Gyorsan nőhetnek a bérek idén is
Tíz százalék felett emelkedtek 2017-ben a reálbérek, amelyek öt éve folyamatosan nőnek. A két számjegyű reálbér-emelkedésnek köszönhetően tavaly átlagosan több mint egyhavi keresettel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon, mint a megelőző évben.
A tavalyi év utolsó hónapjában a bruttó átlagkereset 327 700 forint volt, 13,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 297 000 forint, a nettó átlagkereset 197 500 forint volt. A múlt évben a bruttó és a nettó keresetek átlagosan 12,9 százalékkal nőttek az előző évhez viszonyítva – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly január kivételével minden hónapban két számjegyű növekedést mutattak a keresetek.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással. A vállalkozások körében 13,1 százalékkal voltak magasabbak a decemberi keresetek az egy évvel korábbiaknál, a költségvetési szférában 13,6 százalékkal nőttek a bérek. Az év végi jutalmakat, prémiumokat a költségvetési szektorban már novemberben kifizették, mert az egyszeri járandóságok decemberben csak 5,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, míg novemberben 49,8 százalékkal nőttek.
A családi kedvezmény figyelembevételével 2010 óta 36 százalékkal emelkedtek az átlagos reálkeresetek, több mint kétszer akkora mértékben, mint 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok alatt – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Nógrád megyében emelkedtek legjobban a keresetek a múlt esztendőben. Ez azt jelenti, hogy folytatódott a bérfelzárkózás, amivel tovább csökkenhetnek a regionális különbségek hosszú távon. A kormány kezdeményezésére megkötött hatéves bérmegállapodásnak és a közszféra béremeléseinek köszönhetően nemzetgazdasági szinten 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek egyaránt 2017-ben, amelyre 2002 óta nem volt példa.
Érdemi reálbér-növekedés
A nettó átlagbérek a családi kedvezménnyel együtt több mint 205 ezer forintra emelkedtek, és 54 százalékkal magasabbak, mint 2010-ben, ami jelentős részben az adócsökkentéseknek és a folyamatosan növekvő családi adókedvezménynek is köszönhető. A közszférában a keresetek reálértéke – a közfoglalkoztatás hatását kiszűrve – tavaly átlagosan 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, tehát folytatódott a közszférának a versenyszférához történő bérfelzárkózása.
A versenyszférában is érdemi reálbér-növekedés volt az elmúlt évben, átlagosan 9 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. A 2018. január elsejétől 8 százalékkal emelkedő minimálbér, a 12 százalékkal növekvő garantált bérminimum és a munkáltatói adók folytatódó érdemi csökkentése tovább segíti a magyar bérek régiós felzárkózását.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a nemzetgazdaságban a közfoglalkoztatás nélkül alkalmazottként foglalkoztatásban állók száma 3,7 százalékkal növekedett, a versenyszféra létszámnövekedése 3,5 százalék volt, míg a közszférában 1,5 százalékkal nőtt ugyanez a létszám az előző év azonos hónapjához képest, így a gazdaság folyamatosan el tud mozdulni egy egészségesebb foglalkoztatási szerkezet irányába, mivel gyorsabban nő a versenyszféra létszáma.
Tavaly így 12,9 százalékkal nőttek a bruttó és nettó bérek, a reálbérek pedig 10,3 százalékkal növekedtek a bérmegállapodások, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. A tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi emelkedés várható a 2018-as évre is, 9 százalékot meghaladó bérnövekedést várunk a szakemberhiány, illetve a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés okán. Idén a várt 2,6 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek.
Folytatódik az életpályamodellek fejlesztése
A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani továbbra is, mint például az építőiparban, ahol 30 százalék körüli a bérnövekedés. A folyamatosan, szinte minden szektorban zajló bértárgyalások – egyes esetekben két számjegyű bérmegállapodások – is ezt tükrözik, folytatódik az életpályamodellek fejlesztése, például az építőiparban mára már átlagosnak számító napi nettó 15 ezer forintos szakmunkás bérszint, illetve a tömegközlekedési vállalatok sofőrjeinek bruttó 400 ezer forintos meghirdetett elérhető bére is mind ezt erősíti meg.
