Növekvő bérek

Az adatok alapján az látszik, hogy általánosságban növekszik az átlagkereset, 2017 decemberében az átlagos bruttó munkabér 327.700 Ft volt, ami 13,5%-kal magasabb, mint az egy évvel korábbi, de a teljes január-decemberi időszakra számolt átlagot is meghaladja, ez ugyanis bruttó 297.000 Ft, ami nettó 197.500 Ft-os jövedelmet jelent.

A KSH jelentése azt említi, hogy a „növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések” voltak hatással, de a munkaerőhiány következtében jelentkező jelentős béremelkedések például a multiknál, áruházláncoknál szintén hatással lehettek a számok emelkedésére.

A pénzügyesek vezetik a listát

A KSH a különböző szférákra lebontva is közölt átlagkereseteket. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (561 600 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabb (185 000 forint). Ebben a szektorban, ha a közfoglalkoztatottak bérét kivesszük a képletből, és csak a szektor versenyszférájában dolgozók fizetésével számolunk, az átlagos bruttó kereset 255.000 Ft, tehát jelentős fizetésemelkedésre számíthat, aki a saját szakmáján belül a magánszférába lép át.

A vállalkozások esetében az átlagos bruttó bér 309.000 Ft (nettó 205.500 Ft), ami az előző év azonos időszakához képest 11,6%-os növekedést jelent. A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 312 100 forint volt, 12,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, a közfoglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 81 700, nettó 54 300 Ft volt.

Még mindig nagy a rés a férfi-női keresetek között

A statisztika természetesen a nagy átlaggal számol, ettől minden szférában jelentős eltérés lehet lefelé, illetve fölfelé is. Sajnos az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy a nők esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy azonos munkáért kisebb fizetést vihetnek haza: a női-férfi keresetekközötti résről a KSH 2006 óta vezet adatokat, Budapesten azóta a rés (két évet leszámítva) vagy stagnál, vagy nő. A 2006-os évben 15%, majd 2007-től 2009-ig 16%, a következő években 17 és 18%, majd 20, 19, 19 és 2015-ben ismét 20%-os volt, ami nem változott 2016-ban sem, A 2017-es évről még nem érhető el ilyen adat.

A 2006-os évben régiók szerint a rés a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb, itt 22%-os különbséggel kellett számolni, a legkisebb eltérés ebben az évben a Dél-Alföldön volt, de a nők átlagosan még itt is 10%-kal kevesebbet vihettek haza.

Magasabb iskolai végzettség, rosszabb foglalkoztatás

2016-ban a nők foglalkoztatottsági adatai a férfiakénál kedvezőtlenebbek: míg a férfiak 73 százaléka dolgozik, addig a nőknél ez az arány csupán 60,2 százalék. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5 százaléka volt, a szellemi foglalkozású nők a férfiak keresetének 68 százalékát vihették haza. Ezek azért is különösen érdekes számok, mert évek óta a nők azok, akik nagyobb arányban szereznek felsőfokú végzettséget.

A 2015-ös adatok szerint a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány, az egészségügy, szociális gondoskodás, a humántudományok, a társadalomtudományok és a művészetek területén, de ha csak kis mértékbe is, de a nők javára billen a mérleg a szolgáltatások, a gazdaság és irányítás, valamint a jogi képzések terén is, és csaknem azonos arányban vannak jelen természettudományos, valamint a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések terén. Egyedül a műszaki és informatikai karok azok, ahol még mindig jelentős többségben vannak a férfi hallgatók.