A migráció belpolitikai kérdés

A fórum házigazdája ezúttal is dr. Galambos Dénes, térségünk országgyűlési képviselője volt, aki elmondta, már több mint 1,12 millióan töltötték ki a nemzeti konzultációs kérdőívet a keddi összesítések szerint, amiről Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára számolt be a Facebook-oldalán. Dr. Galambos Dénes hangsúlyozta, november 24-ig lehet visszaküldeni a nemzeti konzultációs kérdőíveket, illetve eddig lehet az interneten keresztül is válaszolni rájuk. Arról is szólt, hogy a Soros-terv kapcsán szervezett konzultációban nemzeti sorskérdésekről van szó, Magyarország önrendelkezési jogáról, szuverenitásáról, az emberek biztonságáról.

Csizi Péter a fórum elején elmondta, Pécsen személyesen is tapasztalták, milyen is az Európát most érő migráció.

- Az ellenzék sokszor azt mondja, hogy nem létezik a Soros-terv és gyakorlatilag az a gazdasági bevándorlás és annak irányítottsága sem, amit tapasztalunk, és hogy ez csak egy fikció. Viszont vagyunk jó páran, főleg Magyarország déli határa mentén, akik a két szemünkkel láttuk a valóságot. 2015-ben a saját lakókörnyezetünkben tapasztaltuk, hogy milyen is az a migráció, az a népvándorlás, amely most érinti Európát, és hogy ez nem véletlenül alakult ki, hanem igenis, komoly szálak mozgatják. Mi Pécsett tudjuk, milyen az, hogy ha az ember menekül a háború miatt, és ott kell hagyni az otthonát, hiszen a délszláv háború során nagyon sok menekültet fogadtunk be. Erre nagyon is büszkék vagyunk, 1997-ben UNESCO béke-díjat is kaptunk. Így pontosan látjuk, hogy milyen különbség van a kettő között. Most nem beszélhetünk menekültválságról, hiszen egy menekült addig menekül, amíg biztonságba nem ér. Ha onnantól kezdve tovább megy, gazdasági bevándorlásról beszélünk. Azt látjuk a NATO és az ENSZ egyes becslése szerint, hogy 34 millió ember már elindult, elhagyta otthonát annak érdekében, hogy Európába jöjjön, és itt kezdjen új életet. Ennyi háború nincs a világban. Minden jel jól mutatja, hogy gazdasági bevándorlásról, azon belül is népvándorlásról beszélünk. Ez nem külpolitika, nem arról szól a helyzet, hogy most Brüsszelben valamit jól vagy rosszul döntenek, és egyébként ez minket nem fog érinteni. Mi Pécsett két hét alatt láttuk, hogy a migráció miként változtatja meg életünket, a közterületeket, a város teljes kultúráját, arculatát. Nagyon jól tudjuk, a kerítés a déli határ mentén azt eredményezi, hogy nincsen Pécs közvetlen határában, Martonfán menekült tábor. Ha nem lenne kerítés, Pécs már Magyarország legnagyobb menekülttábora lenne. Ha olyan kormánya van Magyarországnak, aki engedi a kvótarendszert, és hogy migránsok érkezzenek az országba, azt érezni fogják majd itt, Dunaújvárosban is, mint ami Pécsett is előfordult 2015-ben.

Az országgyűlési képviselő arról is beszélt, hogy a Soros-terv belpolitikai ügy, többek között gazdasági következményei is lennének a kötelező betelepítéseknek.

- Németország fővárosában már tapasztaltuk azt, hogy a berlini önkormányzat felmérte a szociális bérlakásokat, és az ottani bérlők szerződését felmondta, kitette őket annak érdekében, hogy migránsokat helyezzenek el. Ahogy Németországban, ugyanúgy előfordulhat ez Magyarországon is. Ne felejtsük el azt sem, hogy ma már azt is látjuk, mennyibe kerül egy migráns letelepítése. Nem csak azért, mert maga Soros György beszélt erről, hanem azért, mert Németországban 1100-1500 eurót fizetnek migránsonként, ami havi 350 ezer forintot jelent, két évre 9 millió forintot. Ezt valamiből ki kellene fizetni, a dunaújvárosiaknak éppúgy, mint az ország más adófizető polgárának. Amikor tehát Soros-tervről beszélünk, akkor nem nemzeti külpolitikáról beszélünk, hanem igenis belpolitikáról, a Soros-terv és annak ellenállása helyi ügy, belügy.  

Csizi Péter hangsúlyozta, a magyarok nemzeti ügyként kezelik a migrációt és a bevándorlást.

- Ezt jól láttuk a népszavazáson, az előző nemzeti konzultáción, amikor teltházas fórumok fogadnak minket országszerte, a Fidesz népszerűségében. A statisztikák és a közvélemény kutatások is azt erősítik, hogy az emberek tudják mi a következő választásnak a tétje. Most már egyre nagyobb az átmozgás a különböző ellenzéki pártokat támogató választópolgárok közül a Fidesz irányába. Egyértelmű a tét, mivel az összes ellenzéki párt már arról nyilatkozott, hogy ők a kvótát elfogadhatónak tartják, és a kerítést le kell bontani a déli határon. Gyakorlatilag jövő év tavaszán, az országgyűlési választásokon arra kell majd választ adnunk, hogy egy migrációval, migránsokkal teli, Brüsszelből irányított Magyarországot szeretnénk, vagy maradunk az értékeinknél, az elért eredményeinknél. Minden jel azt mutatja, hogy a magyarok ebben az esetben nem pártpolitikai, hanem nemzeti kérdésként fognak majd dönteni a választások során.