Gyorsan nőhetnek a bérek idén is

2018. február 21. (szerda) 10:46 - doszerk

Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.

A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.

A rovat további hírei: Politika

Közbeszerzésekről is döntöttek

Közbeszerzésekről is döntöttek

2019. december 05. (csütörtök)

Összesen tíz napirendi pontról döntött Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a december 5-i rendkívüli ülésen.

Várhelyi Olivér megkapta az EP illetékes bizottságának jóváhagyását

Várhelyi Olivér megkapta az EP illetékes bizottságának jóváhagyását

2019. november 18. (hétfő)

Megkapta Várhelyi Olivér hétfőn az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságának jóváhagyását, miután a frakciók koordinátorai kielégítőnek találták az írásbeli pótkérdésekre adott válaszait.

Süli János: a legkorszerűbb blokkok épülnek meg a Paks II. projekt keretében

Süli János: a legkorszerűbb blokkok épülnek meg a Paks II. projekt keretében

2019. november 07. (csütörtök)

A Paks II. projekt keretében a legkorszerűbb blokkok épülnek meg, nemzetközi együttműködésben - mondta Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezésért felelős tárca nélküli miniszterrel kedden, a Roszatom vezérigazggatójával tartott közös sajtótájékoztatón Pakson, miután áttekintették a projekt előrehaladását.

EP-választás - Közzétették a végleges eredményeket

EP-választás - Közzétették a végleges eredményeket

2019. október 29. (kedd)

Közzétették a május végi európai parlamenti (EP-) választás végleges eredményeit kedden Brüsszelben, amelyek szerint az átlagos részvételi arány 50,66 százalékos volt a közösségben.

Orbán: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában

Orbán: 1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában

2019. október 23. (szerda)

1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.

Orbán: a kormány minden polgármesterrel és képviselőtestülettel együttműködik, amely erre kész

Orbán: a kormány minden polgármesterrel és képviselőtestülettel együttműködik, amely erre kész

2019. október 21. (hétfő)

A kormány álláspontja ismert: minden polgármesterrel és képviselőtestülettel együttműködik, amely maga is kész erre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakát megnyitó, hétfői ülésén.

Az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el a magyar gazdaság Európában

Az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el a magyar gazdaság Európában

2019. október 19. (szombat)

Várakozásokon felül teljesített és Európában az egyik legmagasabb növekedési ütemet érte el tavaly a magyar gazdaság – írta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a napokban közzétett jelentésében. Az értékelés szerint a magyar jövedelem szintje látványos felzárkózást mutat a fejlett gazdaságokhoz képest. A munkabérek gyors ütemben növekednek, míg a munkanélküliségi ráta történelmileg alacsony szintre mérséklődött - írja a hirado.hu.