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt mondta, a várakozásokkal nagyjából összhangban volt a decemberi bérnövekedési adat. A decemberi 13,5 százalékos éves növekedési ütem kifejezetten erősnek tekinthető. Összességében tavaly gyorsan nőttek a bérek, hiszen az átlagos növekedési ütem elérte a 12,9 százalékot, ami a feszes munkaerőpiacnak, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésének volt köszönhető.
Előretekintve úgy látják, hogy idén is gyorsan emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaerőpiac még tovább feszesedhet, azaz a munkanélküliségi ráta csökkenhet, és így folytatódhat a verseny a munkaerőért. Emellett a 8 százalékos minimálbér, valamint a 12 százalékos garantált bérminimum emelés is lendületes átlagkereset-növekedést sugall.
Pozitív kockázatok
A reálértelemben is gyors bérnövekedés, valamint a folyamatosan erősödő fogyasztói bizalom arra enged következtetni, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is fontos szerepe lesz a belső keresletnek a GDP-növekedés szempontjából. Az Erste becslése szerint 3,5 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság. Előrejelzésüket pozitív kockázatok övezik, tehát előfordulhat, hogy 3,5 százaléknál erősebb adatot látunk majd végül.
A rovat további hírei: Közélet
Tömeges "városjárás" a megelőzés és a segítségnyújtás jegyében (galéria)
2025. szep. 21.
Átütő sikerrel ért véget a Richter Egészségváros dunaújvárosi programja a Városháza téren szombaton. Több ezer szűrővizsgálatot végeztek el, a prevenciós program révén pedig a dunaújvárosiak összefogásával több mint 15 millió forint adományban részesült a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet.
Összetartó közösség a tisztább városért (galériával)
2025. szep. 20.
Vannak olyan rendezvények, amelyen örülnek a résztvevők annak, ha nem döntenek súlyrekordot. A pénteken megrendezett közösségi szemétszedés szerencsére ilyen volt.
Dolák-Saly Róbert vendégeskedett a városban – a humorban tényleg nem ismer tréfát
2025. szep. 19.
Út a gimnáziumi ökörködéstől az abszurd humor színpadáig – fanyar iróniával és megkapó öniróniával, némi muzsikával és drámai felhangokkal; a népszerű előadó volt a Dunaújvárosi Estek sorozatának vendége csütörtökön.
"...hogy az intézmény stabilan működjön"
2025. szep. 19.
A Bartók Kamaraszínház évadnyitó előadásán – pontosabban az Ahogy tetszik című Shakespeare-bemutató csütörtöki főpróbáján – vett részt Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester, aki komoly bejelentéssel is szolgált az alkalom apropóján.
Sok lehetőség rejlik a Generációk Házában
2025. szep. 19.
Középiskolás diákokkal találkozott Szabó Zsolt gazdasági és koordinációs ügyekért felelős alpolgármester az Almási Zsolt teremben csütörtökön. A városvezető fontosnak tartja, hogy a fiatalok is megoszthassák gondolataikat a város jelenét és jövőjét illetően.
Hamarosan kezdődik a fűtési szezon városunkban – és már igényelhető a pótfűtés
2025. szep. 19.
A távhőszolgáltató DVG Zrt. tájékoztatja a fogyasztókat, hogy a 157/2005. (VIII. 15.) Kormányrendelet szabályozza a fűtési időszakot, amely szeptember 15-én el is kezdődött, és következő év május 15-én ér véget. Ettől a naptól a távfűtési rendszereknek bekapcsolható állapotban kell lenniük. Tájékoztató.
Továbbra is támogatják az álláskeresőket
2025. szep. 18.
Már nem az első állásbörzét tartották meg a Városháza „C” szárnyában a napokban. A vasmű válságát követően nagyon sokan kerültek nehéz helyzetbe – a városvezetés ahogy és ahol csak tudja, támogatja az érintetteket.