Az ingatlanpiac ebben az évben sem állt meg, a bővülés üteme azonban – az elemzők előrejelzéseinek megfelelően – lassult. A piac az idei év első felében is élénk volt, országosan az átlagos négyzetméterenkénti árak 8,8 százalékkal emelkedtek éves viszonylatban, ettől azonban jelentős eltéréseket mutatnak az egyes területek - pozitív és negatív irányba egyaránt.
A lakások szegmensére jellemző, hogy a panelek kínálata éves szinten 14%-kal csökkent, míg a téglaépítésű társaiké nőtt, vagyis az érdeklődés az alacsonyabb áron elérhető ingatanok felé tolódott el. A legnagyobb népszerűségnek a 20 és 40 millió forint között meghirdetett lakások örvendenek, így ebben az árkategóriában a fokozott keresletből adódóan az érdeklődők számára nem sok lehetőség kínálkozik alkura.
A lakáshitelezések is megindultak
A lakáspiacon mutatkozó tendenciák miatt egyre jelentősebb szerep jut a hitelezési szektornak, amely továbbra is élénk. Ezt tükrözi, hogy idén a háztartások által felvett hitelek értéke éves viszonylatban 39%-kal emelkedett. Ha a vásárlás részben lakáshitelből kerül megvalósításra, érdemes figyelni a feltételekre, ugyanis a legkedvezőbb opció választásával a futamidő alatt mintegy 1-4 millió forint spórolható meg egy átlagos hitelhez képest. Éppen ezért a döntés során fokozottan érdemes ügyelni a kapcsolódó díjakra és a kamatokra. A szektor bővülését elősegítheti a felhasználóbarát minősítéssel ellátott hitelek terjedése, melyek pontosan rögzített szabályoknak felelnek meg – például legalább három évig vagy a futamidő végéig fix törlesztőrészletet kell garantálniuk, illetve a folyósítási díj nem haladhatja meg a 150 ezer forintot. A szegmens jelenlegi helyzetére az utóbbi években felszökő ingatlanárak is jelentős befolyást gyakoroltak, ebből kifolyólag ugyanis sokan nem tudják önerőből megvalósítani a lakásvásárlást.
Mennyire befolyásolja az árakat az elhelyezkedés?
A területek közötti differenciálokat jól kihangsúlyozzák a hasonló nagyságú városokban tapasztalható eltérések. Előfordulhat, hogy a közel azonos kiterjedésű, más megyében elhelyezkedő ingatlanok árai között majdnem 100 ezer forintos a különbség, ami például Dunaújváros és – a magasabb árkategóriába tartozó – Érd, Pomáz, valamint Gyöngyös esetén tapasztalható.
Átlagos ingatlanárak Dunaújvárosban és a hasonló nagyságú városokban (Ft/m2, 2017 júniusi adatok alapján)
A különbségek egy-egy megye határain belül is igen élesek lehetnek. Idén ugyan csökkent a drágulás üteme, de akadnak olyan települések, melyek messze túlszárnyalják az országos átlagszintet. A Fejér megyei Sárbogárdon például 24%-os bővülés mutatkozott az év első felében, amitől lényegesen elmarad a székesfehérvári, gárdonyi és dunaújvárosi ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti árai esetén tapasztalható 2-4%-os változás.
Az ingatlanok átlagárainak változása Fejér megye egyes városaiban (2017 január és június között)
Nem Dunaújváros követi a megyeszékhelyet
Fontos megjegyezni, hogy a növekedés mértéke ugyanakkor nem tükrözi a Fejér megyében jelenleg érvényesülő árszínvonalat. Székesfehérvár ingatlanárai kiemelkedőek, ezt követik a Dunaújvárosban eladó családi házak 37%-kal, a lakások pedig 43-48%-kal elmaradva. Gárdonyban a megyeszékhellyel közel azonos ingatlanárak mutatkoznak, a dinamikusan bővülő Sárbogárdon viszont a 100 ezer forintot sem érik el az átlagos négyzetméterenkénti árak.
Átlagos ingatlanárak Fejér megye egyes városaiban (Ft/m2, 2017 júniusi adatok alapján)
Forrás: Ingatlannet.hu
