A nyuszi jött…
Igen, megérkezett, ez a hivatása húsvétkor. Mindig kiszámíthatóan pontos. Hozott ajándékot annak is, aki már nem hisz a mesében, s annak is, aki hisz. Neki még inkább.
A locsolók… hát azok nemigen tolongtak a lányos házaknál, legalábbis városon. Kosztolányi Dezső írta egykor: „Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe / viszik a zavaros szagos vizet, / a lány piros tojást tesz el merengve…” Falun ez még csak-csak igaz, de a városokban a szokás, tudjuk, a korábbi locsoláskultuszhoz képest elhalóban. Ezért is övezi különös figyelem a Hollókőn, a szentendrei skanzenben és másutt tartott húsvéthétfői hagyományőrző programokat. Vagy a baranyai Bóly község német lakóinak másfél évszázada élő népszokását, az Emmauszjárást. Ez azt a bibliai történetet eleveníti meg, amikor a feltámadt Jézus megjelenik az Emmausz felé tartó tanítványainak.
A mélyen vallásos bólyiak a XIX. század derekán a szőlőhegyek által ölelt falu fölött, a Marienberg-dűlő tetején Kálvária-kápolnát állítottak. Attól kezdve a húsvéthétfői misét mindig ott tartották. A kápolnához vezető utat elnevezték Emmausz-útnak. A mise után a férfiak betértek az útba eső présházakba, beszélgettek, egymás borát kóstolták. Később ez átalakult családi vendégeskedéssé. Az ünnepre készült sonkát, főtt tojást, süteményeket a présházakhoz vitték, és olykor késő estig tartott az együttlét. Az idők során a sváb faluba települt magyarok is átvették a szokást, amely így a befogadás, az együttélés jelképévé lett. Az Emmauszjárás ma már idegenforgalmi látványosság is, amelyre számos vendég érkezik külföldről.
Visszatérve a locsolkodás szokására: ez egyfelől a tavaszi megtisztulást, megújulást jelképező aktus, másfelől szakrális gyökérzetre is utal. A Dombiratoson följegyzett legenda szerint amikor tanítványai Jézust nem találták nyugvóhelyén, a sírbarlangban, az asszonyok a keresésére indultak. A sír körül álldogáló zsidók vízzel öntötték le őket, nehogy elhíreszteljék a Megváltó feltámadását. Az asszonyok azonban annál inkább hirdették, hogy Jézus feltámadt.
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: programözön a József Attila Könyvtárban
2025. feb. 17.
A következő időszakban is érdemes lesz ellátogatni a könyvtárba, derül ki a DSTV összegzéséből. A sorozat éppen ma kezdődik a Jókai-életmű aktualitására fókuszáló eseménnyel, de izgalmas kezdeményezéssel készülnek a Nemzetközi Könyvajándék Nap című programra, és újra lesz "könyves vakrandi" is. Hangkép.
Az akusztikus elem és a dunaújvárosi szál
2025. feb. 16.
Dunaújvárosi szereplője is lesz a jövő évi Velencei Biennálé seregszemléjének – nem is akármilyen minőségben: Balogh Máté Erkel-díjas zeneszerző komponál az alkalomra dedikált, mi több, részben a tárlat tárgyain megszólaló művet Koronczi Endre pneuma cosmic című, a magyar pavilonban látható kiállításához.
DSTV: párkapcsolati dráma a Bartók mikroszínpadán
2025. feb. 14.
A Hitvesi ágy című kétszemélyes darabot vitte színre a Bartók Kamaraszínház, idézi fel a DSTV összegzése. A próbafolyamat a végéhez ért és végre a közönség is láthatja az érzékeny témát boncolgató, súlyos krízist feldolgozó produkciót a mikroszínpadon. Hangkép.
Luther Pub – a látható és láthatatlan egyházról szombaton
2025. feb. 13.
A Luther Márton nevével fémjelzett reformáció egyik alappillérével foglalkozik a Luther Pub következő programja: az eseményre az evangélikus templom gyülekezeti termében várják a vendégeket szombaton délután.
Jókai Mórról mai szemmel – a könyvtárban
2025. feb. 12.
Különleges eseménysorozattal készül a Magyar Széppróza Napja című országos eseménysorozat keretében a József Attila Könyvtár: a Jókai Mór 200 emlékév programjaihoz kapcsolódva a korszakos író életművére reflektálnak.
DSTV: a kortárs kultúra bázisa
2025. feb. 10.
Nemzetközi viszonylatban is fontos kulturális intézmény a Kortárs Művészeti Intézet (ICA-), derül ki a DSTV összegzéséből. Az intézmény számos művészeti ágnak és formának adott és ad otthont – az ICA-D csapata komoly missziót valósít meg. Hangkép.
Róma után Debrecenben látható az Eredet című kiállítás
2025. feb. 10.
Róma után Magyarországon először Debrecenben, a Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM) látható szombattól az Eredet című kiállítás, amely 12 kortárs magyar művész Mózes öt könyvéről szóló alkotásait mutatja be.