Nem szabadultak el az árak

Ez vonatkozik az egy-másfél hét múlva lecsengő magyar kajsziszezonra is, amely nyomott áron indult idén. A legnagyobb kajszitermelőnek számító déli országokban nem voltak érdemi fagykárok, az általuk a piacra dobott mennyiség pedig féken tartotta az árakat. A szezonkezdet alacsony árainak az volt az oka, hogy a legnagyobb európai termelőknél a dömping nem ért véget július elején. Ezért a spanyol, az olasz és a görög kajszi körülbelül július 10-ig még jelen volt a piacon, és lenyomta a magyar gyümölcs árát – magyarázta Apáti Ferenc.

Azóta azonban a termelői árak nagyjából a sokéves átlag körül alakulnak. Ez az első osztályú, 40 milliméter feletti kajszinál kilogrammonként 250-300 forintos árat jelent, míg az ipari hasznosításra alkalmas minőségűeknél 70-120 forint közöttit. A FruitVeB alelnöke szerint egy jó kajsziültetvénynek 80 százalékban biztosítania kellene az étkezési minőséget, de ez Magyarországon az öntözés hiánya miatt nincs így. Az idei termés ezzel együtt mennyiségi szempontból jónak mondható, ami annak köszönhető, hogy jó volt a virágzás és a terméskötődés is. Mivel azonban a körülbelül 4 ezer hektár kajsziültetvényből csupán ezer hektár öntözött, a gyümölcs apró maradt, döntően ipari hasznosításra vagy befőzésre alkalmas.

Fotó:MTI

Hasonló a helyzet az őszibarack piacán is. Itt a szezon a kajszihoz képest körülbelül egy hónappal később indul. A korai érésű gyümölcsök ugyan megjelennek július elején, de a nagyobb mennyiséget adó fajták szezonja most indul. A nagytermelőnek számító déli országokban jó a termés, Magyarországon pedig ennél a gyümölcsnél is méretproblémák vannak. Az első osztályú őszibarack termelői ára kilónként 100-150 forint. Apáti Ferenc úgy látja, a hazai őszibarack-termelők számára a minőségen kívül az jelenthet gondot, ha az olasz szezon elhúzódik, mert akkor az ottani kereskedők a másodosztályú árut terítik nálunk is, ami szintén lenyomja az árakat.

A meggyszezon gyakorlatilag lefutott, és átlagos, 65 ezer tonna körüli terméssel számolnak a szakértők. Magyarországon kívül Lengyelország és Szerbia nagy meggytermelő Európában 170-200 ezer, illetve 70-90 ezer tonnával. Idén a lengyeleknél kiesett a termés fele, a szerbeknél pedig 20-30 százaléka, ezért viszonylag nagy keresleti vákuum volt a piacon – emelte ki a FruitVeB alelnöke. Ennek hatására az árak az elmúlt tíz évben megfigyelt, 60 és 260 forint közötti termelői ársáv felső harmadában, 200 és 260 forint között mozogtak.

A körülbelül négyezer hektárnyi cseresznye idén az átlagosnál kissé gyengébben, 15 ezer tonna körül termett. A jelentős – Lengyelországban 80, Németországban és Ausztriában 40-50 százalékos – fagykárok ellenére sem voltak az átlagosnál jobb árak. Ennek a jó termést hozó és a meleg miatt időben összetorlódott olasz cseresznye volt az oka, amely hirtelen szabadult az európai piacra és nyomta le az árakat – mondta Apáti Ferenc.