Gyorsan nőhetnek a bérek idén is

2018. február 21. (szerda) 10:46 - doszerk

Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.

A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.

A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.

A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.

Érdemi reálbér-növekedés

A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.

A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.

Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.

Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.

Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése

A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.

Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.

Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.

Pozitív kockázatok

A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.

A rovat további hírei: Politika

Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

Módosította a parlament a munka törvénykönyvét

2018. december 12. (szerda)

Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.

Csúcson az ipari termelés növekedése

Csúcson az ipari termelés növekedése

2018. december 12. (szerda)

Októberben az ipari termelés 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,3 százalékkal emelkedett, mivel idén eggyel több munkanap volt a hónapban - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Roszatom: jövőre kezdődhet Paks II. építése

Roszatom: jövőre kezdődhet Paks II. építése

2018. december 12. (szerda)

A Roszatom arra számít, hogy a Paks II. atomerőmű építésének kezdetét jelentő első betonöntés 2019-ben vagy 2020-ban történik meg - közölte  Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója a TASZSZ hírügynökséggel kedden az északnyugat-szibériai Jamal-félszigeten lévő Szabettában.

Brüsszel és az ENSZ akarata, az illegális bevándorlás legalizálása

Brüsszel és az ENSZ akarata, az illegális bevándorlás legalizálása

2018. december 11. (kedd)

A szálak összeérnek, ma már világosan látszik, hogy Brüsszel és az ENSZ akarata ugyanaz, ami ugyanis jelenleg az ENSZ-ben és Brüsszelben zajlik, az az illegális bevándorlás legalizálása - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben magyar újságíróknak nyilatkozva.

Vérfrissítés kell az Európai Parlamentben

Vérfrissítés kell az Európai Parlamentben

2018. december 07. (péntek)

Vérfrissítésre van szükség az Európai Parlamentben - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Erősödött a Fidesz, gyengült a Jobbik

Erősödött a Fidesz, gyengült a Jobbik

2018. december 05. (szerda)

Két százalékkal növekedett a kormánypártok szavazóinak aránya októberről novemberre, a Jobbik tábora pedig ugyanennyivel csökkent - közölte a Nézőpont Intézet.

Újabb jobbikos mondott le

Újabb jobbikos mondott le

2018. december 03. (hétfő)

Lemond országgyűlési képviselői mandátumáról Szávay István; a jobbikos politikus ezt hétfőn jelentette be a Facebook-oldalán.