"Mindenütt pusztítás és borzalmak, elég sok szörnyűséget láttam, de ehhez hasonlót még soha" – így fogalmazott Vilmos Sándor holland király Sint Maarten fővárosában, Philipsburgban, ahol is végigsöpört a hatalmas erejű Irma hurrikán. A katasztrófa idején ott tartózkodott a dunaújvárosi születésű Kuti Kornél is. Miután épségben hazatért, a DO-nak is elmesélte személyes élményeit.
Kuti Kornél 2015-ben járt először Szent Márton szigetén, elvarázsolta a hely szépsége és kint is maradt egy évet. Hazajött, majd fél év elteltével, januárban visszament Philipsburgba. Rezidens DJ-ként dolgozott a szigeten, megfordult a legszínvonalasabb helyeken és szorgalmasan tette a dolgát. Tervei szerint a héten érkezett volna haza, de az eredeti forgatókönyvet átírta az Irma névre keresztelt hurrikán és az iszonyatos pusztítás, amit végzett a szigeten.
- Múlt hét keddre vártuk a hurrikánt. Felkészültünk az érkezésére, amennyire csak lehetett, de egy ilyen természeti csapást nem lehet egykönnyen kivédeni. A szállás, ahol én laktam mondhatni, hogy az első vonalban volt, mi kaptunk először az „égi áldásból”, bár ez még mondhatni védett helynek számított - mesélte Kornél. Amikor elkezdődött, akkor beborult az ég, sötét lett és folyamatosan erősödve elkezdett fújni a szél. Ez volt az „első felvonás”, ez még nem volt olyan vészes, bár rengeteg vízzel járt, de ezt még tudtuk kezelni. A második hullám már sokkal durvább volt. A szél tombolni kezdett és ezt már az épület ajtaja és falai is nehezen állták – mondta Kornél és hozzátette, hogy abban az épületben négyen voltak férfiak és három gyerek illetve egy nő tartózkodott ott. A négy férfi órákon keresztül vállt vállnak vetve megfeszített erővel támasztotta az ajtót, hogy nehogy betörjön a szél, mert az beláthatatlan következményekkel járt volna, a ház és benne az emberek is védtelenné váltak volna. Kornél elmondta, hogy ez az intenzív 300 km/órás szél jó két órán keresztül tombolt, majd lassan csendesedni kezdett, de így is csak a délutáni órákban tudtak kijönni szállásukról.
- Kimentünk a part menti részre, és amit ott láttunk az felfoghatatlan. Olyan szintű pusztítás és rombolás ment végbe, hogy a part menti bároknak még a talapzata is eltűnt a föld felszínéről azokat is elvitte a hurrikán. A szél vitte a legnagyobb telepakolt fém konténereket is, amiket aztán házak között autók tetején, kertekben dobot le Irma – emlékezett vissza Kornél.
Rengeteg családnak pár óra alatt odalett mindene és gyakorlatilag földönfutóvá váltak. A szigetnek volt olyan pontja, mely több órán keresztül teljesen víz alá került, mert a szél annyira megemelte a tengerszint magasságát, teljes szigetrészek lettek lakhatatlanok. Volt, aki egy hajó komplett orrát találta meg a kerti medencéjében és tűnt el mind a három autója. A pusztítás azonban tönkretette a közműhálózatot is, nem volt se áram se víz, sőt a kommunikációs lehetőségek is megszűntek. A hurrikán elcsendesedésének másnapján ennek tetejébe - mint ahogy Kornél mesélte - megkezdődtek a fosztogatások. A tolvajok vittek, amit értek és nemcsak a megrongálódott épületekből, de azokból is, melyeket a hurrikán állva hagyott.
A közlekedés lehetetlenné vált. A szigetre repülővel nem lehetett bejutni, a holland oldalon a repülőtér felett az amerikai hadsereg átvette az irányítást és ők próbálták megszervezni, hogy a bajba jutottak evakuáló gépekkel elhagyhassák a szigetet és biztonságos területre kerülhessenek. Először a gyerekek és a nők kerülhettek fel a gépekre, aztán a férfiak. Voltak családok, melyek így szétszakadtak, de nem volt mit tenni, be kellett tartani a szabályokat. Kornél elmondta, hogy ő és nagynénje a kommunikációs nehézségek miatt senki segítségére nem számíthattak, így fogták magukat és elindultak a sziget francia részének repterére, hogy megpróbáljanak feljutni egy evakuáló gépre. Az első próbálkozásuk sikertelen volt, aznap már nem indítottak több gépet. Kijárási tilalom volt érvényben, így eredeti szállásukra nem tudtak már visszamenni. Többed magukkal egy sátorban töltötték az éjszakát, de másnap reggel az első géppel eljutottak Guadalupe szigetére, onnan Párizsba, onnan pedig haza, Magyarországra.
A többi magyar kimenekítése
Amikor a dunaújvárosi kötődés által Cserna Gábor polgármester értesült arról, hogy a menekítés során a magyarokat nem engedik felszállni sehova, akkor Melkovics János parlamenti titkár útján dr. Galambos Dénes országgyűlési képviselő közbenjárását kérte. Az országgyűlési képviselő a külgazdasági és külügyminiszterrel tárgyalt folyamatosan, hogy a diplomáciai kapcsolatok révén kimenekíthessék az ott rekedt magyarokat. A miniszter keddi tájékoztatása alapján, hétfőn négy ember tudta elhagyni a szigetet Curacao, illetve Martinique irányába, aztán magyar idő szerint kedden este kilenc órakor hat magyar és egy szlovén állampolgárt sikerült kimenteni Szent Márton-szigetről egy, a kormány által bérelt repülővel.
A fotókat Kuti Kornél készítette

