A kórokozókat célzott antibiotikumos kezeléssel gyorsan el lehet pusztítani, azonban sok kórokozó, köztük bizonyos szalmonellatörzsek, speciális rezisztenciát (ellenálló képességet) fejlesztettek ki a legtöbb ilyen gyógyszer ellen.
Az ellenállóképes törzsek ezzel jóval komolyabb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint a többi szalmonellák. Ennek a jelenségnek fő oka az antibiotikumok mezőgazdasági alkalmazása: a tyúkok és a haszonállatok már megszokták a hatóanyagot. Testükben a kórokozók idővel úgy megváltoznak, hogy túlélik az antibiotikumokat. Ha ezek a táplálkozással a szervezetbe kerülnek, a szalmonella a legenyhébb esetben is hasmenést és hányást okoz.
Az egészségileg nem stabil, vagyis a bármilyen okból legyengült immunrendszerű személyeknél, valamint gyermekeknél és idős embereknél ehhez láz, gyomorgörcsök és bélgyulladások járulnak, sőt szélsőséges esetekben a fertőzés életveszélyes lehet. Elsősorban a nyers tojás, nyers tej, nyers hús, szárnyas, a tenger gyümölcsei és a vadhús hajlamosak a szalmonella terjesztésére. A gondos higiénia az ezekkel az élelmiszerekkel való bánással a minimumra csökkenti a fertőzés kockázatát.
A szalmonella
A Salmonella az Enterobacteriaceae családba tartozó, Gram-negatív baktériumnemzetség. A Szalmonellák emberi és állati patogének.
A köznyelvben szalmonella néven ismert szalmonellózis fertőzést a Salmonella enterica egyéb szerotípusai okozzák. Ilyenkor a fertőzés nem terjed túl a bélrendszeren illetve a környező nyirokszerveken. A nevét Daniel Elmer Salmon amerikai állatorvosról kapta.
A kórokozónak különböző válfajai ismeretesek. Ezekhez tartozik a S. typhi, mely a hastífuszt okozza. Szerencsére ez a manapság is súlyos betegség csak ritkán fordul elő hazánkban. Sokkal gyakoribbak az „egyéb” szalmonellák, mint például az S. paratyphi, S. enteritidis stb. Tünetük a gyomor- és bélnyálkahártya gyulladása, azaz a gasztroenteritisz. Leggyakrabban tojásos ételekkel – fagylalt, máglyarakás, madártej - terjed, különösen, ha ezek az ételek nyers tojás sárgáját tartalmaznak. Ezek nyáron különösen könnyen romlanak, és kiváló táptalajok a baktérium számára, ami igen gyorsan elszaporodik bennük. A sütés-főzés sem véd meg teljesen a szalmonellától, amelynek van hőálló részecskéje is.
A megelőzés
A rizikó-élelmiszereket, mint nyers tojás, nyers hús, szárnyas, tenger gyümölcsei és vadhús, az egyéb ételektől – pl. saláta vagy gyümölcs – elkülönítve kell tárolni. A nyers tojást nem szabad 2 hétnél tovább tárolni, és addig is csak 6 fok alatt. A mélyhűtött élelmiszereket a hűtőszekrényben kell felengedni. El kell kerülni, hogy a csepegő víz, pl. a csirkéről, más élelmiszerre csepegjen. A szalmonellafertőzésre hajlamos élelmiszereket csak jól lemosható alátéten (pl. műanyag konyhadeszkán) szabad feldolgozni. A rizikó-élelmiszereket mindig jól át kell sütni. A darált húst az elkészítés napján fel kell használni vagy meg kell sütni, a konyhagépeket és kezünket pedig a rizikó-élelmiszerek feldolgozása után alaposan meg kell tisztítani és forró vízzel öblíteni.
Étteremben le kell mondani a majonézről, vagdaltról, véres steakről, tejes fagylaltról, tiramisuról és egyéb nyers tojás tartalmú desszertekről, ha kétség merül fel a szakszerű tárolás és feldolgozás iránt.
Fotó:MTI
Tünetek, lefolyás
Sokan esznek ugyan a szalmonellás ételből, mégsem betegszenek meg. Miért van ez így? Azért, mert a hányingerrel, hányással, fejfájással kezdődő, majd lázzal, hasmenéssel, köldök körüli hasi fájdalommal folytatódó betegség létrejöttéhez több tényező együttes jelenléte szükséges. Ezek: a betegséget okozó baktérium mennyisége – 1 milliónál több csíra kell a baktérium típusa - mennyire fertőző a szervezet fogékonysága - a gyomorsav megvédhet a fertőzéstől. A láz általában 2-3 napig tart, a hasmenés pedig 1 hétig. Jellemző a panaszok vissza-visszatérése, változékonysága. A baktériumok végleges kiürítése a széklettel történik, ennek időtartama általában 1 hónap, és laboratóriumi székletvizsgálattal igazolható.
