A széppé tett nap

2017. augusztus 30. (szerda) 18:08 - Várkonyi Balázs

Várakozás. Ismerősöm késik. Tíz perc után a kora délutáni meleg próbára teszi türelmemet. A parkoló mellett egy fa ad árnyat, letelepedek. Ezer szerencse: laptop nálam, mobil internet rendben, szemüveg orra fel, lássuk, mi minden gyűlt össze, mióta nem voltam a neten.

Hetekkel ezelőtti történet elevenedik meg, széplelkű lányom bukkant rá, elküldte, olvasom: „Megrohamozták a Bozsik-stadion jegypénztárait hétfő délután, hiszen alig 600 jegy várt már csak gazdára a Budapest Honvéd Videoton elleni bajnoki döntőnek beillő találkozójára a labdarúgó NB I 33., utolsó fordulójában.”

Mi ebben a rendkívüli – villan át agyamon –, de kitartok, olvasom tovább: „Sokan órákat álltak sorba, de több százan még így is jegy nélkül maradtak. Köztük egy síró kisfiú is, akinek a javára mondott le egy szurkoló a saját jegyéről, ami egyben az egyik utolsó eladott belépő is volt a találkozóra.”

Ja, így már más! Magam elé képzelem az ifjú focikedvelőt, meg az önzetlen férfit, ahogy jó érzéssel nyugtázza a kisfiú örömét. Milyen jó lenne egy igazi happy end! Például hogy a férfi is bejutott valahogy a meccsre…

De jön az újabb történet, ez épp az egykori szomszédunk esete, autózik, meglátja gyermekemet a buszmegállóban, fölveszi. Pár perc múlva rutinellenőrzés – országos akció volt nemrég –, a rendőrök nem cifrázzák, gyorsak, minden rendben, vagyis… Kicsit régi ez a fénykép – így az egyenruhás –, ki kéne cseréltetni a személyit!

Nyel egyet a sofőr. Az a helyzet – mondja kissé zavartan –, az orvos szerint van remény, hogy a kezelés után ismét kinő a hajam. Akkor ez az igazolványkép újra jó lesz… Csodálkozva néz a rendőr, de aztán kapcsol. Visszaadja a papírokat, jó utat, mondja, és rendhagyó dolog történik: kezet nyújt a férfinak, három szó kíséretében: Teljes gyógyulást kívánok!

Szép nap ez a mai – tette hozzá az én jólelkű gyermekem.

A rovat további hírei: Napraszóló

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

DunaújvárosMesélPontHu: A 15 éves város

2020. január 17. (péntek)

Várostörténeti kalandozás htomi blogján - a poszt az Igaz Szó című lap 1965-ös írását eleveníti fel. Nagyra törő tervek és persze pártállami frázisok - ezzel együtt is kötelező! Dunaújváros mesél!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

Mesél a múlt – a cél a közös várostörténeti kalandozás!

2020. január 15. (szerda)

Hallottak, hallottatok már arról, hogy a Vasgyár legendás vezére, Borovszky Ambrus hintón járta be a gyárat, és alkalmanként  a városba is kihajtatott? Itt a bizonyíték! És itt az idő, hogy közös várostörténeti kalandra csalogassunk minden lokálpatriótát! 

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

Dr. Senki újra támad: Az ifjú vándor nem pihen (1.)

2020. január 09. (csütörtök)

"Mintha tegnap lett volna... mármint nem 2019, ahogy január elsején szokták mondani, hanem 1999, amikor a VIVÁ-n Jennifer Lopez- Waiting for tonight c. dala szólt a tévében Kareszék nappalijában a Váci (sugár)úton szilveszterkor, mi meg egyszer csak - óriási petárdazaj közepette - átzúgtunk a 2000-es évbe, és azt hittük, minden más lesz." Nagy visszatérés dr. Senki blogján!

Dunaújváros kedvence 2019: az MMK a befutó!

Dunaújváros kedvence 2019: az MMK a befutó!

2020. január 03. (péntek)

A Munkásművelődési Központ intézménye (és csapata) lett a befutó a DunaújvárosMesélPontHu blog immár hagyományos évzáró online szavazásán – és lett így a Dunaújváros Kedvence 2019 cím büszke birtokosa. Meggyőző fölény a hajtás után!

A margón túl

A margón túl

2019. november 29. (péntek)

„Vénséges ház, a kertben hozzáillő vén fák. Az árnyas szegletben pad, kihozzák a papa gondolkodószékét is. Családi tanácsot ülnek.”

Oroszlán, jöttek érted!

Oroszlán, jöttek érted!

2019. november 24. (vasárnap)

Ment a már ismert úton. Igyekezett nem eltévedni, csak párszor járt apjával a városban, így a kitaposott „ösvényt” választotta most is. Legendabéli ismerősöket keresett. Persze sosem voltak ismerősei, hiszen rég elmentek már, amikor ő még nem is ismerte a várost, olyannyira, hogy még meg sem születhetett, a fölmenői is csak kisgyerekek voltak akkor.

Levélre várva

Levélre várva

2019. november 17. (vasárnap)

A férfi kezébe vette a könyvet. Belelapozott. Ahol kinyílt, olvasta. A véletlen ezt a mondatot lökte szeme elé: „Hegedűmet az oroszok ellopták, nem volt kedvem tovább folytatni a hegedülést, helyette zongorázni tanultam.”