A kormány a jövő évre 1,8 százalékos államháztartási hiánnyal számol és tovább csökkenő államadóssággal, amely a ciklus végére hatvan százalék alá süllyedhet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában, amely a lap szombati számában jelent meg.
A tárcavezető elmondta, a kormány jövőre is biztonságos növekedést szeretne, céljai között szerepel a több munkahely, a teljes foglalkoztatottság elérése, az adósságállomány csökkentése, kismértékű hiány, továbbá a gazdasági növekedés négy százalék körül tartása.
Kiemelte: a biztonságnak fontos eleme, hogy mind az általános tartalék, mind a hiánycél teljesítéséhez kötött tartalékok értéke a másfélszeresére nő 2019-ben az idei évhez képest.Varga Mihály elmondta: a következő évi költségvetésben, az uniós és a meglévő hazai beruházási források alapján, durván négyezer milliárd forintnyi fejlesztés fog megvalósulni. Hozzátette, hogy folytatni kell a Modern városok programot, el kell indítani a Modern falu programot, támogatni kell a beszállítói programon, az Ipar 4.0-n és a Jedlik Ányos-terven keresztül azokat az ipari és élelmiszeripari fejlesztéseket, amelyekről már döntöttek.
Jövőre újabb két százalékponttal csökkenhet a szociális hozzájárulási adó mértéke, 19,5 százalékról 17,5 százalékra. Ez a két százalékpontos csökkentés több mint százmilliárd forintot hagy a gazdaságban. A kormány további adókedvezménnyel segíti a családokat, a kétgyermekesek esetében az adókedvezmény mértéke negyvenezer forintra nő – sorolta a tárcavezető.
Szólt arról is, amíg Magyarország nem csatlakozik az eurózónához, addig az első számú feladat, hogy az euró bevezetésének feltételeit teljesítse. „Nem azért, mert csatlakozni akarunk, hanem azért, mert ezek a feltételek ösztönzőek a magyar gazdaságnak. Alacsony államadósság, alacsony hiány, mérsékelt infláció, kedvező kamatkörnyezet. Ezeket kell elérnünk. Örömmel mondhatom, hogy lényegében minden fontos feltételt teljesít is a magyar gazdaság, ezért beszélhetünk arról a dilemmáról, hogy mikor és hogy éri majd meg az eurócsatlakozás. Egyelőre nem kell sietni” – fogalmazott Varga Mihály.
Kitért arra is, a migráció kezelése minden országnak jelentős kihívás. A magyar válasz erre a kérdésre a népszavazás és a választás után egyértelmű: nem kérünk a migrációból, és nem kérünk a kötelező betelepítési kvótából sem – jelentette ki.
Hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy olyan programok legyenek az unión belül, amelyek a migrációs hatásokat gyengítik, vagy magát a migráció kiváltó okát is kezelik. A következő hétéves uniós költségvetés tervezésekor tapasztaljuk, hogy a brüsszeli adminisztráció azokat az országokat kívánja szankcionálni gazdaságilag is, amelyek Brüsszeltől eltérő módon gondolkoznak – jegyezte meg.
„Most óvatosan lehet néhány támogatás felfüggesztésére azt mondani, hogy ez a migrációban vallott magyar álláspont miatt történik. De hogy ez a következő hétéves ciklusban egyértelmű részévé válik az unió gyakorlatának, abban biztosak lehetünk” – mondta Varga Mihály.
-MTI-
