Dunaújváros Hetilap

Az osztrákok többsége elutasítja a tömeges migrációt

doszerk - 2018. március 9. 11:30

A Századvég Alapítvány közvélemény-kutatása szerint az osztrák lakosság többsége elutasítja a tömeges migrációt, egyaránt tartanak kulturális identitásuk elvesztésétől és a közbiztonság romlásától. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott összegzésben azt is hangsúlyozzák, hogy a migrációs válság kezelésében az osztrákok többsége a közép-kelet-európai országokat egyértelműen sikeresebbnek tartja, mint Brüsszelt.

Ismertették: a Századvég Alapítvány Ausztriában készült közvélemény-kutatásának az volt a célja, hogy megismerjék az osztrák emberek véleményét az egész Európai Uniót érintő migrációs helyzetről, valamint a migráció hatásairól és annak kezeléséről. A kutatás szerint az osztrák társadalom jelentős többsége (85 százaléka) aggasztónak tartja az Ausztriát érintő illegális migrációt. Mindössze az osztrákok 13 százaléka nem aggódik emiatt. A megkérdezett osztrák lakosok több mint háromnegyede (76 százalék) tart attól, hogy a következő évtizedben tömegesen érkeznek migránsok Afrikából Európába. A válaszadók 21 százaléka nem tart ilyen mértékű bevándorlási hullámtól. A fentiekkel összefüggésben az osztrákok 74 százaléka a muszlimok növekvő számát is aggasztónak tartja Európában.

A kutatás az Európába érkező bevándorlók céljaival kapcsolatos véleményekre is kitért. Az osztrákok döntő többsége (62 százaléka) úgy látja, hogy a legtöbb bevándorló gazdasági céllal érkezik a kontinensre, míg a megkérdezettek kevesebb mint harmada (31 százalék) szerint a legtöbb bevándorló azért jön az unióba, mert nincs biztonságban az anyaországában. Az osztrák lakosság döntő többsége kifejezetten borúlátó a tömeges migráció Ausztriát érintő gazdasági, biztonsági és kulturális hatásaival kapcsolatban. A megkérdezettek csaknem háromnegyede (74 százalék) szerint a bevándorlás kezelése nagy anyagi terhet jelent a fogadó országoknak, a válaszadók 18 százaléka nem ért ezzel egyet; 70 százalék azok aránya, akik szerint a bevándorlás megengedése megváltoztatja Ausztria kultúráját, identitását, míg mindössze 23 százalék azok aránya, akik ezzel az állítással nem értenek egyet.

Kép: MTI archív felvétel

Az elemzés szerint az osztrák lakosság több mint kétharmada (68 százaléka) vélekedik úgy, hogy a bevándorlási hullám növeli a bűncselekmények számát Ausztriában, 63 százalékuk szerint növeli a terrorizmus veszélyét is. Ezekben a kérdésekben a válaszadók 23, illetve 28 százaléka fogalmaz meg ellenkező véleményt. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka támogatja a migránsok korlátozás nélküli befogadását, míg 88 százalékuk egyetért azzal, hogy a migránsoknak az anyaországukban kell segítséget nyújtani. A válaszadók csaknem háromnegyede (72 százaléka) szerint a szíriai háború végével vissza kell küldeni eredeti otthonukba a migránsokat, 13 százaléka szerint erre nincs szükség. A Századvég felmérésben kitérnek arra is, hogy az osztrák állampolgárok egyértelműen elutasítják Soros György migrációval kapcsolatos elképzelését.

A válaszadók 73 százaléka nem támogatja - és csupán 10 százaléka támogatja - azt, hogy az Európai Unió évi 1 millió menedékkérőt fogadjon be, és a menedékkérőket az első évben fejenként 15 ezer euróval segítse. Az osztrák lakosság 61 százaléka szerint a közép-kelet-európai országok jobban kezelik a migrációs válságot, mindössze egyötödük szerint Brüsszel sikeresebb ebben - olvasható a közvélemény-kutatás összegzésében. A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatása 2018. február 2-17. között készítette, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdeztek meg Ausztriában. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el attól az eredménytől, amelyet Ausztria összes felnőtt lakosának megkérdezésével kaptak volna.

-MTI-

A rovat további hírei: Közélet

A város közbiztonságáért – három díjazottal

A város közbiztonságáért – három díjazottal

2024. ápr. 18.

Kővágóné Kőkuti Eszter tűzoltó főhadnagy, Bak Róbert József rendőr főtörzszászlós, valamint – posztumusz díjazottként – Varga Éva "Hugi", a Pannon Polgárőrség nemrégiben elhunyt titkára érdemelte a szféra legrangosabb önkormányzati elismerését. Méltatások, főhajtással.
 

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

Isten éltesse még sokáig, "Nővérke"!

2024. ápr. 18.

Folytatódott a szépkorú polgárok köszöntése városunkban. Barta Endre alpolgármester a 90. születésnapját ünneplő Imre Józsefnét, Mária nénit köszöntötte otthonában.

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

"Mozdulj kékben!" – együtt az autistákért

2024. ápr. 17.

Az autizmussal élők társadalmi befogadását segítő közösségi kezdeményezést szervez a Jószolgálati Otthon Közalapítvány és Homonnai Ferenc: a Mozdulj kékben! című programra a Liget közi sportpályán várják az érdeklődőket szombaton, az akció során online árverést is szerveznek!

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

Több mint 30 tétel a közgyűlés napirendjén

2024. ápr. 17.

A nyílt ülésen 32, majd zárt ajtók mögött további 3 témáról dönthetnek a képviselők a közgyűlésen – a tanácskozásnak a Városháza ad otthont csütörtökön délelőtt.

Új városok és új narratívák Rotterdamban

Új városok és új narratívák Rotterdamban

2024. ápr. 17.

Sikerrel debütált az Új Városok Nemzetközi Hálózatában a dunaújvárosi delegáció; a folyamat közvetlen előzménye, hogy a hollandiai székhelyű Nemzetközi Új Város Intézet (INTI), az új városokkal kapcsolatos kutatás és tudáscsere nemzetközi platformja 2023-ban bővítette európai hálózatát – ehhez csatlakozott uniós pályázat révén Dunaújváros.

A Föld napja 2024: közösségi kezdeményezésre várják a városlakókat

A Föld napja 2024: közösségi kezdeményezésre várják a városlakókat

2024. ápr. 17.

Takarítási akciót szervez az önkormányzat a Föld napja alkalmából. Három helyszínen várják az önkénteseket pénteken délután. Az akció célja a lakókörnyezet rendbetétele mellett az, hogy felhívják a figyelmet az egyéni szerepvállalás fontosságára a Föld megóvása érdekében.

Amit fontos tudni a június 9-i választások előtt

Amit fontos tudni a június 9-i választások előtt

2024. ápr. 16.

Nyár elején újra választ az ország, méghozzá egy időben az Európai Parlament (EP) tagjaira, a települési polgármesterekre, valamint az önkormányzati képviselőkre, továbbá a nemzetiségi önkormányzatok tagjaira voksolhatunk.