A Youtube-on több milliós nézettséget értek el a dalai, mégis kerülte a televíziós szerepléseket. A TV2 Sztárban Sztár című vetélkedőjében bizonyítani szeretett volna, rengeteget készült hétről-hétről, a siker után pedig egy londoni színházlátogatással lepte meg felesége, múzsája, Andi. A műsor megnyerése után sem szeretne bulvárceleb lenni a dunaújvárosi énekes, Horváth Tamás. Most decemberi nagykoncertjére készül.
Eddig is sem unatkoztál, de miután megnyerted a Sztárban Sztár című műsort, még sűrűbb lett a programod. Hogyan élted meg a tévés vetélkedő tíz hetét?
- Fantasztikus volt ez a tíz hét! Rengeteg dalt és videóklipet készítettem előtte is, az elmúlt négy év termésével pedig egy elég nagy Facebook, Youtube és Instagram tábort sikerült szereznem. Tudatosan kikerültem a mainstream vonalat, a televíziókat, a rádiókat. Sehova nem mentem el kopogtatni, hogy „itt vagyok”. Amikor már eljutottam arra a szintre, hogy elkezdtek hívogatni különféle műsorokból, nagyon sokat elutasítottam. Ezt is tudatosan, mert én úgy voltam vele, hogy csak az online felületet szeretném erősíteni. A Sztárban Sztár volt az egyetlen olyan műsor, ami felkeltette a figyelmemet, pontosabban a feleségemét. Néztük az előző széria egyik adását, és mondta, hogy „na szívem, ez a műsor az, ahol tényleg el tudnálak képzelni”. Aztán idén május környékén a műsor kreatív producere, Németh Ádám felhívott, hogy szerepelnék-e a műsorban. Kértem egy nap gondolkodási időt, mert nem voltam biztos magamban, egy kicsit féltem tőle. Ám amikor elmondtam a feleségemnek, hogy ki hívott és mivel keresett meg, azon nyomban mondta, hogy „hívd vissza, te ezt nagyon jól meg fogod tudni csinálni, elég komoly zenei múltad van, rengeteg külföldi dalt ismersz, és hát ki más, ha nem te tudnád átadni ezt a legjobban az embereknek”. Ő már akkor nagyon hitt bennem. Elvállaltam a műsort, és így utólag úgy vagyok vele, hogy ha nem így döntök, bántam volna, mert eszméletlen volt ez a tíz hét, nagyon jó élményben volt részem. A Sztárban Sztár stábja annyira jó csapat, és annyira szívvel-lélekkel csinálják ezt a műsort, hogy nem hiába az ország egyik legsikeresebb műsoráról van szó mind nézettségben, mind szórakoztatásban. Most kicsit furcsák a vasárnapok, hogy otthon vagyok, pihenek, de annyira elfáradtam az elmúlt tíz hétben, hogy simán át tudnék aludni napokat. Rengeteg munkám volt benne, nagyon alázatosan álltam minden produkcióhoz.
Voltak hullámvölgyeid a műsor során?
- Persze, a Freddy Mecury-s produkció volt talán a legnehezebb. Úgy kezdtem minden egyes felkészülést, hogy először az előadó életéről olvastam, vagy néztem dokumentumfilmet, hogy megismerhessem jobban a személyiségét, aztán a dalt, hogy miről szól, miért írta. Erre öt nap nagyon kevés volt, sőt, szerdán már próbáltunk, addigra tudni kellett a szöveget. De minden időt erre fordítottam, nagyon szerettem átszellemülni. Freddyvel meggyűlt a bajom, mert ő egy nagyon szomorú, magányos ember volt, én meg nem vagyok az. Amikor az ember boldog házasságban, családban él, akkor egy olyan emberrel, aki vágyik a szeretetre, az elfogadásra, nehéz azonosulni. Bíztam benne, hogy jól sikerül a produkció, amit tudtam, kihoztam belőle. A szerkesztőség egyébként előszeretettel adott nekem olyan feladatot, amibe akár bele is törhet a bicskám, de nagyon örülök, mert azért mentem ebbe a műsorba, hogy a komfort zónámból kimozduljak, és olyan szerepeket is bevállaljak, amit esetleg más nem merne például ebben a versenyben. Még a Csocsesz volt az a feladat, ami egy kicsit hálátlan volt nekem, mert úgy gondolom, nem sok mindent lehetett abból kihozni, nem tudtam nagyon megmutatni, hogy mire vagyok képes. De az emberek akkor is bizalmat szavaztak nekem, ezért nagyon hálás vagyok.
Annak, aki is mer téged, nyílván költői a kérdés, hogy melyik volt a kedvenc szereped…
- Egyértelműen Michael Jackson. Gyerekkorom óta nagy rajongója vagyok. Már májusban mondtam az Ádámnak, hogy minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy Michael Jackson lehessek. Volt rajtam körülbelül 12 kiló felesleg. Azt gondoltam, ha bevállalom a műsort, akkor én nem lehetek molett Jacko, úgyhogy elkezdtem fogyókúrázni. Életmódot váltottam, a műsort már mínusz 10 kilóval indítottam, a végén pedig már 15 kilónál jártam, azóta az egész ruhatáramat ki kellett cserélni. Ennyire komolyan gondoltam ezt a versenyt. Egészen a műsor végéig nem kaptam semmi reménysugarat arra, hogy Michael Jacksont énekelhetek. Pedig mindig pedzegettem a szerkesztőknek, sőt, egyik éjszaka, két próba között elmentem a stúdióba, hogy felvehessek egy dalt, és megmutathassam nekik, tényleg jól énekelem. Még akkor sem kaptam választ. Aztán amikor a műsor végén szembesültem vele, hogy Michael Jackson lehetek, nagyon elérzékenyültem. Egyrészt azért, mert bejutottam a döntőbe, amit óriási eredménynek tartok. Másrészt, ha már előadhatom a Sztárban Szár színpadán a kedvencemet, akkor én igazából már győztes vagyok. Nagyon sok alázattal, energiával, szorgalommal álltam ehhez a műsorhoz, például tánctermet béreltem itt a városban, hogy minél jobban elsajátíthassam a mozgásokat. A befektetett idő, energia megérte, mert végül az én nevemet mondták ki utoljára, ami egy óriási dolog, nagyon büszke vagyok erre az eredményre, nagyon örülök neki.
