Zúgó szélnek zendülése…

2018. május 21. (hétfő) 7:14 - Várkonyi Balázs

Ígéret hava. A régiek szavával ez – május. A hónap, amely leggyakrabban magába foglalja a „vándorünnepet”, pünkösdöt, a megújulás ígéretét. Azt, amikor – a népdal mondja – „Piros pünkösd napján mindenek újulnak”. És rá is fér ez a „mindenekre”. Ránk is. Meg az időjárásra.

Ami ez utóbbit illeti, a hétvégére megemberelte magát. Korábban Szervác és társai, a három dühödt fagyosszent hűvös leheletét a bőrünkön éreztük. Május széllel, jéggel, viharral mutatta meg kétarcúságát, mégis, sejtettük, az ünnepre megjön a jó idő. Nemhiába igazolja a megfigyelés azt, ami a néptudatban meggyökerezett: a pünkösd, vagyis a keresztény egyház születésnapja és a tavasz kiteljesedése párban jár.

„Pinkesd fivekkel, zöld levelekkel ékes. / Álmot is hoznak kifolyó kutak szép ropogással” – mondja a középkori vers Péchi Lukács Nagyszombati Kalendáriumában. Az álmot hozó tavasz örömnapja is a pünkösd, amikor házról házra járva lánysereg köszöntőt mondott. Valamikor régen… Püskösdikirályné-járásnak hívta ezt a dunántúli ember. Ez is a megtisztulást volt hivatva köszönteni, azonban e jeles ünnep elsőként is szakrális tartalmú. A húsvétot követő ötvenedik napot a népi emlékezet ezzel a szóval illeti: szentlélekáradás. Jézus utolsó földi jelenése, amikor visszatér, hogy tanítványait elindítsa az úton. Két évezrede megkezdett út ez. Megvilágosodásuk pillanatait idézzük fel az Újszövetség szavaival, Károli Gáspár archaikus-veretes fordítása szerint: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, amint a Lélek adta nékik szólniok.”

Fotó:MTI

A templomokban a kereszténység pünkösdünnepén hangoznak el az Olvasmány e kulcsmondatai, amelyek különös pillanatot ragadnak meg: a tanítványok serege ekkor, a „zúgó szélnek zendülésével” kapja meg a készséget, és a késztetést, hogy a világot járva igehirdetők legyenek. Útnak indulásuk az egyház születését jelenti. A keresztények hite szerint a soha véget nem érő út első mérföldköve ez.

Pünkösd kinek a szakrális tartalmat, kinek pedig a tavaszi „kinyílott idő” áldását jelenti. Egykor a XVIII. századi nyelvújítók májusnak e nevet szánták: zöldönös. Mai fülünknek tán bizarr, nyelvünkben meg sem gyökerezett, mégis, kifejező szó: a pezsdülést, a zöldbe borulást, a természetújító erőt jelképezi. Vagyis a termékenységet. Nem véletlen, hogy a május név a mitológiai termékenység-szimbólum, Maia istennő nevéből ered. E hónap másról is nevezetes: 15-e a családnak – vagyis a társadalom legfontosabb intézményének – nemzetközi napja. A harmonikus családi kisközösség a nemzetmegtartás garanciája. A jövő kulcsa. Építőköve.

A rovat további hírei: Napraszóló

Egy ember szíve a szelencében

Egy ember szíve a szelencében

2018. június 17. (vasárnap)

1735-ben járunk. Április hó utóján postakocsi igyekszik francia földön a kisváros, Grosbois felé. Megérkezik, a kamalduli szerzetesek kolostoránál megáll. Követek szállnak ki a kocsiból, egyikük kezében faládikó. A házfőnök elébük jön. Beinvitálja őket.

Cinkoffer-klón a misén

Cinkoffer-klón a misén

2018. június 10. (vasárnap)

Állok a templom végiben, ott, ahol mindig is, soha nem ülök le, érdekes, rendre vannak itt, a hátsó traktusban is társaim, akik szintúgy nem leüldögélősek, de most ha akarnának se sikerülne. Szó szerint tömve az istenháza. Ezer gyerek bent, meg a szülők, tanárok. 

Az özörényi ember bánata

Az özörényi ember bánata

2018. június 04. (hétfő)

Alvajárók: így hívták azt a lapályt, amely a hajdani Gömör vármegyében, a Rima-völgy határán terül el. Réges-rég, a XIII. században Tivald gömöri várkatona birtoka volt, s ott templom is állt. Az istenháza aztán földre térdepelt, elpusztult, már az emléke is porladóban.

Csodákról, gyermeknapon

Csodákról, gyermeknapon

2018. május 27. (vasárnap)

Ki nem állhatta a közhelyes idézeteket, kerülte a naiv intelmeket, de mindig belebotlott azokba a neten. Ilyenkor sietve lapozott. Azért volt, hogy megadta magát.

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

Hogy lehet ingyen inni a kocsmában?

2018. május 21. (hétfő)

Na, hogy? Kezdjük a legrosszabbal: sehogy. Ma már, legalábbis. Pedig a daliás időkben mennyire másképp volt! Az ingyen iváshoz csak el kellett nyerni a pünkösdikirály-címet. Ez persze nem volt könnyű.

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

Amikor Ferenc József nem lett „pünkösdi király”

2018. május 21. (hétfő)

1867. március 30-a: az országgyűlés elfogadja a Habsburg-uralkodóházzal kötött úgynevezett kiegyezési törvényt. Ez az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság közötti politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat volt hivatva rendezni. Szentesítéséhez azonban szükség volt I. Ferenc József császár jóváhagyására.

… és hol vannak a birtokaitok?

… és hol vannak a birtokaitok?

2018. május 13. (vasárnap)

Két hatvanasforma asszony közeledik az utcán. A nyitott ablakon át hallom: „És képzeld, semmije sincs, de könyve, az van, bőségesen. – Ne mondd! – De. És tudnád, hogy mennyi!” Gyermekkorom jut eszembe. Jószerével semmink se volt, de könyv igen. Tán nem „bőségesen”, de szellemi útravalóként éppen elegendő.