Őze Áron és A mi kis városunk - Este premier!
Véget értek A mi kis városunk című darab próbái, ma már a premier várja a nagyérdeműt. A főpróbahét a finomhangolásoké és a technika csiszolásáé volt, hogy elkészüljön ez az egyszerűségében nagyszerű darab a Bartók színházban.
Mindössze 2640 főt számlál a New Hampshire államban található Grover’s Corner. Vagyis már 2642 főt, hiszen 1901. május 7. napján pirkadatkor született egy ikerpár. Ebben a kis városban mindenki szeret megtudni mindenkiről mindent, nekünk pedig a Rendező (a Gobbi Hilda-életműdíjas Papp János) segít eligazodni közöttük. Ő az, aki irányít és kommentál, kedve szerint mutat meg nekünk jeleneteket a szereplők életéből és szól, ha valakinek el kell hagyni a színpadot. Papp János a szereppel kapcsolatban elmondta, eredetileg a szerző nem azt írta, hogy Rendező, hanem azt, hogy Ügyelő. Nagyon fontos a színházi hierarchiában, hogy mi az ügyelő szerepe. Amikor Benedek Marcell lefordította a darabot, akkor ennek a szerepnek a Rendező nevet adta, mert a magyar hierarchiának a rendező áll a csúcsán. Az ügyelő viszont este héttől, az előadás kezdésének pillanatától a végéig élet és halál ura.
- Ebben a darabban ez azt is jelenti, hogy nem lehet tudni, ez az ember most egy ügyelő, rendező, író, a város egy lakosa, Isten, vagy kicsoda. Nem lehet tudni pontosan. Mindenesetre megpróbál egy olyan tükröt tartani, amiben nem torz képet látnak a nézők, hanem ha velünk játszanak, közösen játszunk, akkor megláthatják a mélységét az életnek, nem csak a felszínét. Mindeközben nem történnek különleges dolgok, és mégis az élet mélyére hatol ez a zseniális darab.
Ahhoz, hogy az élet egyszerűsége még inkább kidomborodjon, egészen minimális színpadkép és díszlet társul hozzá. A darab rendezője Őze Áron ezzel kapcsolatban megjegyezte, a díszlettelenség kifejezetten az író instrukciója és szerinte az embernél nincs értékesebb és érdekesebb a színházban.
- Ebben a darabban különösen fontos, hogy semmi nem vonhatja el a tartalomról a figyelmet. Ha a darabot sikerül megcsinálnunk úgy, amire Thornton Wilder író gondolt, és mindaz megszólal benne, amiért ezt megírta, akkor a nézőnek mindenképpen el kell felejtenie a végére, hogy nincs díszletünk. Azt gondolom azoknál, akik nagy látványt várnak a színháztól, azoknál is lehet csatát nyerni a tartalommal és a színészek személyiségével.
A mi kis városunk december 8-án, pénteken este hét órakor látható először a Bartók színpadán két felvonásban.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: ínycsiklandó tárlat az Intercisa Múzeumban
2024. nov. 17.
Az étkezés került az Intercisa Múzeum új időszaki kiállításának fősodrába, derül ki a DSTV összegzéséből. Az őskortól kezdve mutatják be, miként szereztek élelmet, főztek vagy sütöttek eleink – milyen eszközökkel és praktikákkal táplálták magukat és a közösséget. Hangkép.
Dunaújvárosi lapok az Arcanum archívumában
2024. nov. 16.
Új szolgáltatással bővítette kínálatát a József Attila Könyvtár: a várostörténet iránt érdeklődők ingyenesen elérhetik az intézményben Magyarország legnagyobb periodika adatbázisát – az Arcanum Digitális Tudománytárban a dunaújvárosi lapok tartalmai is fellelhetők.
Tárlat a varázslatos természet képeiből
2024. nov. 16.
A Szent Pantaleimon Általános Iskolában nyílt rendkívül színes tárlat. A kiállítás különlegessége, hogy a művész Takácsné Csór Marianna, az intézmény logopédusa. A Varázslatos természet című kiállítást december elejéig láthatják az iskola látogatói.
DSTV: nagyregény-bemutató az Utószó sorozatában
2024. nov. 16.
A beszámolót már olvashatták, most itt a DSTV összegzése: Darvasi László befejezetlen regényfolyama, a "Neandervölgyiek" bemutatójára várta az irodalom iránt érdeklődőket a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) Utószó című sorozata. Hangkép.
Mélyenszántó dráma a Bartók bemutatóján
2024. nov. 14.
Világhírű író művét vitte színpadra a Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza. Hazánkban először láthatják a nézők a színpadi adaptációját Florian Zeller A fiú című novellájának, a produkciót Dicső Dániel rendezte.
Kihirdették az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait
2024. nov. 14.
Kihirdették a Saubermacher - Az Év Természetfotósa 2024 pályázat díjazottjait.
Hiába mondtak mást, forradalom volt
2024. nov. 13.
A rendszerváltás előtt ’56-ról egyáltalán nem, vagy csak teljesen másképp lehetett beszélni, mint ahogyan azt ma már megtehetjük. Farkas Lajos történész szerint az akkori eseményeket úgy kell bemutatni, ahogy voltak.