A Vasas Táncegyüttes kapta a Dunaújvárosért Díjat
A Vasas jelenleg is Dunaújvárosé, mint ahogy Dunaújváros a Vasasé- hangzott a Dunaújvárosért Díj méltatásában, amely elismerést az idén 65 éves Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes kapta. A csapat a színházban tartott ünnepségen is bizonyította nívós, az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójához méltó műsorával, hogy rászolgált az évtizedek alatt erre az elismerésre is, mint ahogy számos hazai és külföldi szakmai díjra.
Az időjárás miatt a reggeli megemlékezés elmaradt a temetői kopjafánál, de az 1956-os forradalom és szabadságharc 61. évfordulójára méltóképpen emlékeztek meg a Bartók színházban tartott délelőtti ünnepségen. Márai Sándor: Mennyből az angyal című versével kezdődött a műsor, Sinkovits Imre szavalatával, ezalatt az elsötétített színházterembe mécsesekkel vonultak be a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes tagjai. A harcom, végigharcolom! című rendkívül színvonalas, látványos előadásukban Gasparik Gábor színművész működött közre. Ezután Cserna Gábor, városunk polgármestere ünnepi beszéde következett, amelyben úgy fogalmazott, október 23-a a büszkeség napja, hatvanegy év után is felemel.
- 1956 hősei egy olyan rendszerrel szálltak szembe, amely nemzeti önazonosságunk megtaposását, állami önrendelkezésünk felszámolását akarta véghez vinni. Ez volt a szovjet kommunizmus. (…) Kimondtuk Magyarország függetlenségét és semlegességét, kiléptünk a Varsói Szövetségből. Cselekvőképességünk a forradalomban fogant, szuverenitásunkat a nemzet védelmében gyakoroltuk. (…) Az 1956-os forradalom és szabadságharc nagy tanulsága éppen az, hogy saját önazonosságának, önrendelkezésének és önbecsülésének feladásával egész Európa, az egész Európai Unió áldozatul eshet a nemzetállamok feje fölött működő hatalmak gátlástalanságának. 1956 magyarjai azt üzenik a XXI. századnak, hogy a nemzeti önrendelkezés sohasem veszélyforrás, hanem mindig erőforrás egy közösség számára, Magyarország, Európa és az Európai Unió számára.
A polgármester arról is beszélt, hogy ha hazánk nem szabad, akkor mi sem lehetünk azok, és meg kell őriznünk évezredes történelmi gyökereinket.
- Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiséggé válni Európában. Az '56-os szabadságharc örököseiként nem fogadhatjuk el, hogy Európa elvágja azon gyökereit, amelyek naggyá tették, és nekünk is segítettek a kommunista elnyomás túlélésében. Nincs szabad, erős, tekintélyes, tiszteletre méltó Európa a nemzetek éltető ereje és a kereszténység két évezredes bölcsessége nélkül. Hazánk földrajzi fekvéséből adódóan sokszor találtuk magunkat az Európa jövőjéről szóló viták, események fősodrában. 1989-ben mi bontottuk el a vasfüggönyt, hogy német a némethez utat találjon. És most nekünk kellett lezárni a határt, hogy megállítsuk a délről özönlő népvándorlást.
Cserna Gábor hangsúlyozta, Európában, Magyarországon ma és a következő években a legnagyobb érték a biztonság lesz. Ezen nemcsak a magyar, köztük a dunaújvárosi családok nyugodt, kiszámítható élete múlik, hanem hazánk teljesítménye és gazdasági sikere is. Mint mondta, tiszteletet érdemel a magyar rendőrök munkája, akik az elmúlt években úgy védték meg Magyarország és Európa határait, hogy közben az ország közbiztonsága is javult.
- Nekik köszönhetjük, hogy ma Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa. Határainkon az juthat át, aki jogszerűen érkezik, és tiszteletben tartja a törvényeinket- mondta a polgármester.
Beszélt arról is, hogy a kormány a sorsdöntő, a jövőnket meghatározó kérdésekben már több alkalommal kikérte a választópolgárok véleményét. Ez történik most is a nemzeti konzultáció során, amikor is arról mondhatjuk el a véleményünket például, hogy akarunk-e bevándorlóország lenni, hogy erősítjük-e a kormányt abban, hogy bevándorlás helyett a magyar családok támogatása a helyes válasz a demográfiai problémákra.
