Idén tízmilliárd jut bölcsődei fejlesztésekre
Idén 10 milliárd forintot kívánnak bölcsődei fejlesztésekre fordítani, ami döntően új férőhelyek létrehozását jelenti, és elsősorban a közép-magyarországi régiót érinti – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma család- és ifjúságügyért is felelős államtitkára egy családi bölcsődében tartott sajtótájékoztatón.
Novák Katalin felidézte: a bölcsődei rendszer átalakításának célja, hogy minél több férőhelyet, lehetőséget és nagyobb rugalmasságot biztosítson a 3 év alatti gyermeket nevelő szülők számára. Hozzátette: a megújult rendszerben négy típusú, hagyományos, mini, családi és munkahelyi bölcsőde közül lehet választani.
Az elmúlt években 117 milliárd forintot irányoztak elő bölcsődei és óvodai férőhelyek létrehozására, illetve megújítására – ismertette. Az összeg elsősorban fejlesztési, másodsorban központi költségvetési forrás volt, ezzel az új bölcsődei férőhelyek száma közelít az ötezerhez, a fejlesztetteké pedig 11 ezer felé tart. Új óvodai férőhelyek esetében háromezer felett jár a szám, megújultak esetében pedig 57 ezernél – jegyezte meg Novák Katalin.
Kitért arra is, hogy az új szabályozás szerint már nemcsak a 10 ezer lakos feletti településeken kell biztosítani a bölcsődei ellátást, hanem minden olyan településen, ahol legalább negyven, 3 év alatti gyermek van, vagy öt olyan gyermek, akiknek a szülei igénylik a bölcsődei elhelyezést. Ezt az ellátást az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk – tette hozzá.
Novák Katalin kiemelte: a fejlesztéseknek köszönhetően egyre több az olyan település, ahol újonnan tudnak bölcsődei ellátást biztosítani, azaz ahol korábban egyáltalán nem volt ilyen.
A 117 milliárd forintnyi forrás 85 százaléka már lekötött, 93 milliárd forintnak pedig már ismert a helye – számolt be az államtitkár, aki a következő időszakról szólva elmondta, hogy idén a tervek szerint 10 milliárd forintot fordítanak fejlesztési és központi költségvetési forrásokból bölcsődei fejlesztésekre. Ezt döntően új férőhelyek létrehozására költik, és kiemelten koncentrálnak a közép-magyarországi régióra – mondta.
Fotó:MTI
Az államtitkár beszélt arról is, hogy reményeik szerint a családok is érzékelik, hogy érdemi segítséget tudnak kapni ezen a területen. Novák Katalin az MTI-nek elmondta, hogy 2010-ben mintegy 34 ezer férőhely volt a 3 éven aluli gyermekek elhelyezésére, a KSH 2017. évi előzetes adatai alapján a 3 éven aluli gyermekek mintegy 17 százaléka tudta már igénybe venni a napközbeni ellátás valamely formáját, valamivel több mint 47 ezer férőhellyel. Ez a szám a további uniós és hazai forrásoknak köszönhetően tovább fog emelkedni – tette hozzá.
Fűrész Tünde, a bölcsődei rendszer átalakításáért felelős miniszteri biztos a sajtótájékoztatón azt emelte ki, hogy 2018-tól átalakult a bölcsődei rendszer finanszírozása is. A hagyományos és a mini bölcsődék esetében a korábbi, normatív alapú finanszírozást felváltotta a feladatalapú. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok a bérek és járulékok és az üzemeltetés költségeit nagy részben le tudják hívni a központi költségvetésből – mutatott rá. Hozzátette: a szolgáltatásjellegű bölcsődéknél, így a családi és a munkahelyi bölcsődéknél jelentősen javult a normatív támogatás, egy gyermekre vonatkozóan a korábbiakhoz képest 20 százalékkal növekedett 2018-ban.
A miniszteri biztos a munkahelyi bölcsődeiférőhely-teremtésről szóló pályázatra is felhívta a figyelmet. Jelezte: januárban átalakult a felhívás, aminek következtében a munkáltatók, foglalkoztatók már együtt tudnak működni bölcsődék működtetéséhez értő szakmai szervezetekkel, és velük konzorciumban tudnak pályázni.
Verseghi-Nagy Miklós szentendrei polgármester kiemelte: növekszik a gyermekek száma a városban, az önkormányzati intézmények mellett az alapítványi és az egyházi fenntartásúak is fontos szerepet töltenek be az ellátásban.
-OPH-
A rovat további hírei: Közélet
Fontos témák egész sorát érintette az állatvédelmi kerekasztal
2025. feb. 17.
Együttgondolkodásra és egyeztetésre hívta a szféra legfontosabb szereplőit Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester. A kutyatartással és a gondatlan gazdikkal kapcsolatos problémák terén még sok a kérdőjel.
DSTV: átadták a Dunaújváros Sportjáért díjakat
2025. feb. 16.
Az írásos beszámolót már csütörtökön elolvashatták az érdeklődők, most azonban a DSTV felvételein is megmutatjuk a Dunaújváros Sportjáért díjainak átadását. Hangkép.
Feszültség a kereslet és kínálat között – ez jellemzi most a város ingatlanpiacát
2025. feb. 14.
A magyar ingatlanpiac dinamikus változása tovább folytatódik az új év beköszöntével is. A piacot jelenleg ellentétes hatások érik – és ez rányomja a bélyegét a városi ingatlanpiacra is, derül ki a Creditline értékelése alapján készült összegzésből. Elemzés.
Pályázati felhívás önkormányzati ingatlan értékesítésére
2025. feb. 14.
Dunaújváros önkormányzata nyilvános pályázatot ír ki a kizárólagos tulajdonában álló alábbi ingatlan értékesítésére. Figyelem, közeleg a határidő!
Elfogadta a költségvetést a közgyűlés
2025. feb. 13.
Huszonkilenc napirend várt a képviselőkre a csütörtöki közgyűlésen. A legfontosabb téma Dunaújváros 2025. évi költségvetési tervezete volt, amelynek tárgyalása nagyobb képviselői érdeklődést váltott ki, végül többséggel megszavazta, és így el is fogadta a testület a költségvetési rendeletet.
Egykori úszó és elhunyt jégkorongozó érdemelte a Dunaújváros Sportjáért díjat
2025. feb. 13.
Sportlegendákat díjazott az önkormányzat: a dunaújvárosi jégkorong fontos személyisége, Győri Tamás Dunaújváros Sportjáért posztumusz elismerésben, míg Bene Vera, a helyi az úszósport meghatározó alakja Dunaújváros Sportjáért díjban részesült. A szféra legrangosabb önkormányzati elismeréseit Pintér Tamás polgármester adta át a csütörtöki közgyűlésen.
Ötven év a vasműben, közel huszonöt az önkormányzat közgyűlésében
2025. feb. 11.
Tóth Kálmán a 9-es választási körzet önkormányzati képviselője. Ő az, akinek a nevéhez különleges, vagy inkább nem hétköznapi számadatok is köthetők. Tóth Kálmán kis megszakítással 2002 óta, közel 25 éve önkormányzati képviselő, kereken 50 évet dolgozott a Dunai Vasműben. Talán kevesebben tudják róla, hogy Dunaújváros rekorder önkéntes véradója, már 156 alkalommal vállalta a „csapolást”.