Szombaton hivatalosan is megnyitotta kaput a városlakók előtt a Csupacsoda Birodalom az MMK-ban. A megnyitó ünnepségen jelen volt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Cserna Gábor, városunk polgármestere, dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke és Kováts Rózsa, az MMK vezetője és a Népmese Pont szakmai vezetője.
A nyitónap programjai már délelőtt elkezdődtek az MMK udvarán. Volt népi kézműves játszóház, népmese játszóház, sőt még maga Mátyás király is eljött a gyerekek tiszteletére a Csupacsoda Birodalomba. Egy órakor vette kezdetét a hivatalos megnyitó, melyen először Lutter Imre beszélt a mesék, a mesevilág valós jelentőségéről és fontosságáról a gyermekek és társadalom életében. Mint mondta azok, akik gyermekkorukban megismerkednek a népmesei világgal, olyan ismeretekre tesznek szert, melyek, az emberekkel való bánásmódban, az emberismeretben adnak magatartásmintákat a felnőtt korban. Úgy fogalmazott, hogy a népmesék világának ismeretével örökké gyermekek maradhatunk, ami a felnőtt életben sem hátrány, mint inkább hatalom, és aki látogatója lesz a NépmesePontnak, az a „mindent” fogja látni és gazdagodni fog általa. Rétvári Bence örömét fejezte ki, hogy a NépmesePont átadására a Családok évében kerülhet sor.
Mint mondta, a Csupacsoda Birodalomban ötvöződik a régmúlt és a korszerű technika és ez mind segítséget nyújt a gyermekeknek a személyiségfejlődésben és a felnőtté válásban. Kiemelte, hogy mivel a népmesék világában közös alaptörténetek jelennek meg és közös a szimbólumvilág, így az nem ismer határokat és mivel a mi nyelvünkön szólal meg, ezért a nemzet összetartozása szempontjából is fontos szerepe van. A mesélés, a mesék átadása és megismertetése a gyerekekkel elmélyíti a szülők és gyerekek közötti kapcsolatot is. A NépmesePontok hidat képeznek a régmúlt és a jelen között ugyanúgy, mint a fiatalok és a felnőttek között. A miniszterhelyettes azt is kiemelte, hogy az ország tizenkét pontján megjelenő Népmesepontok, köztük a dunaújvárosi is „ellenkultúrát” képviselnek a most trendi konzumkultúrával szemben. A gyerekeknek és a szüleiknek lehetőségük lesz most már, hogy ide hozzák el gyerekeiket egy születésnapon és ne a gyorséttermeket és hasonló helyszíneket részesítsenek előnybe. Ugyanezen mintára óvodai és iskolai csoportok előtt is itt áll már a lehetőség, hogy kihasználják ezt a mesés birodalmat.
Cserna Gábor beszéde elején úgy fogalmazott, hogy Kováts Rózsa intézményvezető a NépmesePontra való pályázatával, mert és nyert is. Mint mondta a beadott pályázat annyira kiválóra sikerült, hogy száz százalékos lett, azaz az elnyerhető nyolcvanmillió forintot mind megkapta az MMK a NépmesePont kivitelezésére és három évig tartó üzemeltetésére. Mint mondta az önkormányzat eddig is és ezután is támogatja a városban a programjaival méltán népszerű Munkásművelődési Központot. Azt kívánta, hogy a városlakók, a gyerekek és a szülők jöjjenek a Csupacsoda Birodalomba, élvezzék az itt hasznosan eltölthető időt, és ha megszerették ezt a világot és az olvasást, akkor forgassák a József Attila Könyvtár köteteit is.
„Álmodtam egy világot magamnak… itt állok a kapui előtt” kezdet beszédét Kováts Rózsa, aki elmondta, hogy az MMK-ban töltött tizenhét éves munkásságának csúcsához érkezett el ezzel a megvalósult NépmesePonttal. A pályázat előkészítésében és megírásában a projekt megvalósításában és a kivitelezésben résztvevő összes munkatárásnak és segítőtársának megköszönte a munkáját, a gyerekeket pedig arra bíztatta, hogy minél többen és minél többször jöjjenek a Csupacsoda birodalomba, mely most már ameddig az MMK létezik, a gyerekek és a családok és a mesék szolgálatában áll majd.
Az intézményvezető kiemelte, hogy három év alatt több mint ezer programot valósítanak meg. Mindennap lesz élőszavas mesemondás, emellett 108 előre felmondott mesét is meghallgathatnak a gyermekek. Programjaik középpontjában a néphagyományok állnak ötvözve a népmesét a népdalokkal, néptánccal, és tizennégy oktatási intézménnyel is együttműködnek. Elsősorban a Dunántúl és a Mezőföld meséit kívánják megismertetni látogatókkal. A dunántúli mesék közül Berze-Nagy János mesegyűjtései, Benedek Elek mese feldolgozásait tárják a látogatók elé.
A hagyományos magyar népmesekincs köznevelésbe történő beépítése, az egész életen át tartó tanulás és a hátrányos helyzetű fiatalok kompetenciafejlesztése, a népi tradíciók révén a hagyományőrzés, valamint az értékes kulturális időtöltés céljából 14 oktatási intézménnyel kötött megállapodást az MMK, összesen több mint 2200 tanuló bevonásával.
Dunaújváros mellett országszerte több mint egy tucat helyszínen létesülnek NépmesePontok egy, az Európai Unió és a kormány által finanszírozott, több mint egymilliárd forintos keretösszegű pályázatból.
Az új NépmesePont egyedi látványvilággal, modern eszközrendszerrel, tradicionális értékek tárházával, ugyanakkor innovatív megoldásokkal, az ifjúság XXI. századi elvárásainak, igényeinek megfelelve várja a megyeszékhelyről és a környező településekről érkező vendégeket, az ifjúság mellett a családokat is.