- Úgy vélem, nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a magyar emberek zöme elutasítja az illegális migrációt, a magyarok nem akarnak nyitott társadalomban élni, és nemet mondanak a multikultira. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a magyar emberek ellenzik a felső korlát nélküli betelepítést, és elutasítják a kötelező kvótát. Nem mehetünk el szó nélkül már csak azért sem, mert mi, magyarok sohasem mondunk le a szabadságról! 1956 eszméi és értékei arra köteleznek minket, hogy olyan Európai Uniót, benne olyan magyar államot építsünk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja az európai és a magyar embereket. 1956 egységet, nemzeti egységet teremtett a magyarok szíveiben és tetteiben, szabadságot hozott és mindenekben szeretetet. Örök hála 1956 velünk élő hőseinek! Köszönet mindazon szabadságszerető polgárnak, akiknek segítségére számíthatunk a magyar és az európai szabadság érdekében!- fogalmazta Cserna Gábor.
A polgármester ünnepi beszéde után a Dunaújvárosért Díj átadása következett. A közgyűlés a városunkban végzett több évtizedes lelkiismeretes és a közösség számára példaértékű művészeti és hagyományőrző tevékenységének elismeréseként a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes részére adományozta ezt az elismerést, amelyet Kováts Rózsa, a Vasas fenntartójának, a Munkásművelődési Központnak a vezetője, Suplicz Mihály és Szőke Genovéva, a Vasas szakmai vezetői vették át a polgármestertől.
Az ünnepség Juhos Melinda harmonika előadásával, valamint Tótin Katalin, Tótin Szilvia, Tótin István produkciójával zárult.
A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes méltatása
A Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes városunk legrégebbi, legnagyobb hagyományokkal rendelkező művészeti csoportja, amely jelenleg is több mint 100 fiatalnak helyet adó kulturális közösség. A táncegyüttes 1952-es megalakulása óta több generációt nevelt a kultúra, a művészetek, a mozgás szeretetére. Az elmúlt hatvanöt évre visszatekintve kimagasló és eredményes tevékenységet végez. Forrai Kálmán vezetésével 1952-ben alakult meg a Táncegyüttes. Kezdetben mecénásukról, a Dunai Vasműről nevezték el az együttest. A kezdeti próbálkozások elsősorban a közösségi rendezvények, felvonulások színesebbé tételét célozták. Röviddel az alakulás után, 1954-től Wünsch László dolgozott a tánckarral, saját és vásárolt koreográfiákkal bővítették a repertoárt, feleségével, Tomcsányi Éva balett mesterrel pedig 1957-ben letelepedtek Dunaújvárosban. 1965-ben Dunaújvárosban rendezték a Vasas Néptánc Fesztivált, az együttesnek ebben az évben lett művészeti vezetője és koreográfusa Péterffy Attila, akinek nevéhez fűződik a Rábai Miklós-féle irányvonal meghonosítása és Molnár István módszereinek alkalmazása a táncosok képzésében. Ezzel egy új és eredményekben gazdag időszak kezdődött a táncosok életében. 1980 őszén vette át Neuwirth Annamária és Szögi Csaba a vezetést. Mindketten Novák Ferenc és Foltin Jolán tanítványai voltak, akik nagy lendülettel láttak neki az akkor már 400 főt számláló utánpótlás megszervezéséhez. Innentől datálódik a néptánc mellett, a táncszínházi műhely, amely országosan is egyedülálló, példaértékű volt. Külföldi fesztiválok fődíjai és nívódíjai bizonyítják a magas minőségű munkát. Az együttes magjából megalakult Budapesten a Közép-Európa Táncház. Rácz Attila ekkor került a táncegyüttes élére. 1992-ben az immár 40 éves együttes ismét megújulóban volt, Dijonban és Thaiföldön is képviselték hazánkat és városunkat, és elnyerték a Pro Cultura Intercisae díjat 1998-ban. 1999-ben a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza keretében, megalakult „Dunaújváros Táncszínháza”, átmenetileg Hájasné Nagy Anikó vitte tovább a Vasas Táncegyüttes szakmai munkáját. a Táncszínház tagjai a Vasas új generációs felnőtt táncosai, valamint más együttesektől átkerült profi táncosok lettek.
