Március 25-én a nyári időszámítás kezdete miatt hajnali 2-ről 3-ra kell állítani az órákat. A nyári időszámítás március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. A nyári-téli óraátállítást Magyarországon 1954 és 1957 közt az elektromos kapacitási nehézségek miatt alkalmazták, majd 1958 és 1979 között szünetelt a nyári időszámítás.
1980-ban vezették be újra, energia-megtakarítási céllal. Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját".
A „Daylight Saving Time”-ot (világosság takarékos időszámítás, magyarul egyszerűen nyári időszámításnak hívjuk) arra találták ki, hogy a lehető legjobban kihasználják a természetes fényt. Azzal, hogy az órák előreugranak, tovább lesz napfény este, az órák visszaállításával ősszel pedig világosabbak lesznek a reggelek, mikor felkelnek az emberek.
A legfrissebb EU-irányelv a kérdésben 2001-es, ami egységes időpontot ír elő a 28 tagállamnak, hogy mindenhol egyszerre kezdődjön és végződjön a nyári időszámítás.
Az országok a hatvanas, hetvenes években kezdték el szinkronba hozni az óraátállításokat, és a közös piac bevezetése egy majdnem harmonizált megközelítést tett szükségessé. A kilencvenes évek elejéig az Egyesült Királyságban és Írországban ősszel egy hónappal később állították át az órákat, mint a többi tagállamban. 1996 óta minden országban ugyanaz a dátum.
Közben az uniós országok az időzónájukat szabadon választhatják meg. Jelenleg három tagállam alkalmazza a GMT-t, azaz a greenwichi középidőt (Egyesült Királyság, Írország, Portugália), 17-ben (köztük Magyarországon) ehhez képest egy órával előrébb van (GMT+1), nyolc országban pedig a greenwichi középidő + 2 (GMT+2) szerint járnak az órák.
-DO/OPH-

