Már néma csönd van a Koponyák hegyén…

2018. március 30. (péntek) 20:31 - Várkonyi Balázs

Jézus kereszthalála estéjében járunk. Közhasználatú nevén e nap a nagypéntek. A templomok harangjai némák, nem szól az orgona sem. Ezen a napon nincs mise, ám az evangélium alapján felidézik a szenvedéstörténetet.

Ismerjük ennek legfőbb mozzanatait. Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival az Olajfák hegyére megy, hogy ott virrasztással készüljön föl az elkövetkező megpróbáltatásra. Míg imádkozik, tanítványait elnyomja az álom. Hajnalban Jézus felébreszti őket, és tudatja velük: az óra elérkezett, amikor vádlói kezére jut.

Júdás, az áruló tanítvány vezeti nyomára a katonákat, és a „Júdáscsókkal” jelzi azoknak, hogy kit kell elfogniuk. Péter apostol kardot ránt, s a többiek is követnék, ám a Názáreti leinti őket: ha megvédenék, nem tudná beteljesíteni azt, hogy az ő sorsa eleve elrendeltetett.

A megkötözött foglyot a zsidó főpapok elé viszik. A főtanács törvényt ül fölötte, ám valós bizonyítékot nem találnak. Ekkor megkérdezik: ő lenne a Messiás, az Isten fia? Jézus válaszára, hogy valóban ő, ítélkeznek: istenkáromló, tehát méltó a halálra.

Róma jeruzsálemi helytartója elé állítják. Pilátus nem találja vétkesnek. Kétszer is el akarja bocsátani, ám a tömeghangulatot látva végül a szokások szerint a jelenlévőktől kérdezi, kit bocsásson el, a gyilkos Barabást vagy Jézust. A főpapok által fellázított emberek Jézus nevét kiáltozzák. Pilátus kimodja az ítéletet: Ibis ad crucem. Keresztre mégy… aztán mossa kezeit.

A töviskoszorúval „megkoronázott” Názáretit elindítják utolsó útjára. A Golgota-dombon – más néven a Koponyák hegyén – a kivégzés vár rá. A katonák a keresztre szögezik, egyikük az oldalába döfi lándzsáját. Jézus haláltusájának szavai: Consummatum est. Bevégeztetett. Vagyis beteljesedett az Ige, amely szerint sorsa elrendeltetett. Halálának pillanatában az evangelisták leírása szerint a jeruzsálemi templom kárpitja meghasadt…

A nagypénteki szertartás végén a hívek néma csendben vonulnak ki a templomból.

A rovat további hírei: Napraszóló

Csak a feketerigó…

Csak a feketerigó…

2019. január 12. (szombat)

Apa, mozdulj! Menj ki, süt a nap, ha nem mozdulsz, nem érnek új impulzusok. Kell a fenének új impulzus ebben a hidegben, mondom, és mutatom neki, hogy innét, a meleg szobából is szép a hó, és jó látni a napsütésben köröző feketerigót… Na, nem épp csak erre gondoltam – zárja le fiam a rövidre szabott párbeszédet.

A semmiből lett színház

A semmiből lett színház

2018. december 31. (hétfő)

1953. december 31-e: az egykori krónikákban ez a dátum úgy szerepel, mint a város kultúrájának fordulónapja. Átadták ugyanis a Bartók Béla Kerületi Kultúrotthont. Azt, amely hamarosan igazi alkotóműhellyé, szellemi központtá lett. A később létrejött kisebb művelődési közösségek mind belőle sarjadtak ki.

Téli táj emberrel, szamárral

Téli táj emberrel, szamárral

2018. december 23. (vasárnap)

Vonulnak, egy sorban. Egykedvűen ballag a hátán keresztet viselő hét jószág. Nekiindultak a pusztának, nem tudni, hová, csak mennek, makacs kitartással.

Pentele hideg decemberei

Pentele hideg decemberei

2018. december 16. (vasárnap)

A krónikák szerint dermesztő hónappal zárult az 1945-ös év. Vad szelek kergették a porhavat, csonttá fagyott minden, de volt valami, ami még inkább zorddá tette azt a decembert: a félelem.

A „pentelei persely”

A „pentelei persely”

2018. december 09. (vasárnap)

Disznótorba invitál egy kedves ismerős. Gyere - mondja - semmit nem kell tenned, csak nézelődsz, meg eszel, iszol. Ha dolgozni se kell, minek menjek? Egyek igyak, szégyenkezve, hogy a férfiak meg az asszonyok egy léhűtő körül szorgoskodnak? Hát nem. De köszönöm a meghívást. 

A legszebb karácsonyi ajándék

A legszebb karácsonyi ajándék

2018. december 02. (vasárnap)

A férfi régi adventi élményeit rendezgeti a fejében: a gyermekei feszült várakozását, a cinkosságot, ahogy a maminak szánt ajándék titkára szövetkeztek, a listázást, hogy mit kapjanak majd a haverok, s a találgatást, hogy ők vajon mire számíthatnak. Felidézi, milyen izgalomba jöttek egyszer a kicsik, amikor a szentestére várva a szürkületben meglátták: egy madár telepedett a párkányra. 

Hogyan kell embert lopni?

Hogyan kell embert lopni?

2018. november 25. (vasárnap)

Mi sem egyszerűbb. Ám ne feledkezzünk meg a módszerességről. Precízen kell csinálni, íme: „Harangot csak egyféleképpen lehet önteni. Csak úgy, ahogy Borisz, dehogy Borisz – Boriszka teszi az Andrej Rubljovban.” Jaj, nem! Összekevertem jegyzeteimet, ez az idézet Ancsel Éva kisesszéjéből való, a harangöntésről, meg az alkotás türelméről, az alaposságról, az elmélyültségről szól.