetnek.
Fotó:MTI
A múlt század elején Amerika sörissza polgárai néhány röpke hónapig örülhettek: 1921-ben törvénybe iktatták, hogy az orvos felírhatja betegének a sört receptre. Aztán háromnegyed év se kellett, hogy a többség tiltakozása miatt a rendelkezést visszavonják. És azóta – mint említettem –, csak kórházban, csak ritkán, csak kis mennyiségben…
Nincs jó hírem tehát a gyógyszertári testes úrnak. Pedig lehet, hogy az előttünk álló forró napokban, a holnaptól még inkább bedurvuló hőségben jócskán túlteljesíti majd a három korsós fejadagját is. Istenem, mennyit spórolhatna, ha a vágya teljesülne...!
A rovat további hírei: Napraszóló
Az ezeréves túlélő
2017. augusztus 20. (vasárnap)Nem vagyok vallásos, mit ünnepeljek? Róka Gizi mondta ezt egykor, augusztus huszadika előtt, legalábbis anyám emlékezete szerint. Bárki más lehetett volna, nem csak a rég elment Gizella asszony gondolkodhatott ilyen sarkosan. Különben is, volt ez a nap alkotmányünnep is… Igaz, sosem hittem, hogy bárki közülünk valódi ünnepi tartalmat képzelne az alkotmánynap mögé, nem csupán politikai hívó szót.
Esti harangszó a jeles napon
2017. augusztus 15. (kedd)Az ausztriai Őrvidéken Boldogasszony; Délvidéken, a Dél-bácskai körzetben Boldogasszonyfalva; a Zselicségben, Baranya és Somogy határán Boldogasszonyfa. Települések, amelyek neve a Mária-tisztelet jegyében született, és ahol különös figyelem övezi augusztus tizenötödikét: a napot, amelyen az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus édesanyját magához emelte a Teremtő.
Csak torokra menj!
2017. augusztus 12. (szombat)Gyerekek játszanak a közös udvaron. Játékfegyverrel vadásznak egymásra, kis labdák repülnek, a megcélozott menekül, közben visszakiált: lábra ér, arcra nem! A szivacslabdák persze az arcon se okoznának sérülést, még a földre pottyanva se igen tudnak fölpattanni. De vigyáznak egymásra.
Hőguta műmágussal
2017. augusztus 05. (szombat)Hét nem vagyok én egy eszeveszett bolond? Dehogynem! Szenvedek az embertelen hőségben, bevackolok a kisszobába, gondolom, segít a mozdulatlanság, a semmittevés, hátha megúszom ezt a napot fulladás vagy infarktus nélkül – de elkövetek egy végzetes hibát.
Egy „gyorsan elviharzó élet”
2017. július 31. (hétfő)1849. július 30-a: vacsoravendégek ülnek asztalhoz Székelykeresztúron, Vargha Zsigmond portáján. Bivalytejes-túrós puliszkát esznek, ezt egy versből tudhatjuk, amit a vendégek egyike, a fiatal költő írt a házigazda lányának, Rozáliának. A legenda szerint egy körtefa alatt született költemény az ifjú alkotó legutolsó műve.
Rajt, cél
2017. július 30. (vasárnap)De hát ezüstérmes vagy, ember! – kiáltott fel a riporter annak hallatán, hogy milyen visszafogottan nyilatkozik Verrasztó Dávid a saját remek teljesítményéről.
Boró: annyi, mint – egyszerűség…
2017. július 30. (vasárnap)Aki már életében legendává lesz, annak titkát sokan szeretnék megfejteni. Elolvastam mindent, amit lehet, de sokra nem jutottam, csak arra: nincs titok. Borovszky Ambrus egyszerűen – önmaga volt, hétköznapi figura, miközben az évek során a tekintély jelképe lett.