Több új lehetőséget jelent a karrieredben a műsor megnyerése? Mi változott azóta?
- Még kevés időm volt feldolgozni, hogy sikerült egy ilyen műsort megnyernem, mert már gőzerővel készülünk a december 8-i koncertemre, ami Budapesten, a Barba Negrában lesz, és zenekari próbák vannak, videóklipet is forgatunk. Az életem eddig is sűrű volt, de most, a műsor után nagyon sok a felkérés, és olyan közönség is elkezdte hallgatni a dalaim a Youtube-on, akik eddig nem. Rengeteg felkérést kaptam már televíziós szinten is, a TV2 más műsoraiba. Van, amit elvállaltam, és van, amit nem. Mindenképpen olyan műsort vállalok el, amelyről úgy érzem, hogy valamilyen értéket képvisel. Eddig tudatosan kerültem a mainstream vonalat, és ezzel a jövőben is így maradnék. Nem szeretnék mindenféle műsorban szerepelni, sok újságnak, országos platformnak sem nyilatkozok már, mert úgy vagyok vele, hogy ha kíváncsiak rám az emberek, akkor megnéznek a Facebookon, ha pedig hallgatni akarják a dalaimat, akkor megnéznek a Youtube-on vagy koncerten. Nem szeretnék bulvárceleb lenni, eddig sem voltam az, ezután sem vagyok hajlandó. A Sztárban Sztárba sem azért mentem, hogy minden rólam szóljon, hanem mert féltem és olyan ember vagyok, hogy ha félek valamitől, akkor azt megcsinálom, mert akkor tudok fejlődni. Ezt az interjút is azért vállaltam el, mert a dunaújvárosi közönséghez szól, és hogy az itthoni közönség, illetve azok, akiket érdekel a munkám, halljanak rólam.
Annak ellenére, hogy zenész családba születtél, és bár nyílván megkaptad a szakmai alapot, útmutatást, te végigjártad az énekesi „szamárlétrát”, megküzdöttél az eddigi sikerekért.
- Már gyerekkoromban eldöntöttem, hogy énekelni, a zenével szeretnék foglalkozni. Nekem az a legfontosabb, hogy azt csináljam, amit szeretek. Én akkor is zenéltem, amikor nem kerestem vele egy forintot sem. Sosem az volt a mozgatórugó, hogy ebből milliomos akarok lenni. Persze, az egy kellemes hozadéka a történetnek, ha az ember jól keres vele. Szerencsés vagyok, mert nagyon korán megtaláltam azt a célt, azt a hivatást, amire születtem. Nagyon sokat zenéltem több zenekarban, kijártam azt a bizonyos szamárlétrát. Ha nem így történt volna, akkor meg sem érdemeltem volna azt, ahol most tartok. Hálás vagyok azért, amim van. Nekem az a legfontosabb, hogy boldog legyek, hogy minél többet együtt lehessünk a feleségemmel és a kisfiával, azután jöhet minden más. Többen azt vallják, hogy addig kell ütni a vasat, amíg meleg, most kell meglovagolni a sikert, de én nem értek ezzel egyet. Hiszek annyira a dalaimban, hogy akkor is el fogom vele érni azt, amit szeretnék, amikor esetleg már nem olyan forró az a vas. Öt éve csak a saját dalaimból élek meg, pedig a feleségemen kívül nem nagyon hittek benne. Mégis ott vagyok, ahol vagyok, és a saját dalaim miatt hívtak be a Sztárban Sztárba is.
Mi a következő a lépés a karrieredben, milyen célt tűztél ki magad elé?
- 2018. május 11-re kaptam egy dátumot a Budapest Parktól. Ez egy nagyon szép eredmény, egy elismerés, egy lehetőség, ugyanis ma Magyarországon a Budapest Park az a hely, amely több mint tízezer embert tud fogadni, és nagyon színvonalas. Számomra most egy óriási feladat, hogy alsóhangon 5-6 ezer embert összehozzak oda. December 9-től elkezdjük hirdetni, és próbálni rá, mert ez nem csak egy nagyzenekaros koncert lesz, hanem egy show, a legnézettebb dalokból, táncosokkal, beépített effektekkel, ami eddig nem volt. Vendégszereplők is biztos lesznek.
Dunaújvárosi vagy te is és a családod is. Ez így marad a jövőben is?
- Nem biztos. A párom kisfia itt tanul, az apukája is ide köti, így egyelőre még itt leszünk. Engem mindig nagyon vonzottak a külföldi országok, például Amerikába már nagyon régóta el szeretnék menni. Szerintem az otthon nem egy helyen van, hanem ott, ahol a családom. És ha a család mindig együtt van, együtt utazunk, együtt megyünk mindenhova, akkor bárhol lehetünk. Viszont nagyon szeretem Dunaújvárost, nagyon sok szép emléket köszönhetek a városnak, így lesz itt egy lakásom mindenképpen, ha bármikor haza kell jönnöm, akkor itt leszek.
