Bartók Kamaraszínház és Művészetek háza

Polgárfejés „önkéntes” alapon

Várkonyi Balázs - 2017. szeptember 30. 18:16

Nagy nap volt 1949. szeptember 29-e a pentelei emberek életében: ekkortól adhatták forintjaikat a közösbe, hogy segítsék az iparfejlesztést. Hogy tényleg nagy napnak érezték-e, ahhoz némi irónia is kell…

Hát persze, a beszolgáltatás – a nép szavával a rekvirálás – keserű tapasztalatai gyanakvóvá tették a jobbára mezőgazdaságból élő ittenieket. A kíméletlen módszerekkel zajló begyűjtés a kevésbé tehetőseket szinte reménytelen élethelyzetbe sodorta. A nemzetgyűlés 1947 tavaszi vitájában Nagy Imre a kedélyek lecsillapítására javasolta, hogy jó közepes termés esetén töröljék el, vagy legalább az alsó birtokkategóriákban mérsékeljék a kötelező beadást. Ez átmenetileg meg is történt, de a reméltnél gyengébb terméseredmény miatt az ellátási gondok nőttek, így a rendelkezést még az évben visszavonták. 1948 után, amikor a kommunista hatalomátvétel befejeződött, már föl sem merült a beszolgáltatási rendszer megszüntetése. A szabadpiac gyakorlatilag kimúlt, a közellátás akadozott.

Ebben a helyzetben születtek meg a gazdaságjavító tervek – és ezekkel együtt a lakossági hozzájárulás kibővítése: a magánpénz állami megcsapolása az „önkéntesség” látszatával. Így került sor az ötéves tervet segítő első Tervkölcsön, később a Békekölcsön bevezetésére. 1949 szeptember végén Dunapentelén is megindult a jegyzés. A Városmonográfiában erről ez olvasható: „… naponta zajlott a »felajánlás«. Külön nyilvántartások készültek a készpénzben fizetőkről, valamint a heti és havi részletekben törlesztőkről. 1949. október 1-jéig készpénzben 13 050, részletben 7200 forint tervkölcsönjegyzés történt. Október 13-án már nemleges jelentést küldött a vezetőjegyző, a jegyzés befejeződött.

Nincs tudomásunk arról, hogy megütötte-e valaki a bokáját amiatt, hogy alig két hét után Pentelén véget is ért az akció. Azt sem tudni, hányan mertek nemet mondani az „önkéntességre”, a bújtatott adó megfizetésére. Az első két nap alatt összegyűlt alig több mint 13 ezer forintnyi készpénz nem tűnik soknak, de az elszegényedett emberek lehetőségeit tekintve akkor bizony tekintélyes összegnek számított.

A befizetők egyébként nem is sejthették, hogy a maguk szerény módján a majdani Vasmű építését is segítik forintjaikkal – pedig így volt. Az országos jegyzés jelentős része ugyanis az iparfejlesztést támogatta, így áttételesen a „vasváros” létrehozását is. A nem kamatozó kötvények visszavásárlására az állam öt éves időtartamot szabott meg, ám ez sok esetben késve történt Az emberek a pénzromlás miatt vesztséget szenvedtek. Egyébként is népszerűtlen volt az álságosan „megtakarításnak” nevezett jegyzés, hisz csak a korábban bevezetett, körmönfont módon „cséplési” meg „őrlési” illetéknek nevezett sáp újabb formáját látták benne. Az sem volt különösképp vonzó, hogy időről időre külön sorsolást rendeztek kisebb-nagyobb nyereményekkel – az emberek ugyanis nem igen hittek a „vakszerencsében”. És elegük volt a propagandaakciókból.

A rovat további hírei: Kultúra

DSTV: a forint a papírmúzeumban

DSTV: a forint a papírmúzeumban

2025. aug. 08.

A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.

 

Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata

Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata

2025. aug. 07.

Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.

DSTV: mesés karakterek

DSTV: mesés karakterek

2025. aug. 07.

Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.

 

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

Szélfestmények Dunaújvárosból – Velencéig

2025. aug. 06.

Különösebb csinnadratta nélkül, de annál fontosabb műtárgyakra hívja föl az intézmény mellett sétálók figyelmét a Kortárs Művészeti Intézet "kirakatkiállítása": Koronczi Endre két képét láthatják – az alkotások mintegy előhírnökei a Velencei Biennálé seregszemléjén szereplő műegyüttesnek.

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

Mesevarázs a Bartók színjátszótáborában

2025. aug. 05.

Feszített tempó és nagy-nagy lelkesedés, kreatív energiák és sok-sok ötlet – ugyan csak egy turnusban rendezték, de annál nagyobb sikert aratott a résztvevők körében a Bartók Kamaraszínház nyári színjátszótábora. És a végén, naná, a vastapsot érdemlő bemutató sem maradt el!

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

DSTV: papírszínház a gyerekkönyvtárban

2025. aug. 04.

Színes kínálattal, többek között papírszínházi bemutatóval csalogatott a József Attila Könyvár, derül ki a DSTV összegzéséből. A gyerekkönyvtárban hangos kacajok és kíváncsi szemek követték a diavetítéssel egybekötött produkciót. Hangkép.

 

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

Hirosima élő öröksége – ősbemutató az élet diadalának néma, makacs, büszke tanúiról

2025. aug. 02.

Különleges koncert, különleges szerzemény: a városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hibaku Jumoku – The Trees of Hiroshima (Hirosima fái) című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatják be augusztus derekán, az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen.