A műveltség szolgálatosai

2018. január 22. (hétfő) 7:13 - Várkonyi Balázs

Ősi axióma: kultúrája megőrzésén áll vagy bukik egy nemzet léte. És a kultúra tartalmát a történelem által hitelesített értékhalmaz, az irodalom, s tán leginkább a nyelvi minőség határozza meg. A magyar nyelv értékőrei számosan voltak: írók, színészek, a retorika művelői, népi mesemondók etc. Közülük is kiemelkedik Sződemeter szülötte, a XIX. századi nyelvújító, költő, politikus.

1823 januárjában járunk. Szatmárcsekén egy, a csöndet választó férfiú a szekreteréből hófehér lapot vesz elő, meg tollat, tintát, s írni kezd. A felzetre szép szabályos, dőlt betűkkel odaírja: Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból. Nyolc versszakot ró a papírra abból, amit csekei remetesége napjaiban sorról sorra haladva megalkotott. És megszületett egy szépséges, keresztrímes vers. A közmegegyezés hamarosan nemzeti imádságunkká tette – ahogy a Pécsett alkotó irodalomtörténész, Milbacher Róbert fogalmaz: „A felébredt nemzet ebben az énekben magára lelt.” Mégis, jó másfél évszázadot kellett várni, mire 1989-ban törvényi védelemmel, mi több, alkotmányos megerősítéssel a magyarság himnusza lett. Keletkezésének dátuma, január 22-e azóta a Magyar Kultúra Napja.

Az országos köztudatban Újváros – joggal – a nehézipar egyik fellegvára. Csak ritkán esik szó arról: kulturális központ is, tartalmas mával, nemes hagyományokkal. A „félközelmúltat” és a jelent egy sor patinás műhely fémjelzi, a néptánc értékeit őrző-megújító legendás Vasastól a színházművészeti tényezővé lett Bartókig, a nem csak könyves értékeket kínáló könyvtártól a múlttöredékeket tudományos rendszerbe állító Intercisa múzeumig, a tudásátadó, az ipartörténet emlékeit is ápoló egyetemtől a képzőművészeti alkotócsoportokig. Az értéklista hosszú.

De nézzünk vissza az ősforrásig: az első kultúraközvetítő néptanítókig. Például az 1747. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben a tanítók közt a legjobb minősítést szerzett pentelei mesterig. A gyerekeket magyarra és németre egyaránt oktató Körmöczi János az elismerést nem csupán a kiváló szakmai mívességével érte el, de – ahogy a jegyzőkönyvben áll – feddhetetlen életvitele és dicséretes kötelességtudása miatt is. És ott van a rác meg a magyar iskola tanítóinak sora, akik bár Pentele életében fontos közösségszervezőként szintén jelen voltak, de a nevüket alig őrzi az utókor. Nem úgy a legendás Hajas dinasztiáét: a katolikus iskola tanítói tisztét másfél évszázadon át az 1798-ban Dunapentelére került Hajas Mihály leszármazottai töltötték be. Mihály tanítónak nem volt semmilyen képesítése – de tehetséges és olvasott emberként a gyereksereg jó oktatója lett. Utódai meghatározóak voltak a település iskolatörténetében.

Illő szólni azokról is, akik nem tanítóként lettek az iskolaügy szolgálatosai: papok, akik könyvvel, íróeszközzel, pénzzel segítették az oktatást. Földbirtokosok, akiknek áldozata nélkül sok szegény diák nem jutott volna a tudáshoz. A Szávitsok, Janitsáryak vagy Rosty Pál – az ő műveltségátadó munkájukra is emlékeznünk kell a kultúra ünnepén.

A rovat további hírei: Napraszóló

A féllábú óriás

A féllábú óriás

2018. augusztus 12. (vasárnap)

Azon a napon, amikor a skóciai Glasgowban az úszók kontinensviadala kezdődött, „csöndes” hazai évfordulóra emlékezhettünk: 1929. augusztus 3-án egy húszéves fiatalember négyszáz gyorson országos csúccsal nyerte a hazai bajnokságot. Mondhatnánk, a sikeres eb-k árnyékában ez nem volt nagy ügy. Nana!

Az út végén

Az út végén

2018. augusztus 05. (vasárnap)

Északra tartunk. A végcél egy üzem, útitársam műszaki prezentációra készül. Cége extra minőségű szerkentyűit kínálja majd az eddig még ismeretlen vállalatvezetőnek. Mesél a szerkentyűről, értek, amit értek, az nem sok, a műszaki dolgokban nem vagyok járatos, de ő lelkesen magyaráz. Könnyű neki, gépészeti ismeretére támaszkodhat, amit az egyetemen szívott magába.

Rég volt…

Rég volt…

2018. augusztus 02. (csütörtök)

Jött, csöngetett, meg kiabált, hogy „itt a fagylaltos”. A gyereksereg pedig mindent félretéve futott.

Hol vannak már a jampecek…

Hol vannak már a jampecek…

2018. július 29. (vasárnap)

Réges-régi nyarak az ősidőkből: Újvárosban akkortájt, úgy hatvan-egynéhány évvel ezelőtt sehol egy össznépi buli, sehol egy Rockmaraton vagy valami hasonló. Hogy is lett volna, hiszen még rock se volt, nem? Na ugye!

Kistemető: a megmentők és megújítók

Kistemető: a megmentők és megújítók

2018. július 25. (szerda)

Több ezer négyszögölnyi falutörténet. Régmúltidéző kőoszlopok. Hitről mesélő keresztek. Fák őrizte csöndvilág. Ez a Kistemető.

A normalitás kockázatai

A normalitás kockázatai

2018. július 22. (vasárnap)

Apa, mit jelent az, hogy mezü? Az apa csodálkozva néz fiára. Kérdi, hol láttad ezt? Hát ott – bök egy cégtáblára a gyermek. A táblán felirat, egy üzem azonosítója. Üzem vagy mezű, kis tévedés, gondolja a szülő, sebaj, elsős a srác, majd belejön az olvasásba.

Bukjunk, Maris?

Bukjunk, Maris?

2018. július 15. (vasárnap)

Juliska néni lebukott. Nem egészen úgy, mint a címbéli Maris, róla majd kicsit később, előtte essék szó a fölemlegetett Juliska néniről. Ő egykor sok érdekes történettel ajándékozott meg. Valamennyit úgy mesélte, mintha maga élte volna át.