Művészeti igazgató Rácz Attila, munkatársa pedig Skaliczky Andrea lett. Ezt követően pedig a táncegyüttes két új művészeti vezetője Halmi Zoltán és Balogh Edina lett. A két kitűnő mester, aki időt és fáradságot nem kímélve dolgozott, elérte azt, hogy 2002-ben a Táncegyüttes fennállásának 50 éves jubileumi műsorával fergeteges sikert aratott. Bizonyítást nyert, hogy nekik is sikerült megindítani azt a folyamatot, ami az elődöket a szakmai sikerek magaslataira emelte. Szép sikerek következtek a Szolnoki Fesztiválon, illetve a Riesai Nemzetközi Fesztiválon arany, majd bronzérmet nyertek. 2012-től, a 60. jubileum megszervezésétől napjainkig Szőke Genovéva és Suplicz Mihály szakmai irányításával dolgozik a nagy múltú közösség. Az MMK fenntartóként, az együttest támogató Alapítvánnyal karöltve azon dolgozik, hogy támogassák az együttes fejlődését, minőségi tevékenységét. Hazai fesztiválok díjai, szóló táncosi díjak bizonyítják a jelenleg is folyó magas szintű szakmai munkát. Hosszú évek után ismét külföldön képviselik hazánkat, és hirdetik a magyar néptánc páratlan szépségét! Az elmúlt öt évben szinte teljes generációváltás zajlott az együttesnél. Jelenleg a nagy együttes 4 utánpótlás csoporttal dolgozik. Dunaújvárosban bizonyította a vasas amatőr néptáncosok serege, hogy táncszeretete, felkészültsége alapján továbbra is megilleti az a kiemelkedő szerep, amit a magyar néptánc mozgalomban nemzetközi és hazai színtéren is betöltött. Javában készülnek a 65. jubileumi gálára, amely egyúttal azt is igazolja, hogy a Vasas jelenleg is Dunaújvárosé, mint ahogy Dunaújváros a Vasasé.
A rovat további hírei: Közélet
Tart a tervezés, szociálisan érzékeny, a jövőbe mutató költségvetésünk lesz
2024. nov. 15.
Elkezdődött városunk következő évi költségvetésének a tervezése, tájékoztatta honlapunkat Szabó Zsolt gazdasági alpolgármester. Hogy pontosan mit tartalmaz majd a büdzsé azt az Országgyűlés által előterjesztett költségvetési törvény elfogadása után lehet tudni. Addig viszont folyhat az előkészítés.
Megemelt támogatás érkezik decemberben
2024. nov. 14.
Városunk közgyűlése októberi ülésén módosította a szociális rendeletét, amelyben összegszerűen megemelte, és évi két alkalomra bővítette az időskorúak természetbeni rezsitámogatását. Ennek köszönhetően nyugdíjasaink a december havi távhő-szolgáltatási díjból, jóváírás formájában kapják meg a támogatást.
Pappné Grabant Ilona: "az emberek otthona nem a lakásuk ajtajáig tart"
2024. nov. 14.
Pappné Grabant Ilona a 8-as választókerület megválasztott képviselője, és mint minden körzeti képviselő, ő is a "Rajta, Újváros!" Egyesület színeiben indult és nyert. Október óta látja el ezt a feladatot, sőt, városunk idősügyi tanácsnokának is megválasztották. Cikluskezdeti beszélgetést kértünk és kaptunk tőle.
Új Esély Központ: helyük lett a helyi szociális rendszerben
2024. nov. 14.
Áprilisban nyitotta meg hivatalosan is kapuit, a volt Bánki iskolában, a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió, ahol nappali szociális központot üzemeltetnek. Azóta eltelt időben sok szenvedélybeteg fordult meg náluk, részük van a helyi szociális rendszerben. A tapasztalatokról, az eddig elvégzett munkáról egyeztetett szerdán délután Barta Endre alpolgármester.
Teljesen megújultak a köztemetőben a II. világháborús sírok és emlékhelyek
2024. nov. 14.
Megújult a Mondbach-kúria, az előtte lévő szovjet hősi emlékművet áthelyzete az önkormányzat, a területet rendezte, elvégezte a parkosítási, virágültetési munkálatokat. Szerdán a huszonnyolc exhumált szovjet katona földi maradványait a Dunaújvárosi Köztemetőben helyezték végső nyugalomra, ahol teljesen megújult a katonai parcella.
A Dunaújvárosért díj kitüntetettjei
2024. nov. 14.
Dunaújváros közgyűlése különféle kitüntetéseket adományoz a város különböző területein végzett kiemelkedő munka elismerése céljából. Összeállításunkban hétről hétre felelevenítjük a 2019-2024-es önkormányzati ciklusban díjazottak névsorát, életútját – a Dunaújvárosért díjjal kezdünk!
Sikerrel célba ért a jótékonysági akció
2024. nov. 13.
Átadták, s már használatba is vehetik a Móra iskola diákjai azokat a fejlesztő eszközöket, melyeket a májusi "Jót Fut a Város – Dunaújváros" akciónak köszönhetően sikerült beszerezni a Jót, Szívből – Dunaújvárosért akciócsoport jóvoltából. Példás kezdeményezés, és már biztos: jövőre folytatják!