Három kivételes nap
Október-november fordulója: kegyeletünnepek sorakoznak egymás után. Vallási tartalmúak, de van köztük egy, ami független a világlátástól, és csöndes emlékezésre szólít.
A reformáció emléknapja nyitja a sort: ma a protestánsok azt idézik fel, hogy fél évszázada, 1517-ben e napon függesztette ki téziseit a német szerzetes, Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára. A vitairatban a páter a katolikus egyház reformjának lépéseit szedte csokorba. Tettét pápai kiátkozás követte, de a prédikátor tanai terjedtek, és ennek nyomán megszületett az evangélikus egyház. Luther követője, de nála is radikálisabb újító volt a genfi Kálvin János, aki nézeteivel megvetette a református egyház alapjait.
A tradicionális ünnepen az istentiszteletekhez hozzátartozik az agapé, a szeretetvendégség – a felebaráti önzetlenség kinyilvánítása, a rászorulók segítésének kifejezése. És ugyanez megjelenik a katolikusok holnapi ünnepén: mindenszentekkor évszázadokon át ugyanígy gondoltak a nélkülözőkre, fonott kalácsot készítettek számukra – a mindenszentek kalácsát –, és lisztet, gabonát adtak a szegény sorsúaknak.
Mindenszentek persze nem csupán erről szól. A hitben élők példaadóiról, az apostolok, szentek, vértanúk soráról emlékeznek meg a katolikusok a szentmisén. A magyar néphagyományban számos szokás kapcsolódott e naphoz: a bíróválasztás, a tanácsújítás, és persze a közelgő tél hírnöke is volt. Ez az ünnep a nyugati egyház liturgiájában 1400 év óta ismert. Akkor vette birtokba IV. Bonifác pápa a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, majd Krisztus édesanyja, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel. Később az eredetileg tavaszi emléknap átkerült november elsejére, összekapcsolódva így a halottak napjával, az elhunyt hozzátartozókra emlékezéssel.
November 2-a legegyetemesebb tartalommal bír: hittől, hovatartozástól függetlenül minden érző ember kegyeleti napja. Ezer esztendeje közünnep. A gyász ideje. Megkondulnak a temetőharangok, mécsesek gyúlnak a sírokon, virágok kerülnek a hantokra. Szeretteinkre, rokonainkra, barátainkra emlékezünk…
A rovat további hírei: Kultúra
DSTV: Hirosima túlélő fái
2025. aug. 16.
A koncert híréről már beszámoltunk, most itt a DSTV összegzése a különleges bemutatóról. A városunkból elszármazott kortárs zeneszerző, Nagy Ákos Hirosima fái című darabját a tokiói Liszt Intézetben mutatták be az atomtámadás 80. évfordulójának emléke előtt tisztelgő hangversenyen. Hangkép.
A művészet összekovácsolja az embereket
2025. aug. 14.
A SKICC Művészeti Egyesületnek rendkívül szép múltja van – hosszú évek óta egyengeti a csoporthoz kapcsolódó alkotók útját. A közösség idén immár 18. alkalommal rendezte meg alkotótáborát – az összetartás most sem ismert országhatárt: Erdélyből is érkeztek művészek.
Újra lesz KönyvTér – idén már hetedszerre
2025. aug. 09.
Bár még van idő az eseményig, érdemes előre beírni a naptárba a kultúra összes barátjának: újra a Városháza tér ad otthont a József Attila Könyvtár nyárbúcsúztató seregszemléjének. A KönyvTér című forgatagba szeptember 6-án várják az érdeklődőket!
DSTV: hajkarika a hónap műtárgya
2025. aug. 09.
Apró, de annál becsesebb kincsek bemutatásával folytatódott az Intercisa Múzeum sorozata, derül ki a DSTV összegzéséből. A hónap műtárgya ezúttal az úgynevezett S-végű hajkarika lett – a leletanyag jellemzőiről Hodik Mónika történész-muzeológus beszélt. Hangkép.
DSTV: a forint a papírmúzeumban
2025. aug. 08.
A forint születésnapjáról esett már szó korábban is a DSTV összeállításában, ezúttal egy különleges kollekció került a fókuszba: Pelbárt Jenővel, a Magyar Papírmúzeum igazgatójával az intézményi gyűjtemény kapcsán foglalkoztak a pénznem alakulásával. Hangkép.
Készen áll a bemutatókra a Vasas csapata
2025. aug. 07.
Amint arról korábban már olvashattak hasábjainkon, a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes komoly nemzetközi meghívásnak tesz eleget. Belgiumba utaznak, ahol a Westerlo-i Nemzetközi Folklórfesztiválon lépnek közönség elé.
DSTV: mesés karakterek
2025. aug. 07.
Az emberi fantázia határtalanságáról készített terjedelmes összeállítást a DSTV. A csodák birodalmában avatott szakember, Törökné Antal Mária gyermekkönyvtáros volt a kalauz – Marcsi néni arról is szót ejtett, milyen karakterek és milyen szereppel jelennek meg a mesékben. Hangkép.