A felgyógyulás egy szalmonella fertőzésből még nem jelenti azt, hogy védettek lennénk a betegséggel szemben, vagyis többször is lehetünk szalmonellásak. Nem túl gyakran, de előfordulhat, hogy a kórokozó befészkeli magát a szervezetbe, így az ember „baktérium hordozóvá” válik. Ez folyamatos fertőzésveszélyt jelent a környezet számára, és a panaszok kiújulását is okozhatja.
Megelőzés
A megelőzés alapja a higiénia, a mindig tiszta kéz és a szennyeződésektől mentes konyhatechnológia. A tojásokat ezért feltörés előtt célszerű folyóvízzel megmosni, megtörölni, majd a kezünket szintén. Nagy melegben ne készítsünk nyers tojást tartalmazó ételeket, mert a baktérium pillanatok alatt elburjánzik rajta. Főzéshez használjunk inkább tyúk-, mint kacsatojást, mert a tyúk kloákáján van egy olyan „fertőtlenítő szelence”, ami a tojásokat megtisztítja, mielőtt kipottyannának. Mossunk kezet, bárhonnan is érkezünk haza, vagy vécéhasználat után! Fertőtlenítsük rendszeresen a toalettet, fokozottan figyeljünk arra, hogy az ülőkét, a peremeket klórtartalmú vegyszerrel tisztítsuk! Használjunk külön törülközőt, és naponta cseréljük!
Kezelés
Ha nagyon muszáj, adszorbens típusú hasfogót vegyünk be! Ilyen például a Bolus adstringens, Smecta por vagy a jól ismert orvosi széntabletta. Ezek a készítmények azért jók, mert aktív felületükkel megkötik a mérgeket, és így azok kiürülhetnek a szervezetből. A Smecta ezen kívül még egy védőréteggel is bevonja a sérült, gyulladt bélnyálkahártyát, így védi azt az egyéb károsító hatásoktól. Szalmonella fertőzés esetén is rendkívül fontos a megfelelő folyadék- és elektrolit pótlás! (Például: szénsavmentes ásványvízzel vagy olyan gyógytea fogyasztásával, amelybe csipetnyi sót teszünk.) Ha súlyos a helyzet, recept nélkül juthatunk hozzá a patikákban a Normolyt porhoz, ami vízhez keverve megfelelő arányban tartalmaz ásványi anyagokat és cukrot. Előírás szerint addig igyuk, amíg jólesik. Testünk jelezni fogja, ha a hiányt már pótoltuk, mert erőnlétünk javul, és kezdünk undorodni az addig esetleg ízletesnek vélt készítménytől. Ekkor nyugodtan váltsunk gyógyteára, ásványvízre! Lehetőleg ne szedjünk antibiotikumot! Gyógyszerelésünket bízzuk a fertőző betegségekkel foglalkozó szakemberre, az infektológusra! Az antibiotikum elősegítheti a „hordozó” állapot kialakulását, és bizonyos esetekben nehezítheti a gyógyulást!
Diéta
A diéta legyen a panaszok megszűnéséig – általában 7-10 napig – tej- és tejtermékmentes. Először fogyasztható az élőflórás natúr joghurt vagy kefir, száraz sajtok, majd sovány túró, tejföl és a többi tejtermék. Fontos, hogy könnyen emészthető, nem zsíros, nem puffasztó, de ásványi anyag- és vitamindús ételeket válasszunk! Kifejezetten alkalmas a hasmenés kezelésére – különösen kezdetben – a háztartási keksz, a sárgarépa, a reszelt alma, a rizsnyák, melyeket kisgyermekek és idősebbek is bátran fogyaszthatnak. Később jöhet a pirítós, a főtt rizs vagy krumpli enyhén sózva, majd a párolt zöldségek, a híg levesek, főzelékek könnyű habarással. Lassan pedig, ahogy erőnk gyarapodik, és gyomrunk javul, visszatérhetünk eredeti étkezési szokásainkhoz. A leírtak nemcsak a szalmonellózis elkerülésében és kezelésében lehetnek hasznosak, hanem egyéb – vírus, gomba – okozta gyomor- és bélrendszeri fertőzések esetén is! Ami tilos! Mellőzzük a rostos és cukrozott üdítők, illetve az alkoholtartalmú italok fogyasztását! Gyorsítják az amúgy is élénk bélmozgást, másrészt a bennük lévő anyagok, illetve az alkohol ingerli a beteg nyálkahártyát. Az alkohol vizet von el az amúgy is szomjazó szervezettől, és fokozza a hasmenést.
-OPH-
