Európa élvonalába került a magyar adópolitika

A második helyen végző Dániában nagyjából csak fele akkora mértékben mérséklődtek az adók és járulékok. A harmadik helyen pedig Hollandia végzett, ott 3,43 százalékkal csökkentek a terhek. Bár az Unió egészét nézve általánosan csökkentek az adók az elmúlt években, ez azonban nem vonatkozik minden országra. A 28 tagállamból mindössze 11-ben kell most kevesebb adót fizetni, mint 7 éve.

Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a magyar adópolitika egyik kulcsfontosságú eleme az Európában is egyedülálló 9 százalékos nyereségadó.

„A magyar adópolitika egyértelműen a versenyképesség támogatását tűzte ki célul azzal, hogy folyamatosan csökken a jövedelmekre rakódó adó, legyen szó akár személyi jövedelemadóról, akár a társasági nyereségadóról. Ez utóbbi Európában a legalacsonyabb, ami egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy egyrészt az itt lévő cégek produktivitása nőjön, másfelől pedig, hogy bevonzzon újabb befektetéseket” – fogalmazott.

A valamivel több mint 50 százalékos magyar adóteher nem számít kimagaslónak az unióban. A szomszédos Ausztriában több mint 54, Németországban több mint 52, míg Franciaországban 57 százalék feletti az adóteher. A felmérés szerint egyébként az eurozóna országaiban nőtt, míg a zónán kívüli országok többségében csökkent a teher. „Magyarországon úgy csökkent az adóteher az elmúlt években, hogy az nem járt az adóbevételek csökkenésével” – mutatott rá Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője.

Fotó:MTI

„Emlékezni kell rá, hogy akkor a kritikusok azt mondták, hogy a csökkenő adóterhek miatt folyamatosan csökkenni fog az adóbevétele is az országnak, tehát az államkasszába az adócsökkentések hatására sokkal kevesebb bevétel fog jönni. Ezek a negatív várakozások nem váltak be. Elég csak a 2017 első félévi adatokra tekinteni, ahol azt mutatják – s az látható –, hogy 140 milliárd forinttal nőttek az adóbevételek az adócsökkentések ellenére, tehát beigazolódott a kormány várakozása, miszerint a csökkenő adóterhekkel párhuzamosan az adófizetési hajlandóság is nőni fog” – fogalmazott.

Előny, hogy nem vagyunk az eurozóna tagja

Kiszelly Zoltán politológus szerint Magyarországnak jelenleg előnyös, hogy nem tagja az eurozónának. Így ugyanis olyan szinten tudja tartani az ország forintárfolyamát, ami segíti a gazdaságot, emellett pedig a saját adópolitikáját is tudja folytatni, amely megszűnne akkor, ha például egységes adórendszert vezetnének be az unió egészére.

„Brüsszel igazából most azért próbálja az euró örve alatt egységesíteni az adópolitikát, mert azt látják, hogy túl sok ipar vándorolt már el Nyugat-Európából, és a kelet-közép-európai országok egy versenyképes, vonzó adópolitikával át tudnak csalni, át tudnak vonzani egyre több céget, amelyek hiányoznak ott. Az nem baj, hogy Kínába mennek a gyárak, az azonban baj, hogy Kelet-Közép-Európába jönnek, ugyanis Kínával nem tudnak mit kezdeni az európai bürokraták – azt gondolják, hogy a kis és közepes tagországokkal majd elbírnak” – mondta.

További adócsökkentések jöhetnek

Miközben Magyarországon jelentősen csökkent, addig az unióban 2010 óta átlagosan 0,81 százalékkal nőtt az adóteher. Ma egy átlagos munkavállalónak a 100 eurónyi béréből mindössze 55 euró és 20 centje marad. Hazánk azonban javíthat ezen a mutatón, mert a szakértő szerint még várható a terhek csökkentése.

„Látható a kormányzat jelenlegi politikájából, hogy az elkövetkezendő években, annak köszönhetően, hogy folyamatosan nőttek a bevételek, sokkal nagyobb lesz a gazdasági mozgástér. Arra lehet számítani, hogy további adócsökkentéseket fognak végrehajtani, és a járulékcsökkentés is megindul” – mondta Deák Dániel.

Jövőre már számos ilyen lépést jelentett be a kormány, de 2019-től, 2020-tól újabb lépésekre lehet számítani.

Az Állami Számvevőszék elnöke úgy látja, hogy egyszerre kell csökkenteni az adókat és visszaszorítani a feketegazdaságot, hiszen az eddigi intézkedések is megtérültek. Az így keletkezett haszonból pedig újabb adó- és járulékcsökkentést lehet végrehajtani.

-OPH-